Hírek

 

Tovább erősödnek a fogyasztók jogai 2022-ben is. Jövőre befellegzik a kamu akcióknak

 

 

Május végétől a kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi árat, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet. Az ügyeskedő üzletek, webshopok a továbbiakban tehát nem kerekíthetik mutatósabbra kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre mesterségesen feltornázzák áraikat.

 

A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében uniós irányelv alapján módosul az árfeltüntetés részletes szabályairól szóló rendelet. A 2022. május 28-ától alkalmazandó előírások egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét hirdetéseikben, a kirakatban, polcokon, katalógusokban, honlapjukon.

 

Az árcsökkentés bejelentésekor forintban meg kell jelölni a korábbi, kiinduló árat. E bázisérték kötelezően a vállalkozás által az akció indítása előtti, harminc napnál nem rövidebb időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. Az új szabályok megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy a kereskedő egy-egy akció előtt átmenetileg megemeli a termék árát, majd ebből a feltupírozott összegből biztosít rengeteg százalékos engedményt. Az előírás a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, tehát pl. élelmiszerekre nem vonatkozik.

 

2022-ben több szabályváltozással erősödnek a vásárlók jogai a jótállás-szavatosságban. Bírságolási lehetőséggel bővülnek a hatóságok jogosítványai a kettős minőség elleni küzdelemben. E sor egészül ki az alibi akciózás kiszűrésére alkalmas új rendelkezéssel.

 

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A fogyasztóvédelem karácsonyi vizsgálatának első három hetében közel 500 vizsgált üzlet hat százalékánál talált kifogásolnivalót  az akciós egységárak feltüntetésében. Az állandó hatósági jelenlét mellett a tudatos vásárlók maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne dőljenek be az átlátszó megtévesztéseknek. A mézesmadzagnak szánt álkedvezményeket nemcsak online böngészés közben, hanem a boltba becsábulás előtt is pillanatokon belül leleplezhetjük, ehhez elég egyetlen árösszehasonlító oldalt megnyitnunk okostelefonon. A fogyasztóvédelem az újévben új területekre terjeszti ki vizsgálati programját: 2022-ben alapos ellenőrzésekre számíthatnak egyebek mellett a gyorséttermek, esküvői ruhaszalonok és zálogházak is.”

 

 

Budapest, 2021. december 29.

 

Óda a bódékhoz: nem csak álom egy hófehér karácsonyi vásár

 

 

Huszonegy adventi vásárban jártak decemberi ellenőrzéssorozatuk első két hetében a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai. Nem sokon múlott, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt évzáró vizsgálat minden árusítóhelyet patyolattisztának találjon. Mindössze három próbavásárlás tárt fel jogsértéseket, a hagyományos üzletekben ennél sokkal több ok volt a helytelenítő homlokráncolásra.

Főszabály szerint közterületi értékesítés keretében viszonylag szűkre szabott termékkör forgalmazható az újságtól a léggömbön át a fagylaltig, vattacukorig. E sorba tartozik néhány téli lélekmelegítő, a sült gesztenye vagy kolbász, hurka is. Húsvétkor, karácsonykor, szilveszterkor és a megelőző húsz napban az ünneppel összefüggő termékek, nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb dísztárgyak is árusíthatók utcán. Közterületi értékesítést a kereskedő a szükséges hatósági engedélyek birtokában, nevének és székhelyének feltüntetésével folytathat. Az ideiglenes standokon, árusítóhelyeken vásárlók könyvét nem kell kihelyezni, viszont a vállalkozás adatairól és a panaszügyintézés tájékoztatni kell a vevőket.

A fogyasztóvédelem a részben a társhatósággal közös ellenőrzéseken szinte mindent rendben talált a karácsonyi vásárokban. Csupán három próbavásárlásnál hibádzott  valami: kétszer az eladási vagy egységár feltüntetése maradt el, másutt a mérleg nem volt hiteles.

A szakemberek november vége óta a karácsonyi kitelepülések mellett mintegy 300 állandó üzletet is felkerestek.  Az általános kereskedelmi feltételek teljesítésében és a próbavásárlásokon is a helyszínek nagyjából harmada mulasztott. A leggyengébben a pékségek, látványpékségek teljesítettek, a hibázók aránya körükben a kétharmadot közelíti. Az egységár feltüntetésében a boltok ötöde tévesztett, gyakran a vásárlók könyve nem volt jól látható, könnyen hozzáférhető helyen, vagy a panaszkezelési lehetőségekről szóló tájékoztatás nem felelt meg a követelményeknek.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A több mint száz kereskedelmi egységben tapasztalt jogsértések miatt eddig összesen 1,1 millió forint bírságot szabott ki a hatóság. A kollégák húsz webshopot is ellenőriztek, felüknél tártak fel kisebb-nagyobb hibákat. A többnyire szintén tájékoztatási, árfeltüntetési hiányosságok mellett megesett, hogy a hirdetett akció nem járt tényleges kedvezménnyel. Az ünnepi készülődés időszakában különösen kedvező tapasztalat, hogy nyolc online próbavásárolt termékből csak egyet szállítottak ki késve. A fogyasztóvédelmi szakemberek egész decemberben dolgoznak a magyar családok békés ünnepre hangolódása érdekében.”

 

Budapest, 2021. december 17.

Sokkoló: hibát hibára halmoz négyből három karácsonyi égősor

 

 

 

A fogyasztóvédelmi hatóság idén is elvégzi a fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek szezonális ellenőrzését. A kereskedelmi forgalomból mintavételezett termékek több mint háromnegyede nem felelt meg a biztonsági követelményeknek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laboratóriumának vizsgálatán a problémás árucikkek egyszerre akár hét-nyolc szempontból is kifogásolhatónak bizonyultak.

 

A hiányosságon ért karácsonyi díszvilágítási eszközök így nem kevésbé tűzveszélyesek, mint sok ragyogó gyertya, ráadásul utóbbiak garantáltan nem ráznak. Pedig alaposan betehet az ünnepi hangulatnak, ha osztás helyett oltani kell az ajándékokat. Az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma hosszú évek óta vizsgálja a szezonális termékeket annak érdekében, hogy a veszélyesek kiszűrésével elejét vegye a baleseteknek.

 

A laboratórium a bolti kínálatból eddig 31 féle díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgált meg. Közülük 24 típust talált áramütés- és/vagy tűzveszélyesnek. A megbukott termékeknél jellemzően nem csak egy, hanem többnyire hét-nyolc hiba is előfordult. Feltűnően gyakori hiányosság volt, hogy a vezetéket nem rögzítették megfelelően, kettős helyett csupán alapszigeteléssel látták el, vagy a keresztmetszete nem érte el a szabványban előírt vastagságot. Sok esetben a csatlakozódugó kis mérete miatt a bedugaszoláskor a használó keze feszültség alatt álló részekkel érintkezhet. Gyakran ajánlottak kültéri használatra a víz behatolása ellen nem védett terméket. A hiányosságok az áramütés, égési sérülés, lakástűz veszélyével fenyegetnek. Huszonegy terméket kell visszahívni a vásárlóktól azért, mert kigyulladhatnak és rázhatnak is. A vizsgálati eredmények a Fogyasztóvédelmi Portálon olvashatók.

 

A legtöbb veszélyes termék szokás szerint filléres vegyeskereskedésekből, piaci vagy alkalmi árusítóhelyekről származott. A vásárlás helyének körültekintő megválasztásával is megóvhatjuk tehát magunkat a selejt okozta bosszúságoktól. De számos egyéb árulkodó jel segít felismerni és elkerülni az otthonunk épségét és családtagjaink egészségét kockára tevő bóvlit. A veszélyes termékeken általában nem szerepel a gyártó és importáló neve, márka vagy azonosító jele és címe, nincs típus- vagy modellszámuk, nem tüntetik fel rajtuk a műszaki adataikat, hiányzik vagy nem megfelelő formájú a CE jelölés. 

