Archívum 2019

 

 

 

 

Tudatos fogyasztók - felkészülten, egészséges gyanakvással kezelik a diákok a megtévesztő hirdetéseket!

 

Eredményes volt a „VersenySuli Napok” c. vetélkedősorozat!

Húsz iskola közel hatszáz diákjának fogyasztói tudatosságát erősítette a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) támogatásával megrendezésre került „VersenySuli Napok” során. A vetélkedő központi témáját a hirdetésekkel, reklámozással kapcsolatos fogyasztóvédelmi tudnivalók képezték, amely igencsak aktuális téma a közösségi oldalak fokozott használata és az e-kereskedelem térnyerése folytán. 

A tanulók jól szerepeltek az előzetes felkészítésnek köszönhetően, ugyanis „VersenyKalauz” címmel az Egyesület közérthető tájékoztató anyagot készített el szintén a GVH támogatásával. Ezt az iskolák feldolgozták a versenyt megelőzően. Ennek eredményeként a diákok átlagosan több mint háromnegyede (76 %) helyesen válaszolt a feltett kérdésekre. Azonban az is látszik, hogy témakörönként jelentősen eltérő a tudatosság szintje, ami jól mutatja a további fogyasztóvédelmi programok lefolytatásának szükségességét. 

Mogyoród, Gyál, Bugyi, Úri, Ócsa, Fót, Cegléd, Érd, Budapest – csak néhány azok közül a települések közül, amelyek diákjai részt vettek a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület által meghirdetett és a GVH támogatásával megvalósult „VERSENYSuli Napok” c. programban.

I. A 14-18 éves diákok már napi szinten használják okostelefonjaikat, a közösségi oldalakat, és elárasztják őket a különböző hirdetések, reklámok. Kulcsfontosságú, hogy már most, fiatal korban megtudják, szigorú szabályok védik őket és nem lehet megtéveszteni a fogyasztókat valótlan ígéretekkel. Sem az interneten, sem pedig a személyesen, boltban történő vásárlás során. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célja volt, hogy erősítse a fiatal fogyasztók körében a tudatos verseny- és fogyasztói kultúrát.

Ezért Egyesületünk a GVH támogatásával korábban meghirdette a „VERSENYSuli Napok” c. vetélkedőt a fővárosi és a pest megyei általános- és középiskolák számára, a 14-18 éves korosztályba tartozó diákoknak. Ennek keretében, összesen húsz iskolában tartottunk „VERSENYSuli Napot”, tízet Pest Megyében (a Budapesten kívül eső oktatási intézményekben), tízet pedig a fővárosban, 2019 szeptemberében-októberében.

II. Legnagyobb örömünkre a program rendkívül pozitív fogadtatást nyert, hiszen a jelek szerint a tanulók nagy érdeklődéssel fogadták a játékos vetélkedőt, amely az iskolák körében is jelentős népszerűségnek örvendett. Az egyes vetélkedők az adott oktatási intézmény osztályait képviselő háromfős csapatok között folytak személyesen az iskola székhelyén és játékos totós kérdéssort töltöttek ki a témával kapcsolatosan. Iskolánként, eredményeik alapján az első helyet megszerzett csapatokat nyereményekkel jutalmazzuk. 

Mindehhez az Egyesület teljes körű támogatást nyújtott előzetesen a diákoknak és felkészítő tanáraiknak az elektronikusan összeállított segédanyaggal, amely „VersenyKalauz” címmel készült el, ugyancsak a GVH támogatásával. Ez a legalapvetőbb, a versenykultúrával és a tudatos fogyasztói kultúra megalapozásával, megerősítésével összefüggő fogyasztói ismereteket tartalmazza. A tájékoztatót továbbá a megértést segítő mindennapi példákkal, képekkel és önellenőrző feladatokkal, kérdésekkel is színesítettük, és közérthetően, érdekes példák útján közelítettük meg a témaköröket.

III. Ami már a program tapasztalatait illeti, a „VersenySuli Napokra” történő előzetes felkészítés meghozta az eredményét, és a „VersenyKalauz” c. tájékoztatónak köszönhetően a diákok jó eredményeket értek el. Fogyasztói tudatosságuk jelentősen erősödött. Ehhez szükség volt természetesen az iskolákban az ügyet felvállaló pedagógusokra is, akik nagy gondossággal és alapossággal készítették fel a kapott háttéranyag alapján a tanulókat a verseny előtt, például az osztályfőnöki órákon, vagy más foglalkozásokon.

Átlagosan a tanulók több mint háromnegyede (76 %) helyesen válaszolt a feltett kérdésekre. Ugyanakkor az egyes részterületeket vizsgálva az is látszik, hogy meglehetősen eltérő a tudatosság szintje.

Többségük tisztában volt azzal, hogy nem lehetnek a reklámok, hirdetések megtévesztőek.

96 %-uk tudta például azt, hogy az energiatakarékosság lényeges szempont a vásárlói döntéseknél, és nem lehet megtévesztő adatokat közölni egy porszívó reklámjakor annak fogyasztására nézve.

94 %-uk azzal is tisztában volt, hogy a külföldi webáruházakra ugyanúgy vonatkoznak a hazai szigorú reklámozási szabályok, és az érintett kereskedők sem téveszthetik meg a magyar fogyasztókat.

Meglepően sokan (86 %) válaszoltak arra is helyesen, hogy ha például egy arckrém reklámjában a krém használatával 25 %-kal kevesebb ráncot ígérnek, úgy ez nem lehet üres reklámszlogen, reklámfogás, hanem az állításnak valós, tudományos kutatásokon kell alapulnia.

A tudatosság legalacsonyabb fokával kifejezetten a 18 éven aluli fiatalok védelmét szolgáló reklámtilalmak terén találkoztunk. Így például a tanulók kevesebb, mint fele (49,7 %) tudta csak, hogy este 20.00 óra előtt szigorúan tilos a mozikban alkoholos ital reklámját közzétenni.

Vannak továbbá olyan „hirdetési fogások”, kereskedői gyakorlatok, amelyek minden esetben tisztességtelennek számítanak, így tiltottak („feketelista”). E területen is alacsonyabb volt például a helyes válaszok aránya (53 %) arra vonatkozóan, hogy egyáltalán nem lehet a reklámokban az áru megvásárlására gyermekeket felhívni vagy arra buzdítani, győzzék meg annak megvásárlásáról a szüleiket.

