Hírek

Kötelező fogyasztóvédelmi bírsággal számolhat az a vállalkozás, amelyik nem működik együtt a békéltető testülettel!


Jelentős bírságot kaphat az a vállalkozás, amelyik nem működik együtt a békéltető testülettel. A testületek legfőbb feladata, hogy egyezséget kíséreljenek meg létrehozni a fogyasztó és vállalkozás közötti vita megoldása érdekében, mindezt ingyenes, gyors eljárás keretében.

A tapasztalatok szerint a fogyasztóvédelmi törvény 2015. szeptember 11-től hatályos módosításának eredményeként a békéltető testületi eljárás hatékonyabban tölti be célját.

A fogyasztók ugyanis a békéltető testületek eljárásának köszönhetően a meghallgatásokon szemtől-szemben találkoznak azzal a vállalkozással, amely lehet korábban szóba sem állt velük. Ezzel jelentősen megnőtt az amúgy is nagyszámban előforduló egyezségek aránya, és az eljáró tanácsok segítségével a felek ingyenesen és gyorsan, a bíróságot kihagyva rendezik vitás ügyüket.

2015. szeptember 11. előtt a vállalkozások csak és kizárólag válasziratot voltak kötelesek megküldeni a békéltető testületek számára, amelyben tájékoztatták a testületeket többek közt arról, jogos-e szerintük a fogyasztó kérelme, emellett milyen bizonyítékok szólnak és élnek-e egyezségi ajánlattal.

Ha ezt a cég megsértette, ugyan a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított, de a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ennek nem sok foganatja volt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény (Kkvtv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján ugyanis első jogsértésnél bírság helyett csupán figyelmeztetés intézkedést kaptak.

Személyesen pedig meg sem kellett jelennie a vállalkozásnak az ügyben egyezséget létrehozni megkísérlő, de ennek hiányában is az eljárást érdemi döntéssel lezáró eljáró tanácsok előtt a meghallgatásokon.

Ugyanakkor a 2015. szeptember 11-től hatályos törvénymódosítással új időszámítás kezdődött a magyar alternatív vitarendezés életében, amelynek nyertesei a fogyasztók és ezek elégedettségén keresztül pedig maguk a fogyasztóbarát vállalkozások is.

Az immár több mint két éve módosult előírásoknak köszönhetően ugyanis a vállalkozások kötelesek együttműködni a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák melletti békéltető testületekkel.

Ez azt jelenti, hogy nem csak érdemi válasziratot kell benyújtaniuk az eljárásban, hanem olyan személy részvételét kell biztosítania a cégnek, akit arra is feljogosított, hogy a személyes meghallgatáson egyezséget kössön a fogyasztóval. Ha pedig esetleg a cég székhelye, telephelye, fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, akkor az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A fentiek bármelyikét megsértő vállalkozással szemben fogyasztóvédelmi eljárás indul és a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben köteles bírságot kiszabni és ettől még akkor sem tekinthet el, ha esetleg mikro-, kis- és középvállalkozásról van szó.

A fogyasztók ennek köszönhetően találkoznak a vitában érintett cégekkel a békéltető testületek előtt, és szemtől-szemben ütköztetik a képviselővel az érveiket. Az eljáró tanácsok közbenjárásának köszönhetően pedig az álláspontok közelednek, a tapasztalatok szerint mindkét fél jelenléte esetén a felek gyakorta egyezséget kötnek és elégedetten, az ügyet békésen lezárva távoznak a meghallgatásokról.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Honnan tudhatja a fogyasztó, hogy biztonságos a webáruház, amelyből rendel?



Többször hallani olyan webáruházakról, amelyek előre kérik a fogyasztók pénzét, és miután a fogyasztó kifizette a termék árát, a vállalkozás eltűnik. Egy kis körültekintéssel a fogyasztók sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat!

Érdemes azzal tisztában lenni először is, hogy a webáruházaknak egy sor információt meg kell adniuk magukról a honlapjukon. Így ide tartozik többek között a vállalkozás neve, székhelyének postacíme, e-mail címe, stb. Ha ezek az adatok hiányoznak, akkor az gyanúra adhat okot. Emellett is, például tájékoztatást kell adni a fogyasztókat megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogról, annak feltételeiről.

Emellett célszerű azt is ellenőrizni, hogy más fogyasztóknak volt-e már rossz tapasztalatuk az érintett céggel. Ma már számtalan webes boltnak van saját közösségi oldala, ahol a vásárlók meg tudják osztani egymással a különböző véleményeket. Ha esetleg elmarad a kiszállítás, vagy például a fogyasztó nem kapja vissza időben a pénzét, akkor erről a károsultak rendszerint különböző írásos bejegyzésekben számolnak be. Amennyiben ilyen bejegyzésekkel találkozik a fogyasztó, meglehet, hogy érdemes más webáruházat választani. Célszerű leellenőrizni az előbb említett bejegyzéseket például az erre lehetőséget biztosító internetes keresőoldalakon, hiszen vannak kifejezetten olyan fogyasztóvédelmi blog oldalak vagy más internetes elérhetőségek, amelyekre az érintett cégek felkerülnek vagy felkerülhetnek. Ilyen, nyilvános „feketelisták” például a békéltető testületek által közzétett listák, vagy például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott, www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu internetes oldal.