 

Schanda Tamás miniszterhelyettes elmondta: „A magyar fogyasztóvédelemben a biztonság az első, a fényfüzérek vizsgálatát ezért december végéig folytatjuk. A jelöletlen, beazonosíthatatlan termékek esetében a hatóság egyre gyakrabban él a teljes veszélyes árukészlet elkobzásának lehetőségével. Az elmúlt hetekben összesen 35 ezer darab vacak díszvilágítási eszközt tartóztattunk fel már a vámhatáron. A magyar emberek mellett ezzel az európai polgárokat is védjük, tavaly a második legtöbb jelzést fényfüzérek miatt küldtük be az uniós termékriasztási rendszerbe.” 

 

2021. december 10. 8:00

 

 


Növényi összetevőjét hallgatta el az egyetlen mulasztó csokimikulás

 

 

„Hajszál híján tényleg minden jó volt a Mikulás zsákjában: mindössze egyetlen csokoládéfiguránál talált jelölési hiányosságot a fogyasztóvédelem” – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese hozzátette, a vizsgálati eredmény közzététele a hagyományos adventi ellenőrzéssorozat nyitányát jelenti. A szakemberek a következő hetekben is állandó jelenléttel tesznek azért, hogy a magyar családok békésen ünnepelhessenek.

Az előírások szerint egy termék akkor nevezhető csokoládénak, ha zsírtartalma csak kakaóvajból áll, vagy ha mennyiségének legfeljebb huszadrészét teszik ki az egyéb engedélyezett növényi zsírok, például a pálmaolaj vagy shea vaj. Utóbbi esetben a „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz” szövegnek kell szerepelnie a címkén, csomagoláson. E jelölést az összetevők listájával együtt, azonos betűméretben, de a felsorolástól világosan elkülönítve kell feltüntetni.

A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a gyártás során használt növényi zsírokra nem hívják fel az előírt módon a vásárlók figyelmét. A kakaóvajon kívüli egyéb zsírokat öt százaléknál nagyobb arányban tartalmazó készítmény nem nevezhető csokoládénak, hanem például éttáblaként vagy bevonómasszaként árusítható. 

Az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laborja évente ellenőrzi, hogy a fogyasztók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapnak-e a csokimikulások összetételéről. Így szűrhetők ki azok a termékek, amelyeken nem tüntették fel a kakaóvajhoz hozzáadott növényi zsírokat, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak ilyen anyagot.

Idén tizenhét tej- és három étcsokoládéból készült mikulást vizsgált a labor. Csupán egynek a csomagolásán nem jelezték a felhasznált növényi zsiradékot. Az összes zsírtartalom terméken feltüntetett mennyiségét is ellenőrizték, ezzel kapcsolatos hibát nem találtak. Az eredményeket összegző táblázat a Fogyasztóvédelmi portálon böngészhető.

Schanda Tamás elmondta: „A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a csokimikulások - és közeli rokonaik, a húsvéti csokoládényulak - évente ismétlődő vizsgálata hosszú ideje nem tárt fel súlyos kifogásolnivalót.” A miniszterhelyettes kifejtette: „A most mulasztáson ért termék a téves tájékoztatás kijavítása után árusítható. A júliustól hatályos új szabályok alapján a fogyasztóvédelem felszólította a forgalmazót a szükséges intézkedések megtételére. Ha a vállalkozás ennek ellenére sem lép, hatósági eljárást indítanak vele szemben.”
 
Budapest, 2021. december 2.

 

 

Áltudományos maszlaggal sóztak el méregdrágán vizet

 

 

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is.
 
A csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat. Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével. A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak!
 
A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be. Így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik. Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra. Általában csak egyféle terméket árulnak, gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz. Számos esetben hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet. A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak. A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést. Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki. E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek.”

Budapest, 2021. november 26.

 

Nem üti meg a bokáját, aki robottal tartatja rendben a lakását, kertjét

 

 

A fogyasztóvédelem első alkalommal ellenőrizte a kereskedelmi forgalomban kapható robotporszívók és -fűnyírók termékbiztonsági megfelelőségét. Az ellenőrzés alá vont kilenc készülék mindegyike megfelelt a követelményeknek, hatósági intézkedésre nem volt szükség.
Az iparban már széles körben elterjedt önvezérlő eszközök a háztartásokban jelenleg leginkább a talajszinten szorgoskodnak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatösszesítése szerint tavaly világszerte 18,5 millió otthoni használatra szánt robot kelt el. Az értékesített eszközök túlnyomó hányadát a több mint 17 millió porszívó vagy egyéb padlótisztító gép adta. A szakmai szervezet a robotfűnyírók forgalmában a következő időszakra kétszámjegyű éves növekedést prognosztizál.
 
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma öt robotporszívót és négy robotfűnyírót vizsgált meg. Az eszközök sok időigényes munkától kímélhetik meg gazdáikat. Borsos áruk mellett térfoglalásukat lassítja, hogy használatuknak a tágasabb szobák, zsebkendőnyinél jóval nagyobb gyepszőnyeg ad értelmet. A robotporszívók a jogszabályi lehatárolás alapján háztartási villamossági terméknek, a robotfűnyírók pedig gépeknek minősülnek, ezért eltérő rendelkezésekhez, szabványokhoz kell igazodniuk.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a robotporszívók, hozzáférhető mozgó alkatrészeik lefogott forgórész mellett vagy felemelés után rövid időn belül leálltak. A tisztítandó felület határához, például lépcsőhöz érve megfordultak, és fennakadás nélkül működtek tovább. Az akkumulátorokat a cellák hőmérsékletét érzékelő eszközzel szerelték fel, a burkolat egyszer sem melegedett 45 °C fölé. A vizsgált készülékek tehát nem sérülés- vagy tűzveszélyesek.
 
A robotfűnyírók vágófelületeihez sem ujjal, sem kézzel nem lehet hozzáférni, a működés a megfelelő érzékelőknek köszönhetően egy centinyi megemelés, dőlés vagy borulás esetén leállt. A fél percen át tartó 20 kilogrammos terhelés nem okozott látható károsodást. A dokkolóegységek szigetelése, zárlat elleni védelme, melegedése is megfelelőnek bizonyult, egyik esetében sem merült fel az áramütés vagy a kigyulladás kockázata. A vizsgált termékek tételes listája a Fogyasztóvédelmi portálon érthető el.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium folyamatosan új területekre terjeszti ki termékbiztonsági vizsgálatait. A kereskedelmi kínálatban megjelenő árucikkekhez igazodva korábban például az elektromos rollerek vagy párásítók ellenőrzését végeztettük el. Jövőre a tervek szerint a powerbankok és a kapszulás kávéfőzők kerülhetnek sorra.”
Budapest, 2021. november 22.

 

Ólom és más nehézfémek miatt veszedelmes elemeket lepleztek le

 

Negyvenféle termék alapos elemzése szerint tíz gyártója vétett elemi hibát, a határérték feletti nehézfémtartalom miatt kilenc típus forgalmazását tiltotta meg a fogyasztóvédelem.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma fele-fele arányban vizsgált gombelemeket és szén-cink vagy alkalikus elemeket. A környezet védelme érdekében Magyarországon 2013 óta tiltott a higanyból és kadmiumból a jogszabályban rögzítettnél többet tartalmazó elemek forgalmazása. Ha egy árucikkben ólomból található meg a határérték feletti mennyiség, ezt az előírásoknak megfelelően jelölni kell. (A képen látható módon, a kerekes hulladékgyűjtő ábra alatt elhelyezett vegyjellel:)
 

Az ellenőrzés eredményeként a vizsgált termékek negyedét érte jogos kifogás. A szén-cink és alkalikus elemek közül négy kadmium-, a gombelemeknél pedig öt higanytartalma haladta meg a forgalmazási határértéket. Egy esetben az ólomtartalmat nem jelölték szabályosan a címkén. A vizsgálat részletes eredménye táblázatos formában megtalálható a Fogyasztóvédelmi portálon.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A hatóság nyomon követéssel azonosítja be a termékek tiltott forgalmazásáért és az elégtelen tájékoztatásért felelősöket. A túlzott nehézfémtartalmú elemeket kivonják a forgalomból, hogy ne jelentsenek környezetvédelmi kockázatot. A tapasztalatok szerint érdemesebb a közismert márkákból válogatni, a nevesebb gyártók termékeivel semmiféle baj nem volt. A fogyasztóvédelem éberségét mindenképpen indokolja, hogy egy korábbi idei vizsgálatban váratlan helyen, egy hajszínezőben is határérték feletti mennyiségű ólmot találtak” 

 

2021. november 17.