Egyúttal arra is kíváncsiak voltunk például, tudják-e a diákok, hova kell fordulni fogyasztói panasszal, ha megtévesztő hirdetésekkel, ajánlatokkal találkoznak. Ez esetben a tanulók 58 %-a volt tisztában azzal, hogy ez esetben három szervezet: a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank járnak el.

A fentiek mellett egyébként oktatási intézményenként is eltérőek voltak a tapasztalatok annak kapcsán, hogy milyen eredmények születtek, és nagy volt a szórás a fogyasztói tudatosság szintjét tekintve. Volt olyan iskola, amelynek csapatai mind-mind kiemelkedő eredményeket értek el, hiszen átlagosan az összes kérdés 94 %-ában helyes választ adtak. Ezzel szemben pedig már egy másik iskolában csupán 42 %-os átlagos helyes válaszadási arány született a totótesztek eredményei alapján az egymással versengő csapatok között.

VI. A tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a „VersenySuli Napok” c. program jelentősen erősítette a résztvevő közel hatszáz tanuló - és tanáraik - fogyasztói ismereteit.

Mindezeknek köszönhetően már „egészséges gyanakvással” fogják kezelni az interneten és a közösségi oldalakon felbukkanó egyes hirdetéseket, reklámokat, akciókat, a nekik küldött ajánlatokat és az azonnali, meggondolatlan szerződéskötés helyett előzetesen tájékozódnak az adott cégről, szolgáltatásról vagy termékről, az adott kereskedői ígéretről, annak „valódiságáról”.

Tudni fogják azt is, melyek a különösképpen érzékeny kereskedelmi területek, élethelyzetek, ahol nagyobb esély van arra, hogy tisztességtelen, megtévesztő információkkal találkozzanak és ennek okán nagyobb körültekintéssel, tudatosabban is járnak el.

Ugyanakkor jól látszik az is, hogy szükség van további fogyasztóvédelmi programok megvalósítására a fiatalok tudatos fogyasztóvá nevelése érdekében.

További információk: Dr. Grafné Dr. Baranyi Dóra, szakértő  06-30-999-2233

Nagy sikerrel zajlik a „VERSENYSuli Napok” c. program a diákok fogyasztói tudatosságának javítása érdekében

 

Mogyoród, Gyál, Bugyi, Úri, Ócsa, Fót, Cegléd, Érd, Budapest – csak néhány azok közül a települések közül, amelyek diákjai részt vettek a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület által meghirdetett „VERSENYSuli Napok” c. programban. A Gazdasági Versenyhivatal támogatásával megvalósuló kampánnyal összesen húsz iskola, közel hatszáz tanulójának fogyasztói tudatosságát erősítette az Egyesület, Budapesten és Pest Megyében.

A 14-18 éves diákok már napi szinten használják okostelefonjaikat, a közösségi oldalakat, és elárasztják őket a különböző hirdetések, reklámok. Kulcsfontosságú, hogy már most, fiatal korban megtudják, szigorú szabályok védik őket és nem lehet megtéveszteni a fogyasztókat valótlan ígéretekkel. Sem az interneten, sem pedig a személyesen, boltban történő vásárlás során. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célja volt, hogy erősítse a fiatal fogyasztók körében a tudatos verseny- és fogyasztói kultúrát.

Ezért Egyesületünk a GVH támogatásával meghirdette a „VERSENYSuli Napok” c. vetélkedőt a fővárosi és a pest megyei általános- és középiskolák számára, a 14-18 éves korosztályba tartozó diákoknak. Ennek keretében, összesen húsz iskolában tartottunk „VERSENYSuli Napot”, tízet Pest Megyében (a Budapesten kívül eső oktatási intézményekben), tízet pedig a fővárosban, 2019 szeptemberében-októberében.

Legnagyobb örömünkre a program rendkívül pozitív fogadtatást nyert, hiszen a jelek szerint a tanulók nagy érdeklődéssel fogadták a játékos vetélkedőt, amely az iskolák körében is jelentős népszerűségnek örvendett. Az egyes vetélkedők az iskolák osztályait képviselő háromfős csapatok között folytak személyesen az iskola székhelyén és játékos kérdéssort töltöttek ki a témával kapcsolatosan. Erre körülbelül egy óra állt rendelkezésre, amelynek során fogyasztóvédelmi szakértőnk is jelen volt.

Mindehhez az Egyesület előzetesen teljes körű támogatást nyújtott a diákoknak és felkészítő tanáraiknak az elektronikusan összeállított segédanyaggal, amely „VersenyKalauz” címmel készült el, ugyancsak a GVH támogatásával. Ez a legalapvetőbb, a versenykultúrával és a tudatos fogyasztói kultúra megalapozásával, megerősítésével összefüggő fogyasztói ismereteket tartalmazza. A tájékoztatót továbbá a megértést segítő mindennapi példákkal, képekkel és önellenőrző feladatokkal, kérdésekkel is színesítettük, és elérhetővé tettük az Egyesület internetes honlapján is (ide kattintva érhető el). Ebben közérthetően, érdekes példák útján közelítjük meg a témaköröket. Így megtudják a diákok a „VersenyKalauzból” például, hogy a külföldi vállalkozásoknak is be kell tartani a tisztességes reklámokra vonatkozó szabályokat Magyarországon. De azt is bemutatjuk többek között, hogy az internetes véleményvezéreknek egyértelművé kell tenniük, ha bármilyen előnyük származott valamely kereskedő termékének, szolgáltatásának a népszerűsítéséért cserébe.

kep1 kep2

Mindezeknek köszönhetően a tanulók már „egészséges gyanakvással” fogják kezelni az interneten és a közösségi oldalakon felbukkanó egyes hirdetéseket, reklámokat, akciókat, a nekik küldött ajánlatokat és az azonnali, meggondolatlan szerződéskötés helyett előzetesen tájékozódnak az adott cégről, szolgáltatásról vagy termékről, az adott kereskedői ígéretről, annak „valódiságáról”.
Tudni fogják azt is, melyek a különösképpen érzékeny kereskedelmi területek, élethelyzetek, ahol nagyobb esély van arra, hogy tisztességtelen, megtévesztő információkkal találkozzanak és ennek okán nagyobb körültekintéssel, tudatosabban is járnak el.