Nem árt óvatosnak lenni például a Facebook-on történő internetes vásárlással is, mivel a tapasztalatok szerint ez esetben a fogyasztók többször pórul jártak és járnak. Nem világos például előttük az, hogy az érintett közösségi oldal üzemeltetője magánszemélyként vagy vállalkozásként jár-e el. Ez azért lényeges, mert például az utóbbi esetében sokkalta nagyobb védelem illeti meg a fogyasztót, így például tizennégy napos, indokolás nélküli elállási jogot érvényesíthet (bizonyos kivételekkel), amennyiben a vásárlás az Európai Unión belül történt.

Célszerű mindezek miatt tudatosan választani és dönteni akkor is, ha interneten vásárolnak a fogyasztók, ne feledjék, hogy - ahogy az utcán sem adnak át több tízezreket egy vadidegen embernek - a kérdést elővigyázatosan kell kezelni.

Ha fogyasztóvédelmi problémájuk támad az online vásárlással kapcsolatosan a fogyasztóknak, úgy a jogsértés miatt a fogyasztóvédelmi hatóság tud eljárni, míg pedig az egyedi vitás ügy megoldása érdekében a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez lehet fordulni segítségért.

Utóbbi esetben egyúttal igénybe vehetik az online vitarendezést is, amellyel megspórolható a békéltető testületek előtti személyes megjelenés, ez a következő internetes linken érhető el: www.ec.europa.eu/odr.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Mit tehet a fogyasztó, ha nem tetszik neki az internetről rendelt termék?


Amikor a fogyasztók az interneten vásárolnak valamit, nincs előttük a termék a maga fizikai valójában, nem tudják megnézni, megtapintani, nem lehetnek biztosak abban, hogy az átvételnél is tetszik majd nekik. Ezért, fontos joguk, hogy az EU-ból történő online megrendelés esetén tizennégy napon belül elállhatnak – bizonyos kivételekkel – a webáruházzal megkötött adásvételtől.

Ha ezt a jogukat szeretnék gyakorolni a fogyasztók, a következőképpen kell eljárniuk.

Először is meg kell nézni az érintett webáruház levélcímét vagy elektronikus levélcímét (ezt közzé kell tennie a vállalkozásnak), majd ha ez megvan, írásban kell jelezni a vállalkozás számára az indokolás nélküli elállást a megadott címre. Nagyon fontos, hogy kifejezetten erre a jogra hivatkozzanak a fogyasztónak a levelükben, hiszen vita esetén e jog gyakorlását nekik kell bizonyítani. A legegyszerűbb e-mailben bejelenteni ezt az elállást.

Ha sor került az indokolás nélküli elállás elküldésére, úgy a fogyasztóknak haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül vissza kell küldeni a webáruháznak, saját költségen a terméket (kivéve, ha a webáruház nem vállalta át ezt a feladatot előzetesen). A vállalkozásnak pedig szintén haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzését követően tizennégy napon belül meg kell térítenie a fogyasztó által kifizetett teljes összeget. Fontos, hogy ilyen esetben például nem vonható le a fogyasztónak történő kiszállítás díja a visszatérítendő összegből.

Lényeges, hogy ha a fogyasztónál van a termék (tehát az átvételre már sor került), akkor azt minél hamarabb küldje vissza a vállalkozásnak! Ugyanis a webáruháznak megvan az a joga, hogy visszatarthatja a fogyasztó által kifizetett összeget mindaddig, amíg a termék meg nem érkezett hozzá, vagy pedig a fogyasztó hitelt érdemlően nem igazolta azt, hogy a terméket tényleg visszaküldte. A két, előbb említett időpont közül mindig a korábbit kell figyelembe venni.

Természetesen, ha a termék átvételére még nem került sor, úgy nem illeti meg a visszatartás joga a webáruházat, sőt akkor sem, ha az árucikk ugyan a fogyasztónál van, de a vállalkozás előzetesen vállalta, hogy azt maga fuvarozza vissza.

Végül vegyék figyelembe a fogyasztók azt is, hogy bizonyos kivételek is vannak, amikor az indokolás nélküli elállási jog nem gyakorolható. Ide tartozik többek között az az eset, amikor a fogyasztó például számítógépes szoftvert vagy zenét, filmet tartalmazó CD-t vagy DVD-t rendelt meg és a csomagolást felbontotta

De ugyanígy ide tartozik például az az eset, ha a fogyasztó egyedi utasításai szerint legyártott termékről van szó vagy olyan, már felbontott csomagolású termékről, amely higiéniai vagy egészségvédelmi okok miatt már nem küldhető vissza. Fontos, hogy a fogyasztókat ezekről a kivételekről is tájékoztatni kell a webáruház internetes honlapján.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

 

 



Egészségügyi szűrésen beszélték rá a fogyasztót a felesleges, félmillió forintos termékre


A fogyasztó ingyenes egészségügyi szűrésre kapott meghívót, de a helyszínen kiderült, hogy egy termékbemutatóról van szó. Ott, a rossz egészségügyi eredményeire hivatkozással rábeszélték egy félmillió forintos lágylézer készülékre, amire nem is volt szüksége. Mit tehet ilyenkor a fogyasztó?