 

A fogyasztóvédelem helyretette a hiányos vagy félrevezető tájékoztatásokat a maszkokon

 

 

November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedésben. A fogyasztóvédelmi hatóság a járványhelyzetben fokozottan ellenőrzi, a vámhatáron is szűri a védőeszközöket. A tapasztalatok felemás képet mutatnak: a maszkfajták több mint kétharmada nem tett eleget a dokumentációs vagy jelölési előírásoknak. A darabszámokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a helyzet ennél sokkal kedvezőbb. A nagyobb mennyiségben elérhető típusokat ugyanis jellemzően szabályszerű tájékoztatással ellátva kínálják az üzletek.

 

Ha a szájat és az orrot is eltakarja, már egy egyszerű textilmaszk is jelentősen mérsékli a fertőzési kockázatokat. A nagyobb szűrőképességű védőeszközök hatékonyságát dokumentumokkal kell hitelesen igazolni. A folyamatos ellenőrzések annak is elejét veszik, hogy a tényleges szintnél erősebb védelmet ígérő jelölések tévesszék meg a vásárlókat.

 

A kormányhivatalok munkatársai januártól szeptember végéig közel 1300 fajta terméket ellenőriztek, ezekből több mint 900 nem rendelkezett az előírt jelölésekkel vagy igazoló dokumentumokkal. A mintegy 120 ezer darab ellenőrzött maszknak azonban csak nagyjából a harmada nem teljesítette a követelményeket. Az egyszerű szájmaszkok tizedén helyeztek el a gyártók a valósnál magasabb védelmet ígérő tájékoztatást. 

 

A piacfelügyeleti vizsgálatok célja, hogy a fogyasztók megfelelő termékek közül válogassanak a hagyományos és az online üzletekben is. Az állandó hatósági jelenlét hatására az év közepétől egyre nehezebben bukkantak jogszerűtlenül forgalmazott védőeszközökre a szakemberek. Bármilyen maszk biztonságosabb, mint a csupasz arc. A termékek alaptalan feldicsérésével indokolatlanul fizettethetnek ki nagyobb összegeket vevőikkel a tisztességtelen vagy felületes kereskedők. A vizsgálat így a vásárlók pénztárcáit is védi, felesleges többletkiadásoktól kíméli meg a fogyasztókat.  

 

A mostanáig megindított 275 fogyasztóvédelmi eljárás közül 188 esetében feltételhez kötötték a további árusítást. A termékek többsége a megfelelő dokumentáció bemutatása, az előírt jelölések feltüntetése után kerülhet vissza a polcokra. 82 esetben a megtévesztő tájékoztatások eltávolítására kötelezték a forgalmazókat. 

 

eszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A forgalomból való kivonást öt esetben rendelte el a hatóság, negyvenöt eljárásban eddig összesen 3,75 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Tavaly és idén összesen több mint ötmillió maszkot állítottunk meg a vámhatáron. A magyar emberek mellett más európai fogyasztókra is vigyázunk azzal, hogy megakadályozzuk a bizonytalan hatékonyságú, megkérdőjelezhető minőségű termékek uniós piacra kerülését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is figyelemmel kíséri a védekezéshez szükséges eszközök biztonságát.”

 

Budapest, 2021. november 3. 

 

 

Ritkábban gyűlik meg a kereskedők baja a használati útmutatókkal, mint a jótállási jeggyel

 

Nyár óta törvényi előírás rögzíti a vásárlók jogos elvárását, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a rendelkezés júliusi hatályba lépése után ellenőriztette, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e immár szélesebb körben érvényes kötelezettségüknek. A fogyasztóvédelmi vizsgálat tapasztalatai szerint a kereskedők könnyebben alkalmazkodtak a változáshoz, mint amennyire ez a jótállás-szavatosság megújult szabályai esetén sikerült nekik. 

 

A piacfelügyeleti törvény módosítása alapján a biztonságos használat érdekében 2021. július 16-tól a termékekhez magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. Korábban ez csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott árucikkeknél, például játékoknál, villamossági vagy építési termékeknél volt kötelező. A rendkívüli ellenőrzés főként olyan termékcsoportokat érintett, amelyekhez előzőleg nem kellett használati útmutató. A vizsgálat a többi között bútorokra (pl. lapra szerelt szekrényekre, emeletes ágyakra), sporteszközökre, sátrakra, szerelést igénylő fürdőszobai polcokra, tárolókra stb. terjedt ki.

 

A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai összesen több mint 1300 terméket ellenőriztek, mindössze 158 mellől hiányzott a magyar nyelvű használati és kezelési útmutató. Változatlanul megesik, hogy egy árucikkhez több nyelven adnak akár az összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírást, csak éppen magyarul nem. A leginkább problémás termékcsoportnak a fürdőszobai kiegészítőké bizonyult.

 

A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre online formában is kiadható a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR-kóddal jelezni az elérési helyet. Számos vállalkozás saját weboldalán biztosít letöltési lehetőséget, több esetben rövid, gyakorlatias videókkal is segítve vevői tájékozódását.

 

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Magyarország az unió harmadik legaktívabb piacfelügyeletével rendelkezik. A hazai szabályozás megelőzte a folyamatban lévő közösségi jogalkotást, a termékbiztonsági szabályok felülvizsgálatát is. Az Európai Unió az egyeztetés alatt álló javaslat szerint legkorábban 2024-től írná elő az adott tagállam nyelvén mellékelendő használati útmutatót. A hazai vállalkozások döntő többsége már most megfelelő tartalmú magyar nyelvű tájékoztatást ad a termékekhez, ezzel támogatva rendeltetésszerű, biztonságos használatukat.”

 

2021 januárjától a vásárlók jogainak erősítése érdekében átfogóan megújultak a jótállás-szavatosság szabályai. A hatósági ellenőrzések e téren azt mutatták, hogy tízből hat üzletnek nem sikerült hiánytalanul lekövetnie a megváltozott előírásokat. Sokan még a korábbi rendelkezésekhez képest is mulasztanak. Az ITM a szakmai szervezetekkel egyeztetve jótállási jegy minta elkészítésével és közzétételével könnyítette meg a jogalkalmazók dolgát.

 

Budapest, 2021. október 29. 

 

Fiktív cégek kitalált szakértők nevében tukmálják semmire sem jó szereiket

 

Az elektronikus kereskedelem lendületes felfutása a visszaéléseket is egyre kifizetődőbbé teszi. A szélhámosok körmönfont trükkökkel igyekeznek vásárlásra bírni a fogyasztókat, de mesterkedésük némi körültekintéssel leleplezhető. A fogyasztóvédelem folyamatos ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal, a jogsértés miatt elmarasztalt vállalkozások és oldalak listájának közzétételével veszi fel a kesztyűt a nyerészkedőkkel szemben.     