 

Új TKM: összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók és nyugdíjpénztárak költségei

 

Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be az MNB, amely révén 2020-tól egyedülálló módon, első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára. Ez mindkét piacon élénkítheti a versenyt, s az MNB egyúttal teljesíti az idén tavaszi Versenyképességi Programjában leírt egyik fejlesztési javaslatát is. Tavaly ismét kevesebb költséget vontak a nyugdíjpénztárak tagjaik befizetései után. A pénztárak korrigált díjterhelési mutatója majdnem tizedével csökkent, s 0,75 százalék lett 2018-ban – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új ajánlásában az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra is teljes költségmutató (TKM) számítást vezet be 2020. január 1-jétől. A hazai megtakarítási élet- és nyugdíjbiztosításokra már 2010 óta kiszámított TKM egyszerűen, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi ki az adott termék összes költségét.

Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, s az annak befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben. Kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget, így a befektetések közvetett terheit is (azaz az adott pénztári portfólióban lévő befektetési alapok költségeit). A számítási modell a választható portfóliós rendszert működtető pénztárakon belüli különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi, így azoknál eltérő TKM értékek jelennek meg.

Az ajánlás szerint a TKM-et a pénztárak számítják ki, mivel a költségekre vonatkozó naprakész adatok náluk találhatók. A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a számítást 10, 20 és 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve célszerű elvégezni. Az így kalkulált TKM értékeket a pénztárak beküldik az MNB-nek, és – ha van honlapjuk – internetes felületükön is közzéteszik. A jegybank saját honlapján – amelyen már jelenleg is összehasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ek – 2020 tavaszától teszi közzé a nyugdíjpénztári TKM értékeket is a fogyasztók tájékoztatására.

Az ügyfelek így a jövő év tavaszától széles körűen, egyszerűen összevethetik az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit. Mindez növelheti a fogyasztói tudatosságot, és mindkét nyugdíj-előtakarékossági szektorban erősítheti a piaci versenyt. Emlékezetes, hogy az MNB idén tavaszi 330 pontos Versenyképességi Programjában javasolta a TKM rendszer továbbfejlesztését, az ügyféltájékoztatás és az ügyfélbizalom növelése érdekében.

Tavaly tovább csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatói – derül ki az MNB által most közzétett adatokból. A klasszikus, a működési költségeket a pénztár vagyonára vetítő díjterhelési mutató (amely jelentősen apadt az elmúlt 16 évben) 2018-ban már csak 0,76 százalék volt. A jegybank által tavalytól közzétett korrigált díjterhelési mutató (amelynél a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve a tagdíjtól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását) tavaly közel tizedével mérséklődött, s így 0,75 százalék lett. Utóbbi alakulása azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben 33,6 százalékkal csökkentek a pénztárak által felszámított működési díjak.
A jövőt hipotetikusan modellező TKM-mel szemben a díjterhelési mutatókat – amelyek a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont költségeket jelzik a pénztári szektoron belül összehasonlíthatóan egy mutatószámban – az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak előző évi éves beszámolóinak adataiból számítja ki.

A díjterhelési mutatók csökkenése tavaly meghatározóan a befektetési költségek mérséklődésének volt köszönhető. 2008-tól jogszabály korlátozza a felszámítható vagyonkezelési díj mértékét, aminek betartását az MNB kiemelten felügyeli, s emellett szabályozó eszközeivel is segíti a piaci szereplőknek a tagok érdekeivel összhangban lévő költséghatékony vagyonkezelési tevékenységét.

Több jelentős piaci súlyú pénztár az elmúlt évek folyamán a vagyonkezelési szerződéseiben alacsonyabb díjazást állapított meg. Megjelentek olyan megállapodások is, amelyekben csak pozitív hozam esetén van sikerdíj. Az idei évtől az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonkezelésének felügyelését napi gyakoriságú, tranzakciószintű befektetési monitoring rendszer kialakításával is erősítette.

Magyar Nemzeti Bank

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/uj-tkm-osszehasonlithatova-valnak-a-biztositok-es-nyugdijpenztarak-koltsegei

 

Nem válthat pénzt jogosulatlanul a HANIFA Szolgáltató Kft.

 

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti HANIFA Szolgáltató Kft.-nek, hogy engedély nélkül üzletszerű pénzváltási tevékenységet végezzen. A jegybank a társaságnál piacfelügyeleti eljárást folytat és büntetőfeljelentést tett. Bár korábban a HANIFA-nak kiemelt közvetítői engedélye volt e tevékenységre, a gyanú szerint jogosultsága megszűnése után is – immár engedély nélkül – folytatja működését – olvasható az MNB honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű HANIFA Szolgáltató Kft. (HANIFA) tevékenységének áttekintésére. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a társaság végez-e üzletszerűen – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerint jegybanki engedélyhez kötött – pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

A HANIFA korábban egy szövetkezeti hitelintézet kiemelt közvetítőjeként rendelkezett engedéllyel pénzváltási tevékenység végzésére, ám az azzal kötött megbízási jogviszonya megszűnt. Az eddigi adatok szerint viszont a HANIFA engedélyének megszűnése ellenére folytatta pénzváltási tevékenységét, noha az MNB erre vonatkozó nyilvántartásában már nem szerepel. Így ilyen tevékenység végzésére Magyarországon már nem jogosult.

Az MNB munkatársai a piacfelügyeleti eljárás során próbaügyletkötést is magába foglaló, előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést tartottak a társaságnál. Ennek során a HANIFA üzlethelyiségében mintegy 30 féle valutát (eurót, amerikai dollárt, angol fontot, kínai jüant, s emellett többek közt albán leket, grúz larit, makedón dínárt, maláj ringitet és thai bátot) leltek fel.

A nemrég közzétett végzésében így a jegybank ügyfélvédelmi okokból azonnali hatállyal megtiltotta a piacfelügyeleti eljárás alatt álló társaságnak, hogy – a WESTERN UNION részére jogszerűen végzett pénzforgalmi közvetítői tevékenysége kivételével – bármely pénzügyi felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet, különösképp pénzváltást végezzen. Eddigi gyakorlatával összhangban az MNB már közzétette a HANIFA-ra vonatkozóan az ügyfeleknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában. Az ügyfelek érdekeinek megóvása végett a jegybank büntetőfeljelentést is tett az ügyészségen.