A termékbemutatón rendszerint a fogyasztókat olyan agresszív kereskedelmi gyakorlatoknak teszik ki bizonyos vállalkozások, hogy a fogyasztók nem tudnak tudatos döntést hozni arról, valóban szükségük van-e az adott termékre.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben a fogyasztókat tizennégy napon belül, a termék átvételétől számítva úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ez akkor igaz, ha a fogyasztó és a vállalkozás között úgynevezett üzlethelyiségen kívül kötött szerződés jön létre. Azok a szerződések tartoznak ide, amelyeket a

1.a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;

2. amelyekre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az 1. pontban meghatározott körülmények között;

3. a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy

4. amelyeket a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

Üzlethelyiségnek minősül minden olyan ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; vagy bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja.

Nagyon fontos az is, hogy a fogyasztó ellenőrizze a szerződéskötés előtt annak helyét, miszerint milyen helyszín került bejelölésre a szerződéskötés helyszíneként! Ha ugyanis például a vállalkozás székhelye, telephelye van bejelölve, úgy – a jelenlegi bírói gyakorlat szerint – nem fog tudni élni az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségével.

Ilyenkor ugyanis úgy kell tekinteni, mintha üzletben történt volna a vásárlás, így pedig a fogyasztók nem tudják gyakorolni az előbb említett jogukat.

Amennyiben a fogyasztót megilleti az előbb említett jog az ismertetett feltételek alapján, és meggondolta magát a terméket illetően, és még sincsen arra szüksége, úgy minden további nélkül elállhat a szerződéstől. Fontos, hogy ezt minden esetben írásban kell megtenni, és kifejezetten hivatkoznia kell az indokolás nélküli elállási jogra, mivel ennek gyakorlását vita esetén a fogyasztónak kell bizonyítania!

Ha a fogyasztó elállt indokolás nélkül a szerződéstől, a fogyasztónak vissza kell küldeni saját költségén a terméket a vállalkozás számára, a cégnek pedig haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül meg kell térítenie a fogyasztó által kifizetett teljes összeget!

Fontos viszont, hogy még amennyiben üzlethelyiségen kívül kötött szerződésről is van szó, akkor is vannak bizonyos kivételek, amikor a fogyasztó nem gondolhatja meg magát és nem élhet az indokolás nélküli elállás jogával.

Ilyen eset például az, ha az érintett termék egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető már vissza felbontást követően. Ha tehát a fogyasztó felbontotta már az ilyen árucikk csomagolását, úgy nem élhet az indokolás nélküli elállás jogával.

Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel a termékbemutatókon rendszerint épp ilyen termékeket árulnak. Azonban ilyenkor csak akkor lehet a kivételre hivatkoznia a vállalkozásnak – és elutasítania a fogyasztó kérését – ha előre már meghatározta, milyen árucikkek tartoznak az előbb említett kategóriába.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadó – már kitölthetőek a harmadik, utolsó forduló feladatai!


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a III. forduló (amelynek témája: panaszügyintézés) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A harmadik forduló feladatainak beküldési határideje: 2018. április 30. napja.

A békéltető testületek hatékonyan oldják meg a fogyasztók és vállalkozások közötti vitákat, a vállalkozások kötelesek a testületekkel együttműködni!


Ha a fogyasztóknak fogyasztóvédelmi vitás ügyük támad egy vállalkozással, nem kell rögtön bíróságra menni ahhoz, hogy az megoldódjon. Ugyanis ingyenes, gyors eljárást kínálnak a békéltető testületek a vita rendezése érdekében. A vállalkozás pedig nem veheti félvállról az eljárásukat, tekintve, hogy együtt kell működnie, különben fogyasztóvédelmi bírságot kap!

A békéltető testületek a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek, legfontosabb feladatuk, hogy egyezséget kíséreljenek meg létrehozni a fogyasztó és vállalkozás közötti vitás ügyben. Ha pedig erre nem kerülne sor, akkor is eldöntik, melyik félnek van igaza. A fogyasztó bármikor kezdeményezheti írásban a testületek eljárását, ami teljesen ingyenes és gyors és nagyon fontos, hogy az eljárás megindulásához nem kell a panaszban megjelölt vállalkozás hozzájárulása. Ha a fogyasztó rendben töltötte ki a kérelmet, és benyújtotta a hozzá tartozó bizonyítékokat, úgy az eljárás megindul, és a cégnek együtt kell működnie az eljárásban.

Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó kérelmét a békéltető testület továbbítja az abban megjelölt vállalkozásnak, és ezt követően a cégnek nyilatkoznia kell egyrészt írásban arról, mi a panasszal kapcsolatos álláspontja, és többek között meg kell jelölnie az üggyel kapcsolatos bizonyítékait. Ezt hívjuk válaszirat-küldési kötelezettségnek. Emellett is, amikor később sor kerül a fogyasztó és vállalkozás közötti személyes meghallgatásra, ahol a testület eljáró tanácsa megkísérli az egyezséget létrehozni, ott a vállalkozásnak kötelezően meg kell jelennie, személyesen. Ugyanis olyan személy részvételét kell biztosítani, akit felruházott azzal a joggal, hogy megegyezzen a fogyasztóval.

A fentiek akkor igazak, ha a panasszal érintett vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe a békéltető testület szerinti megyében (vagy épp a fővárosban, ha az eljárás a fővárosi testület előtt folyik) van bejegyezve. Ellenkező esetben ugyanis az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Amennyiben a vállalkozás megsérti az együttműködési kötelezettségét, akkor a testület erről értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig bírságot szab ki az érintett céggel szemben.

Ennek köszönhetően a békéltető testületek eljárása hatékony megoldást kínál arra, hogy a fogyasztó ingyen és gyorsan rendezze vitás fogyasztóvédelmi ügyét a vállalkozással.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Mennyi időn belül kell válaszolni a fogyasztó panaszára?


Ha a vállalkozásnál a fogyasztó panaszt tett írásban, nem húzhatja-halaszthatja a kereskedő az arra történő válaszadást. A beérkezéstől számítva harminc napon belül, közszolgáltatásnál pedig tizenöt napon belül ugyanis érdemi választ kell adni a fogyasztó panaszára!

Amennyiben a fogyasztó panaszát a vállalkozás elutasítja, akkor azt meg is kell indokolni.

Fontos tudni, hogy a közszolgáltatást (mint például: villamos energia-, földgáz-, a távhő- vagy épp a víziközműszolgáltatás) nyújtó vállalkozások ügyfélszolgálataira még szigorúbb előírások vonatkoznak.

Ugyanis, egyrészt nem csak akkor kell indokolást adniuk a panaszra adott válaszban, ha a kifogást elutasították, hanem minden esetben. Másrészt, harminc nap helyet tizenöt napon belül szükséges megválaszolni a fogyasztók panaszait. Ez alól csak az a kivétel érvényesül, ha a fogyasztó a panaszát szóban közölte és annak a vállalkozás nyomban eleget tett. Fontos ugyanakkor, hogy a vállalkozás mellőzheti a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását.

Azt fontos itt még megjegyezni, hogy az említett, tizenöt napos határidő meghosszabbítható akkor, ha például a válaszhoz helyszíni vizsgálat vagy például valamelyik hatóságnak a megkeresése szükséges. Ilyenkor is azonban, mielőtt még lejárna a tizenöt nap, ennek a meghosszabbításáról és az okáról a fogyasztót írásban tájékoztatni kell.

További követelmény, hogy ha a fogyasztó telefonon szeretne beszélni a közszolgáltató ügyfélszolgálatával, úgy biztosítani kell az öt perces várakozási időn belüli hívásfogadást és azt, hogy megkezdhesse az érdemi ügyintézést.

Ezzel együtt, korábban sok bosszúságot okozott a fogyasztóknak, hogy például ahhoz, hogy ügyintézőhöz jussanak, meg kellett hallgatni például a közszolgáltató egyes ajánlatait. A fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt viszont most már a menürendszerben lévő menüpontoknál az első helyen kell biztosítani azt, hogy a fogyasztó ügyintézőt kapjon.

Meg kell jegyezni azt is, hogy a közszolgáltató és a fogyasztó között telefonon elhangzó szóbeli panaszt, illetve telefonos kommunikációt a vállalkozásnak hangfelvétellel rögzítenie kell. A fogyasztók fontos joga továbbá az, miszerint kérésükre harminc napon belül, méghozzá ingyenesen biztosítani kell azt, hogy a vállalkozás ügyfélszolgálatán a hangfelvételt a fogyasztó meghallgathassa, vagy hogy arról másolatot kérjen hangfelvételenként egy alkalommal. Ilyenkor ahhoz, hogy a felvételt a fogyasztó kikérje vagy meghallgassa, feltételként csak azt szabhatja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó azonosítsa magát.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.



Elromlott a nemrég megvett termék? Így intézze a panaszát!



A fogyasztókat különleges jogok illetik meg, ha a megvásárolt termék hibás, tönkrement nem sokkal a vásárlás után. Azonban itt több mindenre figyelni kell. Reklamálni csak a nyugta-számla (esetleg a jótállási jegy) birtokában lehet, és összesen két évig, emellett szigorú határidők és előírások kötik a vállalkozást, ha bejelenti a fogyasztó a termék hibáját.