 

Alaptalanul ígérnek hosszú életet, jelentős egészségjavulást vagy gyors fogyást az interneten felugró oldalakon felbukkanó vagy kéretlen levélben érkező hirdetések. A továbbkattintók ránézésre ismerős portálokon, egészségügyi honlapokon kötnek ki. Megbízhatónak tűnő szakértő vagy közismert híresség beszélgetésben ajánlja az egyszerre akár több kórság leküzdésére, megelőzésére alkalmas szert. Az álinterjúból több link is a vásárlási felületre, webshopra irányít át. Előfordul, hogy a szöveg végén akadunk bele a Megrendelés gombba. A mielőbbi döntésbe a rövid ideig érvényes akcióról, korlátozott darabszámról szóló figyelmeztetések ugratják bele a böngészőket. Elhatározásukat néhol a percek vagy raktárkészlet fogyását mutató visszaszámláló sürgeti. A kiszállítás gyors, azt azonban mindössze egyetlen csodaszámba menő fejlemény követi: az értékesítő vagy néhány héten belül maga a honlap is varázsütésre elérhetetlenné válik.

 

A Magyar Parazitológia Intézet vezetője, Kovács Lajos akár halálos élősködőfertőzés kezelésére is alkalmas szerként ajánlja medveepe és szömörcelé alapú, saját fejlesztésű készítményüket egy orvosi portálon. Az előző mondatból egy árva szó nem igaz, még a felület is hamisított, amelyen az álinterjú megjelent. Az oldal tetején mosolygó fehérköpenyes úr a világhálón másutt olasz urológusként vagy egy lényegében azonos tartalmú, német nyelvű beszélgetés megszólalójaként, mint berlini specialista szerepel. A magyar cikkek nemzetközi párdarabjai máskor is viszonylag egyszerűen megtalálhatók. 

 

A trükközést sokféleképpen igyekeznek hitelesíteni az üzemeltetők. A bizalom elnyerése érdekében valós vagy kitalált egészségügyi szervezetek logóit tűntetik fel felül, fiktív felhasználók dicsérő hozzászólásait közlik a lap alján. Máskor az oldal felépítése, külleme idézi népszerű magazinok, látogatott portálok dizájnját. Az álinterjú akaratlan alanya közismert személyiség is lehet, aki úgy kapacitál vásárlásra, hogy nevének és fényképének felhasználásáról nincs tudomása, ahhoz nem járult hozzá.    

 

A csodát ígérő termékeket kínáló honlapokat jellemzően a szürke zónában mozgó, fiktív cégek működtetik. A megrendeléshez gyakran elég csak nevet és telefonszámot megadni. A további részletek pontosítása érdekében felhívják a vevőt. A termék ezután hamar, pár napon belül megérkezik. Ahhoz sem kell sokkal több idő, hogy a szer hatástalanságára fény derüljön, de ekkor már késő. A vállalkozást lehetetlen felkutatni, ha van visszaküldési cím, az sokszor külföldi. Így probléma esetén a postázás drágább lehet a termék eladási áránál. De a Kapcsolat menüpontban többnyire csak e-mail cím vagy kitölthető űrlap lelhető fel, az üzenetekre pedig hiába várunk választ.

 

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A fogyasztóvédelmi hatóság idén mintegy félszáz hatósági eljárást indított a csodát ígérő termékeket értékesítő honlapokkal szemben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Internet Laboratóriumának ellenőrzései alapján eddig közel egymillió forint bírságot szabtak ki a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytató webáruházakra. A határozott hatósági fellépés hatására a vizsgált oldalak jelentős részét maguk az üzemeltetők tették elérhetetlenné. A fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket változatlan alapossággal végezzük a jövőben is, körültekintő és megfontolt vásárlásra kérve a fogyasztókat.”

 

Az online vásárlás lehetséges veszélyforrásait, a javasolt elővigyázatossági intézkedéseket e-kereskedelmi kisokos összegzi. Megrendelés előtt érdemes megnézni a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek. A felületen jelenleg több mint ötszáz honlappal szemben hozott hatósági döntés érhető el, ezzel is fokozva az internetes vásárlások biztonságát.

 

Budapest, 2021. október 20.

Új szabályok léptek érvénybe a fogyasztóvédelemben.

 

Idén januártól a jótállásköteles termékek eladási árától függ, hogy egy, két vagy három év jótállást kell vállalni rájuk. A szavatosság minden termékre egységesen két év – nyilatkozta lapunknak Keszthelyi Nikoletta az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint minőségi kifogásról akkor beszélünk, ha a termék a vásárlást követően meghibásodik, és ezt a vevő jelzi a kereskedőnek. Az előírások alapján a fogyasztói panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a termék megnevezését, vételárát, a hiba megjelölését, a vásárlás időpontját, a fogyasztó igényét. A dokumentum azt is rögzíti, hogy törekedni kell a tizenöt napon belüli javításra, ha elhúzódna, akkor a tizenötödik napon tájékoztatni kell a vevőt a javítás várható idejéről. Keszthelyi Nikoletta tudatta, hogy a fogyasztók minőségi kifogás esetén élhetnek szavatossági és jótállási jogaikkal.
A köznyelvben garanciaként emlegetett mindkét fogalom a kereskedő kötelezettségét takarja a javításra, cserére, vagy a vételár visszafizetésére. Kiemelte, a legfontosabb különbség, hogy a jótállás teljes időszaka alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania a fogyasztó minőségi kifogása esetén, hogy a termék hibája gyártási okokból vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett. Ezzel szemben a szavatosságnál csak az első fél évben terheli a vállalkozást e kötelezettség. Ezt követően már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék gyártási hibás, a rendeltetésszerű használat ellenére romlott el. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: idén januártól a jótállásköteles termékek eladási árától függ, hogy egy, két vagy három év jótállás kell vállalni rájuk. A szavatosság minden termékre egységesen két év. A divatipari cikkek közül egyedül a legalább ötvenezer forintba kerülő, nemes és félnemes gereznából készült szőrmeruházati termékekre kötelező a jótállás.

Kitért továbbá arra is, hogy a jogszabály kizárólag a jótállásköteles termékekre írja elő a három munkanapos cserét. A kereskedő ekkor nem mérlegelheti, hogy javít vagy cserél, három munkanapon belül jelzett minőségi kifogás esetén köteles a meghibásodott helyett egy másik ugyanolyan árucikket adni. Például a ruhákra vagy cipőkre is szavatosság érvényesíthető. A három munkanapos cserét ebben a körben nem jogszabályi rendelkezés alapján, hanem önként, promóciós célból biztosítja számos kereskedő.
E gyakorlat bevezetését az az üzletpolitikai megfontolás indokolja, hogy szívesebben tér vissza abba az üzletbe a vevő, ahol rugalmasan kezelték a panaszát – mondta Keszthelyi Nikoletta, hozzátéve, a fogyasztó első körben maga választhatja meg, hogy a hibás termék javítását vagy cseréjét kéri.

A vásárló csereigénye dacára a vállalkozás a javítás mellett dönthet akkor, ha annak költsége alacsonyabb, mint a cseréje. Ha a hiba nem javítható, a kereskedő köteles cserélni a terméket. Ha sem a javítás, sem a csere nem lehetséges, a fogyasztó árleszállítást vagy a vásárlástól elállva a vételár visszafizetését kérheti.
A vállalkozásnak a jegyzőkönyv felvételét követően törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Ha ez nem sikerül, akkor legkésőbb a tizenötödik napon tájékoztatnia kell a fogyasztót a javítás vagy a csere várható időtartamáról – húzta alá. Kifejtette, hogy a kötelező jótállás körébe eső termékeknél a javítást harminc napon belül el is kell végezni. Ha a javítás a harminc napot meghaladja, vagy ha a jótállási idő alatt legalább három alkalommal javították a terméket, akkor a fogyasztó a termék cseréjét kérheti. Ha ez nem lehetséges, vissza kell neki fizetni a vételárat.