A piacfelügyeleti eljárását az MNB határozattal zárja majd le, amelynek eredményét honlapján nyilvánosan közzéteszi. Végzésében a jegybank jelezte a HANIFA-nak azt is: ha pénzváltási tevékenységét esetleg folytatná, azt az MNB majdani határozatában rosszhiszeműsége bizonyítékaként, s így súlyosító körülményként értékelheti.

Az MNB ismételten felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy-egy pénzügyi szolgáltatás, termék igénybe vétele előtt előzetesen ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e az annak végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában. Az MNB ügyfélszolgálata, vidéki Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megadnak ennek kapcsán a szerződésük megkötése előtt érdeklődőknek.

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/nem-valthat-penzt-jogosulatlanul-a-hanifa-szolgaltato-kft

 

Végleg megtiltotta a „BoomBoom” megnevezésű férfiaknak szánt étrend-kiegészítő forgalmazását a Nébih

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által végzett internetes próbavásárlás során  – a 2018. októberi jogsértést követően – ismételten gyógyszer-hatóanyagot tartalmazó, Kínából származó BoomBoom növényi kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszula került megmintázásra. A Perfect Play Kft. (2100 Gödöllő, Domboldal utca 4.) által forgalmazott étrend-kiegészítő terápiás mennyiségben tartalmaz Szildenafilt, ezáltal a termék fogyasztóit komoly egészségkárosodási kockázatnak teszi ki. A veszély elhárítása érdekében a Nébih azonnali hatállyal, véglegesen megtiltotta a termék forgalomba hozatalát – olvasható a Nébih internetes honlapján.

A hatóság által megmintázott termékben a laboratóriumi vizsgálat Szildenafil gyógyszerhatóanyagot mutatott ki, amely a foszfodiészteráz-5 enzim (PDE-5) gátló hatása révén az erectilis dysfunctio terápiájában alkalmazott vegyület. Az étrend-kiegészítők az Európai Unióban érvényes és a magyarországi szabályozás szerint is élelmiszernek minősülnek. Gyógyszer-hatóanyag élelmiszerben történő felhasználása tilos, kizárólag az engedélyezett, felügyelt körülmények között előállított gyógyszerekben engedhető meg, továbbá az ezen hatóanyagot tartalmazó készítmények kiadása Magyarországon orvosi rendelvényhez kötött.

Tekintettel arra, hogy a vizsgált termék a csomagoláson található összetételre vonatkozó információknak nem felel meg – eszerint ugyanis kizárólag növényi hatóanyagokat tartalmaz –, hamisítványnak minősül, amelynek elfogyasztása esetén a vásárlók komoly egészségkárosodási kockázattal számolhatnak.

A tavalyi ellenőrzés alkalmával ugyanebben a termékben Tadalafil gyógyszer-hatóanyagot azonosított a vizsgáló laboratórium, tehát a forgalmazó ismételten hamisított terméket hozott forgalomba. Éppen ezért a hatóság azonnali hatállyal megtiltotta a „BoomBoom növényi kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszula férfiak részére” megnevezésű termék forgalomba hozatalát, valamint azonnali hatállyal elrendelte a jelenleg forgalomban lévő összes terméktétel forgalomból való kivonását és a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását is. Az ismételt hatósági mintavétel eredménye egyértelművé tette, hogy a forgalmazó nem tudja garantálni az érintett élelmiszer biztonságosságát, ezért a termék a továbbiakban nem forgalmazható.

Az ügyben az eljárás folyamatban van. A Nébih a forgalmazóval szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki, továbbá törvényi kötelezettségéből fakadóan, a hamisítás miatt büntetőfeljelentést is tesz.

A hivatal kéri a vásárlókat, amennyiben a fenti készítmény forgalmazását észlelik, a lakosság egészségének védelme és a gyors hatósági intézkedések érdekében jelezzék azt a Nébih ZöldSzámán vagy e-mail címén (06-80/263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

A termék adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/-/vegleg-megtiltotta-a-boomboom-megnevezesu-ferfiaknak-szant-etrend-kiegeszito-forgalmazasat-a-nebih

 

KDB Bank: hiányosságok az értékvesztésnél és a szavatolótőke-számításnál

 

Az MNB 12,5 millió forint bírságot szabott ki a KDB Bankra, egyebek között az értékvesztés IFRS 9 szerinti kezelése, s a szavatoló tőkéből történő levonások terén, illetve a hitelintézet adatszolgáltatásában feltárt hiányosságok miatt. A jegybank kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. – olvasható az MNB internetes honlapján.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – célvizsgálatot végzett a KDB Bank Európa Zrt.-nél (KDB Bank) a hitelintézet felügyeleti adatszolgáltatása szabályszerűségének áttekintésére. A jegybank ennek során a 2017. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
A jegybank eljárása során hiányosságokat tárt fel az értékvesztés IFRS 9 (azaz a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerinti számviteli sztenderdek) szerinti kezelése, s az ezzel kapcsolatos belső szabályozás, módszertan kialakítása és elfogadása terén. Hiányoznak az olyan indikátorok is a KDB Banknál, amelyek lehetővé teszik a hitelkockázat megnövekedésének előretekintő azonosítását. A hitelintézet mindezekre nem készült fel, noha az új IFRS sztenderdeket már 2018. január 1-je óta alkalmaznia kellett volna.


Több hiányosságot azonosított emellett az MNB a szavatoló tőkéből történő különböző levonások kapcsán, illetve az adatszolgáltatásában is. A hitelintézet egyebek közt a számviteli szabályokat megsértve egy beruházása kapcsán nem az immateriális javak közt mutatta ki költségeit, s emiatt azokat nem is vonta le a szavatoló tőkéből. Problémák voltak a származtatott ügyletek kitettségértékének megállapításánál, azok hitelértékesítési korrekciója és az azok kockázatára vonatkozó tőkekövetelmények módszertanát illetően is. A KDB Bank fedezeti nyilvántartásának hiányossága miatt az erre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatása nem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.