A számlát-nyugtát azért kell megőrizni a vásárlásokról, mivel minden esetben a fogyasztónak szükséges bizonyítania, hogy az érintett kereskedőtől vásárolta meg az érintett terméket. Amit kérni lehet a vállalkozástól, ha két éven belül meghibásodik a termék: elsősorban kijavítás vagy kicserélés, ennek hiányában pedig a vételár visszatérítése vagy pedig a vételár leszállítása.

Amennyiben a fogyasztó bejelenti a termék hibáját, és emiatt a fenti jogok valamelyikét érvényesíti, mindenképp fel kell erről venni a kereskedőnek egy jegyzőkönyvet, és annak egy másolati példányát át kell adni a fogyasztó számára. A jegyzőkönyvben szükséges feltüntetni többek között a fogyasztó nevét, címét, azt, hogy milyen termékről van szó, az mennyibe került, mi annak a hibája, mikor jelentette be ezt a fogyasztó a kereskedőnek, és azt is fel kell tüntetni például, hogy mi a panaszos igénye.

Nagyon fontos, hogy az így felvett jegyzőkönyv nem minősül a fogyasztóvédelmi törvény által megtett panasznak! Ez azért bír jelentőséggel, mert nem harminc napon belül kell azt megválaszolni, hanem még szigorúbb határidőket kell a vállalkozásnak betartani.

Így például, ha az eladó vagy a más illetékes személy az üzletben nem tudja megmondani, hogy eleget tesznek-e a fogyasztó igényének, úgy álláspontjáról legkésőbb öt munkanapon belül, és igazolható módon értesítenie kell a fogyasztót. Ha esetleg a fogyasztó igényét elutasítják, akkor ezt egyúttal meg is kell indokolni és szükséges feltüntetni azt a tájékoztatást is, hogy a fogyasztó a kereskedő döntésével szemben békéltető testületi eljárást indíthat.

Csakúgy, mint például a Vásárlók Könyve esetében, a fogyasztónak a hibás termék miatt bejelentett igényéről felvett jegyzőkönyveket meg kell őriznie a kereskedőnek, méghozzá egészen három évig, és azt be kell mutatni az illetékes hatóság kérésére.

Nem árt azt sem tudniuk a fogyasztóknak, hogy a kijavításnál, kicserélésnél törekednie kell a vállalkozásnak a tizenöt napon belül történő elvégzésre.

Amennyiben kijavításra vették át az érintett árucikket, vagy pedig az átvételre azért került sor, hogy a vállalkozás egyáltalán állást tudjon foglalni a fogyasztó igényének megalapozottságáról, külön elismervényt kell átadni a fogyasztónak, amelyen többek között azt is fel kell tüntetni, hogy mikor veheti át a kijavított dolgot. Azonban lényeges, hogy az elismervényt kiválthatja a fogyasztó igényéről felvett jegyzőkönyv is, ha abban feltüntetik még az elismervény további, kötelező adatait (a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog kereskedő általi átvételének időpontját, valamint azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti).

A fentiek is jól mutatják, miszerint a fogyasztói tudatosság nagyon fontos akkor, amikor a fogyasztói jogok érvényesítéséről van szó. Nem árt tehát tisztában lenni azzal, melyek a fogyasztói jogok és a vállalkozói kötelezettségek.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


A KÖFE webáruházakat tesztelt fogyasztóvédelmi szempontból


Napjainkban az online kereskedelem a fogyasztók mindennapi életének része, így nélkülözhetetlen az a tárgyi (jogi) tudás is, amely biztosítja a vásárlók és a kereskedők közötti gördülékeny és problémamentes szerződéskötéseket.

E témakörben a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez beérkező megkereséseket vizsgálva megállapítható volt, hogy a fogyasztókat kifejezetten érdekelte az interneten kötött szerződések jogi háttere, valamint a vonatkozó, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései.

Gyakran állt az érdeklődés központjában a 14 napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának, joghatásainak a kérdése, így ez volt az egyik fő szempont a teszt I. fejezetében szereplő teszt összeállításánál. E szerint az Egyesület a gyakorlatban is sűrűn felmerülő kérdéseket intézett a kiválasztott webáruházakhoz, melyeket aztán különböző szempontok alapján értékelt.

A II. fejezetben az e-kereskedők jogszabályban meghatározott szigorú előzetes tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelését vizsgálta az Egyesület, kiemelten foglalkozott a szavatossági-jótállási jogokra vonatkozó tudnivalók feltüntetésének meglétével, helyességével.

Az Egyesület megjegyzi, hogy jelen teszt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készült el, célja a vállalkozások jogkövető magatartásának elősegítése, erre történő figyelemfelhívása, a fogyasztói tudatosság szem előtt tartása mellett.

A teszt eredményei ide kattintva érhetőek el.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Vásárlók Könyve, jegyzőkönyv – így kell eljárni a vállalkozásoknak, ha a fogyasztó panaszt tesz az üzletben!



A Vásárlók Könyve, valamint a panaszról felvett jegyzőkönyv rendkívül nagy szereppel bírnak a fogyasztói jogok érvényesítésében. Épp ezért a vállalkozásokra szigorú kötelezettségek hárulnak, bármelyik módját választja is a fogyasztó az üzletben a panasztételnek!