A helyettes államtitkár jelezte, hogy a szavatossági-jótállási igények azonos módon és feltételekkel érvényesíthetők a hagyományos és az online kereskedelemben is. Az őszi akciós főszezonban különösen hasznos szerinte tudni, hogy ha azért adtak árengedménnyel egy cipőt, mert sérülés volt rajta, leszakadt a dísze, és ebben a tudatban vásároltuk meg olcsóbban, e hiba miatt utólag már hiába panaszkodunk.
Egyéb hiba esetén azonban, például ha leválik a lábbeli talpa, ugyanúgy élhetünk szavatossági jogainkkal, mint a teljes árú termékeknél – ismertette.

Keszthelyi Nikoletta elmondta: a rendelkezések lépcsőzetesen határozzák meg a fogyasztói jogokat egy meghibásodás esetén: a javítást az ugyanolyan termékre cserélés, majd a vételár visszafizetése követi. A szabályozás tehát nem ismeri a levásárlás fogalmát, ezt a lehetőséget a kereskedők szintén önszántukból, a vevőik megtartása érdekében biztosítják. Jelezte, gyakori megoldás, hogy a vételárral megegyező értékű vásárlási utalványt adnak, így a vevőnek nem kell azonnal választania az üzletben éppen megtalálható termékek közül.
A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár azt javasolja probléma esetén először a kereskedőnél érdemes megpróbálkoznunk a vita közvetlen rendezésével.

A kormányhivatalok a vállalkozások tevékenységét általánosságban vizsgálhatják. Például a jegyzőkönyv felvételének elmaradása vagy a nem megfelelő árfeltüntetés miatt el tudnak járni, de nem kötelezhetik a céget arra, hogy az adott fogyasztó hibás cipőjét cserélje ki. Kitért arra az esetre, ha az üzlettel nem tudunk megállapodásra jutni, akkor egyéni igényeinket a minden megyeszékhelyen és a fővárosban elérhető békéltető testületek ingyenes eljárásai keretében érvényesíthetjük.
A fogyasztovedelem.kormany.hu portál és a fogyasztóvédelem YouTube-csatornája további részletes tájékoztatással szolgál, infografikákkal, videókkal, podcast-beszélgetésekkel mutatja be a vásárlók megerősített jogait – közölte Keszthelyi Nikoletta.

Forrás: Magyar Hírlap - 2021.10.09. (8. oldal)
Szerző: Jáger Laura

2021. október 12. 11:15

 

Kevesebb a probléma, mérséklődnek az árak az építőanyag-kereskedőknél

 

„Az összehangolt kormányzati fellépés részeként éppen három hónapja zajló fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzés legfrissebb eredményei kedvező fordulatra engednek következtetni. A kifogásolási arány a vizsgálatok július eleji megindítása óta tíz százalékponttal csökkent. Az első félév folyamatos és nagyarányú áremelkedése ősz elejére nemcsak megállt, hanem számos termékkörben már érdemi mérséklődés is mutatkozik” – összegzett Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A fogyasztóvédelem a nyár közepén kapcsolódott be az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségek vizsgálatába. A kormányhivatalok munkatársai az elmúlt három hónapban az egész országot bejárták, 685 helyszíni ellenőrzésből közel 400 esetben tapasztaltak jogsértést. Piacfelügyeleti hatáskörben több mint 1100 féle, összesen mintegy 350 ezer darab terméket vizsgáltak meg. Próbavásárlással közel 4500 termék megfelelőségét ellenőrizték. Mostanáig 18 vállalkozásra szabtak ki összesen 2,3 millió forint bírságot, számos további eljárás folyamatban van. A kifogásolt kereskedelmi egységek közel negyede már a helyszíni ellenőrzés ideje alatt megszüntette a jogsértést.

„Ha a kifogásolási arányt havi bontásban vizsgáljuk, a kezdeti kétharmados mutatóhoz képest ősz elejére nagyjából már csak minden második forgalmazót érték kisebb-nagyobb mulasztáson a szakemberek. Az ártörténetek elemzéséből az is kitűnik, hogy az árak első félévben még lendületes növekedése júliusban egyértelműen megtört. Néhány esetben az év eleji értékekig is sikerült visszatornázni az árakat, az áprilisi szint utolérése még szélesebb termékkörre jellemző. Kevesebb példa akad készlethiányra is, ez összefüggésben lehet az építőanyagok kivitelének bejelentési kötelezettségével, amelyet nemrégiben hosszabbított meg januárig a kormány. Változatlanul igaz az is, hogy a magyar gyártmányok lényegesen  ritkábban marasztalhatók el piacfelügyeleti jogsértésben” – részletezte a tapasztalatokat Cseresnyés Péter.

A kormány összehangolt hatósági fellépéssel is tesz azért, hogy az otthonteremtési és lakásfelújítási támogatások valóban a családok életminőségét javítsák. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szektor célzott ellenőrzésével készteti jogkövető magatartásra az építőanyag-forgalmazókat. A fogyasztóvédelmi vizsgálat visszavonásig folytatódik a fővárosban és minden megyében. Ha a hatáskörén túlmutató problémákat tapasztal, a hatóság a társszervezetek – elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal – eljárását kezdeményezi.

Budapest, 2021. október 7.

 

Schanda Tamás: Egy évnyi garanciát bukhatunk az akciós termékeken

 

 

Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Az októberi kuponnapokon jellemzően a hagyományos üzletekben, az egész novemberre kiterjedő Black Friday apropóján pedig főként az online áruházakban vásárolhatunk kisebb-nagyobb kedvezményekkel. A termék árához igazodó sávos jótállás januári bevezetése után idén ősszel hasznos lehet egy új szempontot is figyelembe venni, ami várhatóan jobban ráirányítja majd a figyelmet a kedvezőbb ár vagy a hosszabb garancia kérdésére – mutatott rá Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.

2021-től a bő másfél évtizede változatlan szabályozás átfogó korszerűsítésével új időszámítás kezdődött a jótállásban Magyarországon. A vásárlók jogait erősítő újdonságokat infografika összegzi. Jogos elvárás, hogy a drágább portéka működőképességét, megfelelő minőségét hosszabb ideig garantálja a gyártó, forgalmazó. A jótállás korábban egységesen egyéves időtartama ennek megfelelően 100 ezer forint feletti eladási árnál a kétszeresére, 250 ezer forint felett pedig a háromszorosára nőtt.

A sávos jótállás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kereskedő szerény mértékű árcsökkentéssel nemcsak vevőinek kedvez, hanem saját jótállási kötelezettsége időtartamát is rövidítheti. A fogyasztó tudatos döntésén, megfontolt termékválasztásán múlik, hogy a kedvezőbb árat vagy a hosszabb garanciát részesíti-e előnyben.

A kuponnal alacsonyabb áron megvásárolt termékre, szolgáltatásra is az általános szavatossági-jótállási előírások és panaszkezelési szabályok az irányadók. A magazinokból, reklámújságokból kivágható, honlapokról, alkalmazásokból letölthető kuponokon feltüntethetik akár az árkedvezmény mértékét, akár azt, hogy egy termék áráért kettő kapható. Érdemes odafigyelni az akció határidejére, a különböző termékkapcsolásokra. Fizetés előtt mindenképpen ellenőrizzük, hogy levonták-e a kedvezmény összegét.

Schanda Tamás elmondta: „Az ITM minden évben elrendeli a kuponos értékesítés vizsgálatát a vásárlók és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében. A fogyasztóvédelmi hatóság és az IT laboratórium idén 150 üzlet és webáruház gyakorlatát ellenőrizte próbavásárlásokkal is. Az állandó fogyasztóvédelmi jelenlétnek köszönhetően ritkaságszámba mennek a kuponos akciókhoz kapcsolódó jogsértések. 2021-ben mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy az üzlet nem adta meg az ígért árengedményt. Egy webáruház pedig arról mulasztotta el tájékoztatni vevőit, hogy a kupon más kedvezménnyel együtt nem érvényesíthető.”