Mindezek alapján az MNB ma publikált határozatában határidő kitűzésével kötelezte a KDB Bankot, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg, s erről – a hitelintézet vezető testületei által is megtárgyalt, jóváhagyott belső ellenőri jelentés megküldésével – számoljon be. A jogsértések miatt az MNB összességében 12,5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a hitelintézetre.
A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette a feltárt jogsértések összhatásának kockázatát, a bank által alkalmazott eljárások, megoldások és folyamatok hiányosságait. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre vagy pénzügyi intézményrendszer szereplőire, illetve, hogy a hitelintézet több hiányosságot már a vizsgálat során korrigált vagy jelezte szándékát azok megszüntetésére.


Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek

/2019-evi-sajtokozlemenyek/kdb-bank-hianyossagok-az-ertekvesztesnel-es-a-szavatolotoke-szamitasnal

Versenyhivatali figyelmeztetést kapott az otthonterkep.hu portál működtetője az oldalon közzétett „több mint 455.000 ingatlan elérhetősége” jogsértő szlogenje miatt

 

A GVH megállapította, hogy az otthonterkep.hu weboldalt működtető Mapsolutions Zrt. megtévesztette a fogyasztókat, amikor reklámjaiban azt állította: több mint 455.000 ingatlan (illetve ingatlanhirdetés) található az oldalon. A vállalkozás ugyanis nem tudta igazolni állítását – olvasható a GVH internetes honlapján.

A hatóság – figyelemmel arra, hogy a vállalkozás KKV-nak minősül – figyelmeztetésben részesítette a céget. Emellett határozatában kötelezte a társaságot, hogy alakítson ki olyan belső eljárásrendet, amely biztosítja a versenyjogi előírásoknak történő megfelelést minden általa üzemeltetett portálon, majd e kialakított működési rendnek megfelelően vizsgálja felül kommunikációját az otthonterkep.hu portálon.

A versenytörvény értelmében a GVH a kis- és középvállalkozások első alkalommal megvalósított jogsértése esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a jogsértés nem közbeszerzési kartell keretében, uniós jogot sértve vagy sérülékeny fogyasztók kárára történik. A versenyhatóság utólag ellenőrzi, hogy a vállalkozás megfelelően teljesítette-e az előírtakat, és mulasztás esetén bírságot is kiszabhat.

Forrás:http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/versenyhivatali_figyelmeztetest_kapott_az_otthonte.html

„VERSENYSuli Napok” c. vetélkedő diákoknak a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával
 

A fiatalok a jövő fogyasztói. Koruk folytán azonban kiszolgáltatottabbak a vállalkozásokkal szemben, mint a felnőttek. Holott a diákok is már aktívan, akár napi szinten találkoznak a különböző reklámok tömkelegével az okostelefonokon, az internetes böngészés közben és a közösségi oldalakon. Sokszor még maguk az idősebb, felnőtt fogyasztók sem tudnak mindig eligazodni az egyes reklámok és a megannyi ajánlat között: ez az állítás viszont még inkább igaz az iskoláskorúakra, a tanulókra.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közös célja eligazítani a gyermekeket és az idősebb tanulókat is a reklámok világában. Tudniuk kell, hogy rendkívül szigorú szabályok védik őket, és nem csak őket, hanem általánosságban is a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a megtévesztő reklámokkal szemben. Hasznos tudniuk azt is, hogy a kellő gyanakvással érdemes kezelni az interneten felbukkanó hirdetéseket, különösen, ha előttük a reklámozó kereskedő személye még teljesen ismeretlen.

Ezért Egyesületünk a GVH támogatásával meghirdeti a „VERSENYSuli Napok” c. vetélkedőt a fővárosi és a pest megyei általános- és középiskolák számára, a 14-18 éves korosztályba tartozó diákoknak. Ennek keretében, összesen húsz iskolában tartunk „VERSENYSuli Napot”, tízet Pest Megyében (a Budapesten kívül eső oktatási intézményekben), tízet pedig a fővárosban, terveink szerint 2019 októberében-novemberében. A programban való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges legkésőbb 2019. június 15-ig a kofe@fogyvedok.hu e-mail címen, feltüntetve az érintett iskola nevét, székhelyét, a kapcsolattartó tanár nevét és elérhetőségeit (e-mail címét, telefonszámát). Budapestről, és Pest Megyéből is az első tíz-tíz iskola jelentkezését tudjuk elfogadni.

Az egyes vetélkedők az iskolák osztályait képviselő háromfős csapatok között folynak személyesen az iskola székhelyén, és játékos kérdéssort töltenek ki a témával kapcsolatosan. Erre körülbelül egy óra áll rendelkezésre, amelynek során fogyasztóvédelmi szakértőnk is jelen van személyesen. Iskolánként, eredményeik alapján az első helyet megszerzett csapatokat értékes nyereményekkel jutalmazzuk, amelyre a húsz „VERSENYSuli Nap” megtartását követően kerül sor.

Mindehhez az Egyesület teljes körű szakmai támogatást nyújt az elektronikusan összeállított segédanyaggal, amely „VersenyKalauz” címmel készült el, ugyancsak a GVH támogatásával. Ez a legalapvetőbb, a versenykultúrával és a tudatos fogyasztói kultúra megalapozásával, megerősítésével összefüggő fogyasztói ismereteket tartalmazza. A tájékoztatót továbbá a megértést segítő mindennapi példákkal, képekkel és önellenőrző feladatokkal, kérdésekkel is színesítettük. A felkészülést segítő „VersenyKalauz” ide kattintva tölthető le.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület minden diáknak és iskolának eredményes szereplést kíván, várjuk jelentkezésüket a fentiek szerint a kofe@fogyvedok.hu e-mail címen!