Az üzletekben a kereskedőknek mindig, jól látható helyen és a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető helyen kell közzétenniük a Vásárlók Könyvét. Nem felel meg tehát az előírásoknak az az üzlet, ahol nem tartanak fenn ilyet vagy pedig az létezik ugyan, de a fogyasztó számára nehezen hozzáférhető helyen tartják (vagy pedig esetleg oda sem adják).

A Vásárlók Könyve ugyanis kifejezetten arra szolgál, hogy abba a vásárlók beírják az üzlet működésével kapcsolatos bármilyen panaszukat, vagy akár javaslatukat. Egyúttal jogszabály tiltja azt, hogy e jogában a vásárlókat akadályozzák vagy éppen bármilyen módon befolyásolják. A Vásárlók Könyvét mindig a jegyző hitelesíti, és a kereskedőknek két évre visszamenően meg kell őrizniük mindig a vásárlók által tett írásos bejegyzéseket, sőt az írásbeli vásárlói panaszokra adott kereskedői válaszok másodpéldányát is.

Különösen az utóbbi azért bír nagy jelentőséggel, mivel a Vásárlók Könyvében megtett panasz tett írásos panasznak minősül, amelyet a vállalkozásnak harminc napon belül meg kell válaszolnia.

Tehát a fogyasztó, ha panasza van az üzletben és annak hangot szeretne adni, két dolgot is tehet: jelezheti azt az említett „panaszkönyvben” (fontos, hogy csak a hétköznapokban hívjuk ezt így, hiszen a Vásárlók Könyvébe pozitív észrevételek, javaslatok is beírhatók), vagy pedig jelezheti közvetlenül az eladó felé.

Utóbbi esetben azonnal meg kell vizsgálni a fogyasztónak a szóban jelzett panaszát és azt szükség szerint orvosolni is kell. Amennyiben nem oldják meg helyben a kifogást, vagy épp nem lehet a panaszt azonnal kivizsgálni, úgy arról helyben egy jegyzőkönyvet kell felvennie a kereskedőnek. Ennek pedig másolati példányát a fogyasztónak szükséges át is adni. Ez nagy szereppel bír, hiszen például, ha a panaszügyet később sem rendezi a vállalkozás, úgy ez fontos bizonyíték a fogyasztó kezében arra nézve, hogy megkísérelte a vitát rendezni.

Miután a jegyzőkönyvet felvették a fogyasztónak az üzletben, szóban jelzett panaszáról, úgy azt – csakúgy, mint a Vásárlók Könyvébe tett írásos reklamáció esetében – harminc napon belül a vállalkozásnak meg kell válaszolnia, érdemben. Ez azt jelenti tehát, hogy nem küldhető a fogyasztónak a cég részéről például semmitmondó válasz, ezzel együtt, ha elutasítják a fogyasztó panaszát, azt köteles a vállalkozás meg is indokolni.

Amennyiben a vállalkozás megsértené akár a szóbeli panasz esetében a jegyzőkönyvfelvétel kötelezettségét, vagy pedig ha arra nem válaszol érdemben harminc napon belül, de ugyanúgy, ha a Vásárlók Könyvébe tett írásos bejegyzésre nem válaszol harminc napon belül, úgy a fogyasztó bejelentéssel élhet Magyarország 197 járási hivatalának bármelyikénél. Ezek (azaz az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság) elérhetősége a www.jarasinfo.gov.hu címen tekinthető meg.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadó – már kitölthetőek a második forduló feladatai!


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a II. forduló (amelynek témája: internetes vásárlás) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A második forduló feladatainak beküldési határideje: 2018. március 23. napja.

Online vitarendezés segíti a fogyasztókat és vállalkozásokat az internetes fogyasztóvédelmi vita megoldásában!


11,7 milliárd euró – felmérések szerint az Európai Unióban a fogyasztók éves szinten összesen ekkora összegtől esnek el, mert bizalmatlanok a határon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatban. Ennyit tudnának ugyanis egyébként hozzávetőlegesen megspórolni. Épp ezért hozta létre az Európai Bizottság az uniós békéltető honlapot a www.ec.europa.eu/odr címen, amelynek segítségével a karosszékből rendezhetőek az internetes vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi viták!

Ha a fogyasztók az EU-n belül vásárolnak valamelyik webáruházból, úgy ki tudják aknázni a sokszor olcsóbb ajánlatok nyújtotta lehetőségeket. Azonban sokan még idegenkednek ettől, hiszen nem ismerik az érintett kereskedőt, aki akár több száz kilométerre van a fogyasztó lakóhelyétől, ezért nem is szavaznak bizalmat a határon átnyúló vásárlásnak.