Fogyasztói kifogás, probléma esetén először az üzlettel vagy az online shop üzemeltetőjével érdemes felvenni a kapcsolatot. Ha a vállalkozással nem sikerül megegyezni, a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatunk. Egyedi jogviták ingyenes megoldásában a fővárosi és megyei iparkamarák mellett működő békéltető testületek segíthetnek.


Budapest, 2021. október 5.

Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola már Encsencsen is

 

 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola Encsencs Székhelyintézménye már a hatodik a megyében, mely megkapta a Fogyasztói Tudatosságra Nevelő Iskola címet. Az iskola Penészleki Tagintézménye már 2017 óta viseli az elismerést.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán az az oktatási intézmény kaphatja meg ezt az elismerő címet, amelyik tanulói számára biztosított programokkal, szakkörökkel, vagy bármilyen más, ismereteket bővítő módon hozzájárul a fenntartható tudatos fogyasztói szemlélet általánossá válásához, a fogyasztóbarát vállalkozói szemlélet terjesztéséhez és a fiatal fogyasztók gyakorlatban használható ismereteinek gyarapításához.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár szeptember 28-án, az oklevél átadásakor elmondta, hogy a tudatos fogyasztói szemlélet kialakítását már az iskolában el kell kezdeni. Az encsencsiek pedig a pályázatukkal bemutatták, hogyan építik be a különböző órák tananyagába a termékbiztonsággal, fogyasztó- és környezetvédelemmel, fenntarthatósággal, a digitalizációval, az e-kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat úgy, hogy a diákok számára is befogadható legyen.

Még egy verset is költöttek a fogyasztóvédelemről:

Nagyon tág téma a fogyasztóvédelem,
nem is tudom, hogy megértsd, hogyan is kezdjem!
Vásárolj tudatosan, nézd meg a blokkot,
inkább hazait vegyél, egészségesebb és jobb!
Az internetet használd, mert sokat segíthet,
de vigyázz, kerüld el a veszélyeket!
Ne akarj idősebbnek tűnni, mint amennyi vagy,
idegennel ne beszélj, ő nem segít, ha bajban vagy!
Környezetvédelmünk nélkül nem Élet az Élet,
óvjad, vigyázd a természetet, a Földet!
Ne folyasd a csapot hiába, kapcsold le a villanyt,
ha világos van odakint, az áramot ne pazaroljad!

Gyűjts esővizet, inkább azzal öntözz,
ültess virágot, fát,készíts madáretetőt!
Veszélyes hulladékot ne vegyítsd a többi szeméttel,
elemet gyűjtsd külön, s add le a kijelölt helyen!
A fogyasztóvédelem, ha rájössz az ízére,
hidd el jobb lesz az az Életed, életünk végre!
Élj tudatosan! Ne pazarolj élelmiszert!
Komposztálj, hasznosíts újra amit lehet!
Nem is olyan nehéz jót tenni és jól,
a lényeg, hogy mindig mindent betartol!

Az eseményről szóló részletes riport és további képek elérhetőek ide kattintva: https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/tudatosan-mar-gyermekkent-is-5429672/

2021. szeptember 29. 14:42

 

Fogyasztóvédelmi állami vezetők informális találkozója Szlovéniában

 

Az EU-tagállamok fogyasztóvédelemi kormányzati döntéshozóit az EU Tanács soros elnökségét betöltő Szlovénia hívta meg 2021. szeptember 24-ére, hogy megvitassák az unió aktuális fogyasztóvédelmi kérdéseit. Magyarországot Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, valamint Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár képviselte.

A párbeszéd fő témái között szerepelt a termékbiztonság erősítése, a fogyasztói hitelekről szóló új irányelv javaslat és az utazással kapcsolatos fogyasztói jogok kérdése, különös tekintettel a járványhelyzet okozta problémákra.

Cseresnyés Péter államtitkár felszólalásában elmondta, hogy a magyar fogyasztóvédelemben a biztonság az első, amely jelenti egyrészt a termékek biztonságosságát, másrészt a fogyasztók anyagi érdekeinek a biztonságát is. Összhangban van az EU-s törekvésekkel a több évre szóló magyar fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program is, amelynek központi eleme a digitalizáció, termékbiztonság, fenntarthatóság és a fogyasztói tudatosság. 

Az államtitkár kiemelte, hogy a koronavírus járvány mindenkit, állampolgárokat, vállalkozásokat egyaránt mélyen érintett, de a magyar fogyasztóvédelem a járvány okozta helyzetben is hatékonyan állt ki a magyar és az EU-s fogyasztói jogokért és az utasok érdekében.

 

2021. szeptember 28. 8:19

 

Döntés a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2021. évi támogatása" tárgyában kiírt FV-I-21 és FV-II-21 pályázati kategóriában

Örömmel értesítjük a tisztelt Pályázókat, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. meghozta döntését a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2021. évi támogatása" tárgyában kiírt (FV-I-21 és FV-II-21 azonosítószámú) pályázati kategóriában.
 
Az FV-I-21 kódjelű pályázatra beérkezett érvényes pályázatokból az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. 20 darab pályázatot részesített támogatásban, összesen 54.100.000,- Ft értékben. A közzétételi lista ide kattintva érhető el.  
 
Az FV-II-21 kódjelű pályázatra beérkezett érvényes pályázatokból az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. 12 darab pályázatot részesített támogatásban, összesen 22.560.000,- Ft értékben. A közzétételi lista ide kattintva érhető el.   
 
A támogatási döntésről, a támogatói okirat kiadásának feltételeiről és az ahhoz szükséges dokumentumok beküldési határidejéről, módjáról a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. értesítést küld minden pályázónak. A nyertes pályázóknak programjuk megvalósításához eredményes munkát kívánunk!

2021. szeptember 14.

Jár a pacsi a kézkrémgyártóknak

 

 

Húszat markolt, de egyet sem fogott legutóbbi terméktesztjén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált laboratóriuma. A szakemberek nem tenyereltek bele semmibe, mindegyik kézápoló krém megfelelt az előírásoknak. Az összehasonlító értékelés eredményei azonban bárkinek hasznára válhatnak, aki bőrbarát kozmetikumok között válogat.

A bőr érzékeny védőrétegét a napsütéses vagy hideg időjárás is károsíthatja. A járványhelyzet a gyakori kézmosás és fertőtlenítés miatt fokozottan próbára teszi szervezetünk első védvonalát. Egy megfelelő kézkrém hidratálja, vitaminnal tölti fel a bőrt, begyógyítja a védőréteg apró sérüléseit.

Az ITM laborméréseinek célja a termékbiztonsági követelmények betartatása és az árukínálat minőségének feltérképezése. A szakemberek először a kézkrémek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószertartalmát és zártságát ellenőrizték. Nem volt miért a gyártók körmére koppintaniuk: a húszféle kozmetikum mindegyike megfelelt az előírásoknak.

Az összetétel kiemelt szempont volt az összehasonlító vizsgálat során is. A kozmetikai ipari tartósítószerek használata ugyan engedélyezett, de az ún. parabenek egyre többeknél váltanak ki allergiás reakciót. Az értékelésnél a legtöbb részpontot ezért a tartósítószerektől teljesen mentes kézkrém kapta.

A termékek bőrpuhító, tápláló, regeneráló, gyulladáscsökkentő hatása, hidratáló képessége a vitaminoknak, ápoló olajoknak, gyógynövények kivonatainak és vízmegkötő anyagoknak köszönhető. A mintavételezett krémek között olyanok is akadtak, amelyeket tíznél több értékes összetevővel gazdagítottak.