Működési hiányosságok a HOLD Alapkezelő Befektetési Alapkezelőnél

 

Az MNB nemrég közzétett határozatában 22 millió forint bírságot szabott ki a HOLD Alapkezelő Befektetési Alapkezelőre a társaság működését és az általa kezelt befektetési alapokat érintő jogsértő eljárások miatt. A bírságösszeget az egyes szabálysértések súlya, és az alapkezelő piaci részaránya alapozta meg. A feltárt hiányosságoknak nem volt negatív hatása a pénzügyi intézményrendszer tagjaira – olvasható az MNB internetes honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálati programjába illeszkedő átfogó ellenőrzést végzett a HOLD Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (Alapkezelő), áttekintve annak tevékenységét 2016. január 1-től kezdődően.
Az MNB vizsgálata során jogszabálysértő hiányosságokat tárt fel az Alapkezelőnél − többek között – az osztalék megállapítás és kifizetés, a javadalmazási politika és gyakorlat, valamint a bizalmas információkhoz hozzáférő releváns személyek személyes ügyeleteire vonatkozó belső szabályozottság tekintetében. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a kezelt befektetési alapok kezelési szabályzatainak forgalmazási díjra vonatkozó információi nem voltak összhangban a releváns forgalmazási szerződésben foglaltakkal, nem volt biztosított a megfelelő elektronikus portfólió nyilvántartási rendszer alkalmazása és a kockázatok kezelése érdekében szükséges forgatókönyv-elemzések elkészítése, s a megfelelési jelentés elfogadása sem került minden esetben dokumentálásra, megakadályozva ezzel annak utólagos ellenőrizhetőségét. Az Alapkezelő emellett egyes befektetési döntéseit nem a jogszabály által elvárt, ügyfélérdekeket védő gondossággal és körültekintéssel hozta meg, a befektetési döntések végrehajtása pedig nem különült el maradéktalanul azok elszámolásától és adminisztrálásától. Az előzetes ügyféltájékoztatás körében az Alapkezelő által alkalmazott alkalmassági tesztek hiányosságai, illetve egyes esetekben a válaszok nem megfelelő kiértékelése – a teszt funkciójával ellentétben – nem adott teljes körű képet az ügyfelek befektetési ismereteiről, illetve kockázat – és pénzügyi teherviselő képességéről.
A fentieken túl az Alapkezelő egyes informatikai rendszerei, a katasztrófa-elhárítás tervezése és kezelése, a katasztrófa-helyreállítási tervei, adatszolgáltatási és szavatolótőke-követelmény számítási gyakorlata, valamint a szakmai felelősségbiztosításának tartalma sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak.
Mindezekre tekintettel az MNB ma közzétett határozatában figyelmeztette az Alapkezelőt az átfogó vizsgálatban feltárt jogsértések megszüntetésére, valamint a vonatkozó működési és előzetes ügyféltájékoztatási jogszabályok betartására. Az MNB az átfogó vizsgálat keretében megállapított jogszabálysértések miatt 22 millió forint bírságot is kiszabott. Az Alapkezelőnek írásban kell tájékoztatni az MNB-t a jogsértések megszüntetésére vonatkozó intézkedéseiről.
Az MNB a bírságösszeget elsősorban az Alapkezelő tőkepiaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, valamint a – részben rendszerszintű és az ügyfelek széles körét érintő – jogsértések mögött húzódó hiányosságok alapján állapította meg. Enyhítő körülményként vette ugyanakkor figyelembe, hogy az alapkezelő már a vizsgálat során számos azonnali intézkedést tett a hiányosságok megszüntetése érdekében, s a feltárt jogsértéseknek nem volt negatív hatása a pénzügyi intézményrendszer tagjaira.
Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/mukodesi-hianyossagok-a-hold-alapkezelo-befektetesi-alapkezelonel

 

Teljesítette a Gazdasági Versenyhivatalnak tett kötelezettségvállalását Kasza Tibor és a Telekom

 

Megszüntette az első, véleményvezér számára előírt kötelezettségvállalás utóvizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel mindkét érintett vállalkozás – Kasza Tibor véleményvezér cége, a GoldenEye és a Telekom is – teljesítette a vállalásait, olvasható a GVH internetes honlapján.

Az előírt kötelezettségvállalások keretében a felek többek között oktatási célú előadásokat tartottak, figyelemfelhívó posztokat illetve kisfilmet tettek közzé közösségi profiloldalukon, módosították szerződéses feltételeiket, és partnereiket is tájékoztatták a GVH által megfogalmazott elvárásokról. A kötelezettségvállalás része volt továbbá, hogy Kasza Tibor a továbbiakban hangsúlyosan, egyértelmű szóhasználattal jeleníti meg közösségi oldalán, ha egy posztért ellentételezést kap.

A GVH 2016 végén indított eljárást három, kiemelkedő számú követővel rendelkező véleményvezér közösségi médiatevékenységének vizsgálatára. Mindhárom eljárás kötelezettségvállalás elfogadásával zárult 2017-ben, amelynek fő célja volt, hogy az érintett piac szereplői – büntetés nélkül – iránymutatást kapjanak az elvárásokról és kötelezettségekről a közösségi médiában folytatott reklámozással kapcsolatosan. Az elvárások lényege, hogy a véleményvezér egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően hozza a fogyasztók (követők) tudomására, ha a posztot ellenszolgáltatásért (pénzért, próbatermékért, egyéb kedvezményért stb.) tette közzé. Lényeges továbbá, hogy a reklám megjelölésének elmaradásáért egyaránt felelősséggel tartozik a poszt közzétevője és a termék értékesítője, így mindkét oldal érdekelt a jogszerűen történő kommunikációban.

A fenti döntésekkel egyidejűleg a Hivatal GVH#Megfeleles#Velemenyvezer címen útmutatót bocsájtott ki – szintén azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson az érintett piaci szereplőknek.

A fenti kötelezettségvállalás céljainak megvalósulása azonban nem jelenti azt, hogy minden piaci szereplő követi az iránymutatásokat, vagy hogy a fogyasztói tudatosság erősödése indokolatlanná tenné az esetleges későbbi beavatkozásokat. Továbbá – bár az első eljárások ezen a piacon kötelezettségvállalások elfogadásával zárultak – nem feltétlenül várható ugyanez hasonló tárgyú, később lefolytatandó eljárásokban. Az iránymutató döntéseket és tájékoztató háttéranyagot figyelmen kívül hagyó gyakorlatok ugyanis szigorúbb fellépést is indokolttá tehetnek.
http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/teljesitette_a_gazdasagi_versenyhivatalnak_tett_ko.html

iPhone készülékek jogsértő reklámozásáért kapott versenyfelügyeleti bírságot a Telekom

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) „Mennyit fizetnél egy iPhone-ért?” című elektronikus reklámlevelében nem tárgyilagosan hasonlította össze az iPhone 7 készülékajánlatokat saját és versenytársa előfizetői csomagja részeként. A hatóság 12,5 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a jogsértésért – olvasható a GVH internetes honlapján.