Pedig már elérhető az az internetes honlap, amely épp az online megrendelésekből fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek gyors és olcsó (Magyarországon ingyenes) rendezésére szolgál. Abban segít, hogy megmondja a feleknek, melyik az a békéltető testület, amely az ügyben illetékes, egyúttal ennek a szervnek már továbbítja is a fogyasztó kérelmét, ha az eljáró testületben a vállalkozással megegyeztek. Az ügyet a békéltető testület dönti el, Magyarországon pedig előtte egyezséget kísérelnek meg létrehozni a felek között. A tapasztalatok igen pozitívak, tekintve, hogy az ügyek megoldódnak és a vállalkozások eleget tesznek a fogyasztók kérésének.

Például az egyik ügyben a magyar fogyasztó Romániából rendelt meg egy harmincezer forintos konyhai fóliázógépet, ami arra szolgált, hogy a száraz és a nedves élelmiszereket tartósítsa. A termék nem sokkal később elromlott és a garanciát megvonták egy elektronikus üzenetben, arra hivatkozva, hogy „folyadékkal érintkezett a gép” – miközben az nevesítetten is, nedves élelmiszerek tartósítására is szolgált. Az online vitarendezés során a webáruház elismerte, hogy tévedett, hiszen a termékre kötelező egyéves jótállás (garancia) vonatkozott, amit nem vonhatott volna meg csak úgy. Ráadásul azt sem bizonyították be, amire a garancia folytán kötelesek lettek volna, jelesül azt, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett. A fogyasztó ennek köszönhetően visszakapta a teljes kifizetett összeget, miközben először még az ingyenes javítást sem akarták vállalni.

Ahhoz, hogy a fogyasztó igénybe vegye az online vitarendezési eljárást, az említett honlapon be kell nyújtani elektronikusan a panaszát, és az egész eljárás végig az interneten zajlik. Ha esetleg akár a fogyasztó, akár az érintett vállalkozás valamit nem értene az online eljárásban, akkor a Budapesti Békéltető Testülethez, mint erre kijelölt tagállami tanácsadó ponthoz lehet fordulni, amely elmagyarázza az eljárási szabályokat, de ugyanúgy tájékoztatást nyújt a Magyarországon érvényesíthető fogyasztói jogokról.

Egyúttal, mint már eljáró békéltető testület, kizárólagos illetékességgel rendelkezik hazánkban a békéltető testületek közül a határon átnyúló, online vásárlásból fakadó viták rendezésére (a pénzügyi tárgyú ügyek kivételével).

Bátran vegyék igénybe tehát a fogyasztók az online vitarendezést, ha fogyasztóvédelmi problémájuk van az internetes vásárlásból fakadó ügyben, legyen szó akár belföldi, akár határon átnyúló vásárlásról az Európai Unióban!


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.



A panasztétel a fogyasztók fontos alapjoga, merjenek élni vele!


Ha a fogyasztóknak bármilyen kifogásuk van egy vállalkozás vagy annak eladója magatartásával, tevékenységével, mulasztásával kapcsolatban, panaszuknak bármikor hangot adhatnak akár szóban vagy írásban is! Nem lehet tehát ebben korlátozni a vásárlót!

A fogyasztók egyik fontos alapjoga a panasztétel, amely külön szerepel a fogyasztóvédelmi törvényben. E szerint mind írásban, mind pedig szóban is panaszt tehet a fogyasztó az adott cégnél. Természetesen ahhoz, hogy ezzel a jogával a fogyasztó élni tudjon, tudomással kell bírnia például olyan, fontos információkról, mint például a vállalkozás székhelye, a panaszügyintézés helye (ha esetleg az az adott üzlet helyével nem egyezik meg), de ugyanúgy tudnia kell a cég levelezési címéről, és ha a panaszt ilyen módon is meg lehet tenni, úgy a vállalkozás e-mail címéről, internetes elérhetőségéről és telefonszámáról is.

Épp ezért, a vállalkozásoknak a fogyasztókat a fentiekről tájékoztatniuk kell.

A panaszt meg lehet tenni a fentiek szerint szóban (telefonon, személyesen) vagy pedig írásban (postai levél vagy például e-mail útján).

Ha a panaszt szóban közli a fogyasztó, a vállalkozás fontos törvényi kötelezettsége azt azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha utóbbi nem történik meg, és például a fogyasztó nem ért egyet a panasz kezelésével, vagy pedig a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, úgy a cégnek a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvennie. Erről a jegyzőkönyvről egy másolatot a fogyasztónak át kell adni helyben, ha pedig telefonon közölte a panaszt, akkor később a jegyzőkönyv másolatát a panaszra adott érdemi válasszal együtt kell megküldeni a fogyasztónak.

A fenti esetekben, ha már megtörtént a szóbeli panasz közlése, illetve, ha a panaszt írásban nyújtotta be a fogyasztó, akkor a vállalkozásnak a beérkezést követő harminc napon (közszolgáltatást nyújtó vállalkozás esetében tizenöt napon) belül azt meg kell válaszolnia érdemben. Az érdemi válaszadás azt jelenti például, hogy nem közölhető olyan válasz, aminek semmi köze sincsen a fogyasztó által megtett panaszhoz. Sőt, további kötelezettség, hogy ha a vállalkozás nem adott helyt a kifogásnak és azt elutasította, úgy azt meg is kell indokolnia.