Az érzékszervi vizsgálat a termékek színének, illatának, egyneműségének, kenhetőségének és felszívódó képességének rangsorolását tette lehetővé. Megmérték a krémek zsírtartalmát is, a legalább 10 százalékos szint ért pontot. A részletes eredmények a Fogyasztóvédelmi Portálon böngészhetők.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A kozmetikumok használóit szigorú termékbiztonsági előírások védik. Megnyugtató, hogy a vizsgált kézkrémek kivétel nélkül eleget tettek e követelményeknek, így egyetlen hatósági eljárást sem kellett indítanunk. A fogyasztóvédelem újabban összehasonlító értékelésekkel is segíti a vásárlókat a tudatos döntések meghozatalában. A legfrissebb termékteszten egyetlen kézkrém sem szolgált rá gyenge minősítésre, az árucikkek többsége jónak vagy egyenesen kiválónak bizonyult.”

Budapest, 2021. szeptember 10.

Már közel száz iskola neveli tudatos fogyasztóvá diákjait

 

A tanév kezdetével újranyitja a gyakorlatban hasznosítható fogyasztóvédelmi ismeretek terjesztését ösztönző pályázatát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az általános és középiskolák a következő nyári szünidőig bármikor benyújthatják jelentkezésüket a hatodik alkalommal meghirdetett kiírásra. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet az eddigi öt körben összesen 93 oktatási intézmény érdemelte ki.

A pályázat kiemelt célja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoknak fokozottan kiszolgáltatott fiatalok segítése abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. A kiírás ennek eszközeként elismeri a diákjaikat a fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátításában érdemi intézkedésekkel, programokkal, szemléletformálással segítő iskolák erőfeszítéseit.

A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola cím odaítélésének feltétele, hogy a pályázó a felsorolt tíz szempont (pl. az internet és közösségi média biztonságos használatra nevelés, reklámelemzés) közül legalább háromnak már megfeleljen, további egynek pedig későbbi teljesítését vállalja. Az elbírálásnál előnyben részesülnek a kitüntető címmel már rendelkező partnerrel együttműködő intézmények. A pályázati dokumentáció a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Jelenleg 93 intézmény, 34 általános iskola és 59 középiskola viselheti a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. A díjazottak között 20 szakképzési centrum 37 szakiskolája is szerepel. A települések közül Budapest jár az élen tizenkét intézménnyel, Debrecen és Győr héttel holtversenyben a második, a bronzérmes Pécsett pedig öt iskola nevel fogyasztói tudatosságra.

Az idei felhívás fontos újdonsága, hogy kiemelt területként jeleníti meg a hamis zöld állítások felismerésének támogatását. Egyre többen élik környezettudatosan az életüket, folyamatosan nő az újrahasznosított, csomagolásmentes, bio- vagy organikus termékek iránti kereslet. A vállalkozások számára tehát kifizetődő lehet, ha efféle árukat kínálnak. Nem mindig teszik azonban ezt megalapozottan: egy uniós felmérésben a zöld állítások 42 százaléka túlzónak, hamisnak vagy megtévesztőnek bizonyult.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A témában tavasszal indítottunk országos ellenőrzéssorozatot, amelyben főként élelmiszerek, ruházati és háztartási-vegyipari cikkek környezetkímélő, fenntartható jellegére vonatkozó állítások valóságtartalmát vizsgáljuk. A kollégák szeptember végéig kutakodnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban. Az már a nyáron kiderült, hogy az arckrémek csomagolásán többnyire joggal szerepelnek a "natúr", "bio" vagy "vegán" megjelölések. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskolákba járó fiatalok figyelmét mostantól arra is felhívják, hogy  az árucikkek „zöldre festését” sem érdemes kritikátlanul elfogadniuk.”

Budapest, 2021. szeptember 2.

Egyre fontosabb feladat a fogyasztói jogok erősítése az online térben

 

Hasznosan egészítette ki az online fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti kormányzati törekvéseket és intézkedéseket az 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrás segítségével megvalósult „Digitális Fogyasztóvédelem – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása” projekt. A hatósági folyamatok digitalizálása mellett tavaly ősztől egy számos közösségi felületen futó kampány szolgálta a fogyasztói és vállalkozói tudatosság és ismeretek növelését. 

A projekt keretében a fogyasztóvédelmi hatósági rendszerben létrejött szakrendszerben a hatóság a panasz benyújtásától kezdve a határozat meghozataláig a teljes eljárást online folytatja le. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált laboratóriumainak munkáját szintén új labormenedzsment szakrendszer segíti. Megújult és a termékvizsgálatokról, aktuális ellenőrzésekről folyamatosan frissülő, részletes információkat közöl a vásárlóknak, vállalkozásoknak egyszerre szóló fogyasztovedelem.kormany.hu portál. A fogyasztók már elektronikus úton is nyújthatnak be panaszt a honlapon. 

A korszerű, színes eszköztárat mozgató online kampány elemeivel tavaly november óta találkozhattak az érdeklődök. A Facebook és Instagram oldal több mint 5100 követője több mint 80 bejegyzést olvashatott. A ”Fogyasztóvédelem” YouTube csatorna 37 nézni- és hallgatnivalója összesen már 2,1 millió megtekintés felett jár. 2021 májusában indult el a Fogyasztóvédelem Hangja podcast, az Ugron Zsolnával közös beszélgetések hallgatók tízezreit érték el. Az áprilisban megrendezett online vállalkozói workshopon az őket érintő jogszabályváltozásokról tájékozódhattak a kereskedők.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az internetes és csomagküldő értékesítés összesített teljesítménye tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot Magyarországon. Az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány már 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról 200 ezer forinttól akár 2 millióig emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Jelentős részben e határozott fellépésnek köszönhetően csökkent az előzőleg ismételt ellenőrzésekkor is 50 százalék feletti jogsértési arány tartósan 15-20 százalékra. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben. A következő fontos lépcsőként egy hónapon belül élesedik a veszélyes termékeket forgalmazó honlapok hatósági blokkolásának lehetősége.”

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke, a projektet megvalósító konzorcium vezetőjeként a projekt mérföldköveinek és financiális hátterének ismertetését követően kitért a projektmenedzsment kihívásaira és összegezte a tapasztalatokat, végezetül elmondta, hogy a KIFÜ készen áll a meglévő rendszer továbbfejlesztésére egy új projekt keretében.

A projektzáró rendezvény felvétele mától megtekinthető a Fogyasztóvédelem Youtube-oldalon, ide kattintva.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00031 azonosítószámú, „Digitális Fogyasztóvédelem – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása” c. projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Bővebb információ a https://kifu.gov.hu/df oldalon olvasható, vagy a sajto@itm.gov.hu e-mail címen kérhető.

 

Budapest, 2021. június 17. 

Nyilvánosságra hozott ajánlások, nem együttműködő vállalkozások

Összefoglaló

 

1. A nem teljesített ajánlások és a nem együttműködő vállalkozások nyilvánosságra hozatalának jogszabályi háttere

A békéltető testületek eljárására vonatkozó rendelkezések, így az egyes nem teljesített ajánlások, valamint a békéltető testülettel nem együttműködő vállalkozások nyilvánosságra hozatalának feltételei a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) kerültek meghatározásra.

Az Fgytv. 32. § b, pontja szerint ajánlás jellegű döntést hoz (1. számú melléklet) a békéltető testület akkor, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

„Fgytv. 32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.”

Az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében pedig az alábbiak szerint kötelezettségként került meghatározásra, hogy a békéltető testület nyilvánosságra hozza az egyes vállalkozások által nem teljesített ajánlásokat:

„Fgytv. 36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről.”

Végül az Fgytv. 36/B. §-ban meghatározásra került a békéltető testületek számára azon kötelezettség is, hogy a velük szemben nem együttműködő vállalkozások nevét, székhelyét és tevékenysége megjelölését (2. számú melléklet) nyilvánosságra hozzák:

„Fgytv. 36/B. § A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.”