A jogsértőnek minősített, 2017. augusztus 17-én szétküldött reklámlevél csak a készülékért fizetendő havidíjat emelte ki. A havonta fizetendő összeg azonban a két szolgáltató esetében közel azonos volt – a készülék mellé szükségszerűen beszerzendő tarifacsomag díját is figyelembe véve. Bár a Telekom nyilvánvalóan vonzóbbnak tüntette fel saját ajánlatát, összességében a fogyasztó nem kapott objektív képet a két szolgáltatásról. A vállalkozás így megsértette a versenytörvény összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályait.

Az összehasonlító reklám mentesítheti a fogyasztókat a piaci tájékozódás és mérlegelés egyes terhei alól, így a verseny hasznos eszköze lehet. Ehhez azonban szükséges, hogy az összehasonítás jogszerűen történjen, azaz tartalma, módszere tárgyilagos legyen.

A jogsértésért a GVH 12,5 millió forintos bírságot szabott ki a Telekomra. Az ajánlathoz kapcsolható bevétel nem volt jelentős, a GVH bírságcsökkentő tényezőként pedig figyelembe vette, hogy a cég – együttműködési jellegű intézkedésként – elengedte a közvetlenül érintett fogyasztók hűségvállalás miatti kötbérfizetési kötelezettségét. A Hivatal ugyanakkor tekintettel volt a kirótt összeget növelő körülményekre is, ugyanis a Telekom több alkalommal követett már el a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő jogsértést, a bírságnak pedig visszatartó hatással kell rendelkeznie. 

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/iphone_keszulekek_jogserto_reklamozasaert_kapott_v.html

Működési hiányosságok a Magyar Posta biztosítóinál

 

A Magyar Nemzeti Bank egyebek közt vállalatirányítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, kiszervezési, informatikai, számviteli, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. társaságokra – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatokat folytatott a Magyar Posta Biztosító Zrt.-nél (Magyar Posta Biztosító) és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-nél (Magyar Posta Életbiztosító). Az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljeskörűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Azok többek között nem megfelelően tartalmazták a biztosítási esemény bejelentésével, a biztosító szolgáltatásával, s az ügyfél szerződéses jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseket. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította, hogy a biztosítótársaság vállalatirányítása és belső kontrollrendszere keretében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, s a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű. A biztosító a vonatkozó előírásokat részben figyelmen kívül hagyva szervezett ki kiemelten fontos feladatköröket, miközben bizonyos tevékenységeket tévesen nem minősített kiszervezésnek, s kiszervezési nyilvántartása sem felelt meg teljeskörűen a jogszabályi előírásoknak. Az MNB problémákat észlelt az életbiztosítási szerződési feltételek kötelező és lehetséges tartalmi elemei körében is. Egyes szerződéses rendelkezések nem álltak összhangban az irányadó ágazati, illetve polgári jogi rendelkezésekkel, továbbá bizonyos szerződéses fogalmak tartalmát a biztosító nem határozta meg egyértelműen.

Hiányosságokat tárt fel az MNB a Magyar Posta Életbiztosító életági szerződéseihez kötődő ügyféltájékoztatási, panaszkezelési, pénzmosás-megelőzési, informatikai, számviteli és tőkekövetelmény számítási tevékenysége körében is. A biztosító az egyes – befektetési egységekhez kötött, illetve hagyományos – életbiztosítási, valamint csoportos hitelfedezeti biztosítási termékeit, továbbá összefüggő belső szabályzatait, nyilvántartásait, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszereit (azaz állománykezelését) sem mindenben a vonatkozó előírásoknak megfelelően alakította ki, továbbá jutalékkezelése kapcsán is hiányosságot tárt fel az MNB.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre. A jegybank a bírságösszeget különösen a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, s száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/mukodesi-hianyossagok-a-magyar-posta-biztositoinal

Nem az elvárható gondossággal közvetített hitelt a HC Központ Kft.

 

Az MNB nemrég 8 millió forint bírsággal sújtotta a HC Központ Kft-t, többek között azért, mert nem az elvárható gondossággal – azaz a kockázatoknak az érintett fele számára való jelzésével – közvetített egyazon fogyasztóknak egyidejűleg jelzáloghitelt és személyi kölcsönt. Nem igazolta hitelt érdemlően igényfelmérése jogszerűségét, illetve azt, hogy kellő számú versengő ajánlatot adott át ügyfeleinek. A rendszerben rejlő kockázatok megfelelő csökkentését az MNB nemcsak a bankoktól, hanem a közvetítőktől is elvárja – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot végzett a HC Központ Pénzügyi Közvetítő Kft.-nél (HC Központ Kft.), amely az Otthon Centrum Holding tagjaként a hitelközvetítői piac jelentős szereplője. A jegybank áttekintette, hogy a többes ügynök társaság megfelel-e a független pénzpiaci közvetítők tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzési eljárás a 2015. január 1-jétől kezdődő időszakot vette górcső alá.

Az MNB vizsgálata során megállapította: a HC Központ Kft. nem tudta alátámasztani, hogy az ügyfeleknek nyújtott ajánlatai során vizsgálta-e az ügyletek – a jövedelemarányos törlesztőrészletről és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló JTM rendeletben előírt – hitelezhetőségi korlátját, így azt sem, hogy az adott ügyfélnek van-e más hitelkérelme vagy folyósított egyéb hitele. Ismeretes, hogy a JTM rendelet szerint az ugyanazon ügyfél számára – jelzálog fedezete mellett – adható hitel(ek) együttes állománya nem haladhatja meg az ingatlan értékének 80 százalékát.

Ha egy jelzáloghitelt igénylő ügyfélnek önerőt is igazolnia kell, s ezzel párhuzamosan személyi kölcsönt is felvesz – különösen akkor, ha az általa reméltnél kisebb összegű jelzáloghitelt kapott – több esetben vélelmezhető volt, hogy a személyi kölcsön valójában a szükséges önerőt pótolja.

A HC Központ Kft. az azonos ügyfelek többszöri párhuzamos hitelfelvételének kockázatáról nem tájékoztatta megfelelően sem az adott fogyasztókat, sem a jelzáloghitelt folyósító hitelintézetet. Egyaránt sérülhetett így a (hitelekhez képest túl alacsony ingatlanfedezettel bíró) ügyfélkör, illetve a többes ügynököt megbízó (túlzott üzleti kockázatot vállaló) pénzügyi intézmény érdeke is.

A HC Központ Kft. nem tudta igazolni azt sem, hogy az igényfelmérést miképp végezte el, és átadott, illetve elemzett-e kellő számú versengő hitelajánlatot ügyfeleinek. A közvetítő nem a jogszabályoknak megfelelően vezette nyilvántartásait és nem őrizte meg (a működésének ellenőrizhetőségéhez szükséges) iratokat. Panaszkezelési szabályzatának tartalma és annak közzététele nem felelt meg az előírásoknak. A többes ügynök emellett nem mindenkor nyújtott megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek a jogorvoslati lehetőségekről, s a panaszok teljes körű kivizsgálásának eredményéről sem. Hiányos volt a megtartott oktatásokról, képzésekről szóló (a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő) nyilvántartás is.

Az MNB mindezért 7 millió forint felügyeleti és 1 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki a közvetítőre, felhívta a jogszabályi előírások betartására és határidő tűzésével kötelezte a hiányosságok kijavítására.

A jegybank – amely 2018 decemberében hasonló intézkedést hozott a Hitelcentrum Szolgáltató Kft-nél –a prudens hitelezés és hitelközvetítés vonatkozó szabályait nemcsak a bankoktól, hanem a közvetítőktől is elvárja. Az MNB további vizsgálatokat folytat a pénzpiaci szereplők jogszabályszerű működésének áttekintése, helyreállítása céljából.

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/nem-az-elvarhato-gondossaggal-kozvetitett-hitelt-a-hc-kozpont-kft

Engedély nélkül kezelte a jogosulatlanul közvetített ügyfelek pénzét az Y-Gen Financial Kft.


Jogosulatlanul végzett portfóliókezelési és függő ügynöki tevékenységet az Y-Gen Financial Kft. – állapította meg az MNB, amely eltiltotta a társaságot a jogosulatlan tevékenység végzésétől, s összesen 6,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott. Az ügy kapcsán a jegybank már 2017-ben figyelmeztette a fogyasztókat, büntetőfeljelentést tett, illetve az adatvédelmi hatóság eljárását is kezdeményezte- olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy az Y-Gen Financial Kft. (Y-Gen Kft.) végzett-e jegybanki engedély nélkül rendszeres gazdasági tevékenység keretében, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) szerinti portfóliókezelés befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve bejelentés hiányában függő ügynöki tevékenységet.

Az MNB már eljárása közben ideiglenes intézkedésként azonnali hatállyal megtiltotta, hogy az Y-Gen Kft. bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A szolgáltató adatait emellett már korábban megjelentette honlapja Figyelmeztetések menüpontjában.

Vizsgálata során a jegybank feltárta, hogy az Y-Gen Kft. a vizsgált időszakban bejelentés nélkül és jutalék ellenében magyar ügyfeleket közvetített a DirectFX Trading Pty Ltd. ausztrál székhelyű befektetési vállalkozás részére, illetve a közvetített befektetők számára portfóliókezelési tevékenységet is végzett. Az MNB megállapította, hogy az Y-Gen Kft. nem szerepel a jegybank vonatkozó nyilvántartásaiban, így befektetési szolgáltatási és függő ügynöki tevékenység végzésére nem (és nem is volt) jogosult. Megállapította továbbá, hogy a DirectFX 2018. október 11. napjától fizetésképtelenség miatt felszámolás alatt áll, és tevékenységi engedélyét az ausztrál pénzügyi felügyelet (ASIC) – a prudenciális szabályok folyamatos és súlyos megsértése miatt – 2018. október 18-án visszavonta.

Mindezek nyomán az MNB ma közzétett határozatában az Y-Gen Kft.-t 6,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, továbbá azonnali hatállyal megtiltotta, hogy jegybanki engedély nélkül vagy bejelentés hiányában befektetési szolgáltatási és függő ügynöki tevékenységet végezzen. A bírságösszeg meghatározásánál az MNB súlyosító körülményként vette többek között figyelembe, hogy a társaság jogosulatlan tevékenységét Magyarországon befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel nem rendelkező vállalkozás javára, illetve vele együttműködve végezte. Enyhítő körülmény volt, hogy a jogsértés csekély számú befektetőt érintett.

 Az MNB az ügyben (több bűncselekmény gyanúja miatt) büntetőfeljelentést tett, illetve a helyszíni vizsgálat során tapasztalt – hatáskörén kívül eső – egyéb jogsértések miatt eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is.

Az MNB tájékoztatja az érintett befektetőket, hogy a Direct FX-szel szemben esetlegesen fennálló követeléseik érvényesítése érdekében közvetlenül kapcsolatba léphetnek az ASIC-kal a honlapján megadott módokon, illetőleg közvetlenül fordulhatnak a Direct FX felszámolójához is.

Az MNB ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy az esetleges károsodás megelőzése érdekében egy-egy szolgáltatás – különösen a tőkeáttételes befektetési termékek (pl.: FX és CFD) –  igénybevétele előtt mindig ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató, ügynök rendelkezik-e pénzügyi, illetve befektetési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásaiban. Az FX és CFD termék igénybevétele esetén érdemes meggyőződni arról is, hogy a befektetési vállalkozás és az általa kínált termék megfelel-e az ESMA által részleges termékintervenció keretében meghatározott korlátozásoknak (amennyiben ilyen korlátozások alkalmazandók).

Az engedéllyel, regisztrációval rendelkező pénzügyi szolgáltatókról az MNB honlapja, ügyfélszolgálata, illetve a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat minden szükséges tájékoztatást megadnak az érdeklődőknek. Amennyiben a fogyasztók úgy ítélik meg, hogy az adott szolgáltató engedéllyel, vagy regisztrációval nem rendelkezik, további ilyen személyről szereznek tudomást, illetve az említett korlátozó intézkedések megsértését észlelik tegyenek bejelentést az MNB részére.


Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/engedely-nelkul-kezelte-a-jogosulatlanul-kozvetitett-ugyfelek-penzet-az-y-gen-financial-kft

 

archívum2018

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014