Ide kattintva olvasható a teljes dokumentum.

Kerüljék a fogyasztók a változó kamatozású pénzügyi termékeket!
Nagy kockázattal járhatnak!

 

Lakásvásárlásnál sokan hitelből szeretnék megvenni álmaik új otthonát. Azonban a kellő tudatosság híján könnyen olyan terhet vehet a fogyasztó a nyakába, amelynek későbbi kockázataival nem is számol. A változó kamatozású lakáshitel kezdetben olcsó lehet, de hosszabb távon jelentősen megnőhetnek a törlesztők a kamatkockázat miatt! Gondosan válasszák meg emellett a fogyasztók a hitel futamidejét, hiszen ezzel is nagyobb összegeket spórolhatnak meg, továbbá rögzítsék minél hosszabb időre a kamatokat! 

A hitelfelvétel mindig felelős döntést és kellő körültekintést igényel a fogyasztók részéről.  Ha például egy lakáshitel esetében meggondolatlanul járnak el a fogyasztók és változó kamatozású pénzügyi terméket vesznek igénybe, azt kockáztatják, hogy később nem várt módon nőhet meg a törlesztőrészlet! Nagyon fontos ezért, hogy elsősorban a rögzített (fix) kamatozású hiteleket keressék és válasszák a fogyasztók a lakáshiteleknél. A hitel futamidején belül is (hisz egy lakáshitel több tíz éves futamidővel bír rendszerint) a lehető leghosszabb időre rögzítsék a kamatokat, a változó kamatozású pénzügyi termékeket pedig kerüljék el!

Döntő jelentőségű egyúttal az is, hogy milyen futamidőt választanak az adott hitelhez, és nem mindegy, hogy az például tizenöt vagy huszonöt évre szól. Elsőre - és látszólag - vonzónak tűnhet a hosszabb idejű futamidő, hiszen ekkor rendszerint kevesebb a havi törlesztőrészlet. Azonban ne legyen kétségük afelől a fogyasztóknak, hogy összességében ilyenkor többet kell rendszerint visszafizetni a banknak, szemben azzal a példával, ha rövidebb futamidő alatt fizetik vissza a hitelt és annak teljes díját. Amennyiben ugyanis a fogyasztó vállalja a rövidebb futamidőt, és az ezzel járó magasabb részletek fizetését, sokkal jobban járhat és többet spórolhat! Ugyanis általában a rövidebb futamidő kisebb összegű hiteldíjjal jár, azaz összességében kevesebbet kell visszafizetni a banknak, mintsem, ha ugyanazt a hitelt hosszabb futamidőre veszik fel.

Érdemes egyúttal a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett, Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek közül választani, mivel ezek minősített hiteltermékek és a THM-et (Teljes Hiteldíj Mutató) összehasonlítva kiderülhet adott esetben, hogy ezek akár több százezres megtakarítást is jelentenek, szemben a nem minősített pénzügyi termékekkel. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (www.minositetthitel.hu) előnyei közé tartozik, hogy a törlesztőrészletek összege havonta egyenlő, a kamatperiódus hossza pedig három, öt vagy tíz év lehet, vagy pedig a hitelkamat rögzített a futamidő egész végéig. A folyósítási határidő gyors, kettő munkanap onnantól számítva, hogy a folyósítási feltételek teljesültek, a hitelbírálati határidő pedig legfeljebb tizenöt munkanap lehet, miután az értékbecslés rendelkezésre áll. Nagy előnye ugyancsak a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnek, hogy az előtörlesztéshez kapcsolódó és a folyósításig felmerülő díjak maximáltak, a folyósítási díj sem haladhatja meg továbbá a 150.000 Ft-ot.  
Hitelfelvétel előtt egyúttal érdemes egyszerre több pénzügyi szolgáltató ajánlatait összehasonlítani, hiszen az internet segítségével ma már ez a lehetőség rendelkezésre áll, és így nem kell órákat tölteni különböző bankfiókok személyes felkeresésével. Az ajánlatok összehasonlításakor a Teljes Hiteldíjmutatót (THM) vegyék a fogyasztók figyelembe: ez egy egyéves időszakra kalkulált százalékos érték és abban segít, hogy megmutatja a hitel teljes díját és mindazon költségeket, amelyeket még fizetni kell a tőke, azaz a felvett kölcsön összegén még kívül. Minél alacsonyabb egy reklámban vagy egy a hitelhez kapcsolódó tájékoztatásban a THM, annál kedvezőbb lesz a visszafizetendő teljes hiteldíj összege. Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy a THM több olyan költségelemet nem tartalmaz, amely közvetetten mégis kapcsolódik a hitelhez, épp ezért ennek megfizetése a későbbiekben felmerülhet (késedelmi kamat, stb.). 

Azt sem szabad elfeledni, hogy bármikor bekövetkezhet egy olyan nem várt esemény, amellyel a hitel felvételekor még nem is számoltak a fogyasztók. Baleset, betegség, a munkahely elvesztése – ezek mind kihatással vannak a fizetési képességre, márpedig a felvett hitel összegénél a visszafizetendő pénz nagyobb lesz, a tőke kiegészül a további kamatokkal, költségekkel. Épp ezért már előre kérdezzünk rá, mielőtt aláírnánk a hitelszerződést, hogy van-e a banknak bármilyen biztosítása. Kérjenek a fogyasztók tájékoztatást a biztosítás feltételeiről: megköthető-e a biztosítás számukra, a kizáró feltételeket tisztázzák és azt a biztosítási eseményt, amelyhez a kifizetés kötődik, ismerjék meg. Ez azért bír jelentőséggel, mert ha olyan esemény következik be, ami miatt nem tudnák a fogyasztók fizetni a törlesztőt, akkor a bank biztosítója részben vagy egészben kifizeti helyettük a felvett hitelt. Ez tehát védelmet jelent adott esetben. Számos hitelintézet rendelkezik már ilyen biztosítással, hiszen a banknak is az az érdeke, hogy később visszakapja a kölcsönadott összeget. Az pedig, hogy a fogyasztó vagy a biztosító teljesíti ezt ilyenkor, már közömbös a bank számára.

Tartsák észben a fogyasztók azt is, hogy akkor követik el a legnagyobb hibát, ha egy hitelszerződést, illetve a kapcsolódó dokumentumokat anélkül írják alá, hogy megismerték volna azok tartalmát. Azonban ez még mindig akár napi szinten megesik. Azt, hogy pontosan mennyit kell fizetni, milyen rendszerességgel és meddig, azaz milyen futamidővel, ezek a papírok tartalmazzák írásban. Később pedig már nem hivatkozhatnak a fogyasztók arra aláírást követően, hogy szóban egyáltalán nem vagy eltérő tartalmú tájékoztatást kaptak. Azt se felejtsék el, hogy a hitelintézet ügyintézőjének az a dolga, hogy értékesítse a pénzügyi terméket és persze, hogy választ adjon minden felmerülő kérdésre ezzel kapcsolatosan. Ne habozzanak a fogyasztók ezért rákérdezni, ha bármit nem értenek, és inkább kétszer kérdezzenek meg valamit, mint egyszer sem! Ez a fogyasztók saját érdeke. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a hitelszerződések szövegezése közel sem mondható hétköznapinak a használatos szakkifejezések miatt és előfordulhat, hogy a fogyasztónak gondot okoz a szöveg értelmezése. Ilyen esetben sem szabad vonakodni és esetleg a szégyenérzet miatt hallgatni. Bátran kérdezzenek rá arra, mi mit jelent, arra választ fognak kapni.  

Jól látszik a fentiekből, hogy a hitelfelvétel mindig felelős döntést és kellő körültekintést igényel, járjanak el a fogyasztók ezért tudatosan, hiszen jelentős összegeket spórolhatnak, ha odafigyelnek!

 

 

archívum2019

archívum2018

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014