Amennyiben a panasz elutasítására került sor, úgy a fogyasztó számára további, lényeges információkat is tartalmaznia kell a vállalkozás válaszának. Ugyanis írásban tájékoztatni kell őt arról is, hogy a panasszal melyik hatóság vagy békéltető testület eljárást kezdeményezheti. Emellett meg kell adni mindig az illetékes hatóságnak, illetve a fogyasztó lakóhelye szerinti békéltető testületnek is a székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, továbbá levelezési címét. Végül, de nem utolsósorban arra is ki kell terjednie a válasznak, hogy a vállalkozás a fogyasztóvédelmi viták rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

Jól látható tehát, hogy az érdemi válaszadásra, és a panasztételre szigorú előírások vonatkoznak, és a fogyasztó bármikor jelezheti kifogását a vállalkozás számára.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Három munkanapos csere – mikor lehet élni vele?


Fogyasztói tévhit, hogy három napon belül bármit és bármilyen indokkal ki lehet cseréltetni vagy vissza lehet kérni az árát. Fontos viszont, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél, amelyekre kötelező egyéves jótállás vonatkozik, három munkanapon belül van cserelehetőség akkor, ha a hiba már akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

A tartós fogyasztási cikkek közé számtalan különböző terméktípus tartozik bizonyos eladási ár felett. Itt említhetjük például a 10.000 Ft eladási ár feletti háztartási készülékeket, villamos energiával működtetett konyhai kisgépeket, gázkészülékeket, motoros kerti gépeket és nem motoros kertészeti eszközöket, motoros kézi szerszámokat, a legalább egyéves kihordású gyógyászati segédeszközöket és készülékeket, valamint a napszemüvegeket, az egészségmegőrző termékeket és egyéb ilyen eszközöket. De említhetnénk itt ugyanúgy a 10.000 Ft eladási ár feletti közlekedési eszközöket, mint például a kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, stb. Szintén ide tartoznak az említett összeghatár feletti telefonok, mobiltelefonok, televíziók, rádiók, CD- és DVD-játszók, számítógépek, monitorok, fényképezőgépek, kamerák, hangszerek, órák és ékszerek, bel- és kültéri bútorok. Ugyancsak ide tartoznak – itt viszont csak 50.000 Ft eladási ár felett – a nemes- és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek.

Az említett termékekre tehát kötelező, egyéves jótállás vonatkozik, amelyről a fogyasztónak jótállási jegyet kell kapnia, külön kérés nélkül, ezt a vállalkozás tölti ki. A jótállási igények (elsősorban kijavítás vagy csere, ennek hiányában vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése) a jótállási jegy birtokában érvényesíthetőek. Fontos viszont, hogy ha esetleg a jótállási jegyet elmulasztja a cég átadni vagy pedig ez megtörténik, de hibásan töltik azt ki, attól még a jótállás ugyanúgy terheli a vállalkozást. Ilyen esetben – ha az előzőek szerint nincs meg a jótállási jegy –, akkor a vásárlásról kapott bizonylattal (nyugta-számla) lehet a jótállást érvényesíteni.

Szintén a tartós fogyasztási cikkeknél érvényes egyéves kötelező jótállásnál kell megjegyezni, hogy ha az adott termék az átadástól számított három munkanapon belül meghibásodik, és a hiba olyan súlyos, hogy akadályozza a rendeltetésszerű használatot, akkor a vállalkozás – kijavítás helyett – a fogyasztó kérésére rögtön köteles eleget tenni a fogyasztó csereigényének. Ez azért bír jelentőséggel, mert egyébként, más esetben arra is hivatkozhatna, hogy számára a javítás gazdaságosabb megoldás. Nagyon fontos viszont, ez esetben nem is vizsgálhatja a hiba okát, hogy azt mi okozta, hanem ilyenkor a cserét azonnal köteles teljesíteni. Ha esetleg számára mégis gyanús lenne, hogy a meghibásodást például a nem rendeltetésszerű használat okozta, akkor a cserét követően fizetési meghagyást bocsáthat ki a fogyasztóval szemben.

Kötelező jótállásnál szintén fontos, hogy az nem köthető feltételhez, csak egy kivétellel, mégpedig akkor, ha egyébként más módon nem biztosítható az árucikk megfelelő üzembe helyezése, és amennyiben a megkövetelt plusz feltétel a fogyasztó számára nem jelent aránytalan terhet. Ez nem jelent mást, minthogy, ha nem szabtak meg az említett körbe eső többletfeltételt (ilyen lehet egy olyan gépnek a bekötése a fogyasztó otthonában, amely például külön szakértelmet kíván meg és ezért egy szakembernek kell azt elvégeznie), akkor a kötelező jótállást nem lehet megvonni.

Egy példával bemutatva: nem volt igaza például annak a vállalkozásnak egy békéltető testület előtti ügyben, amelyik pusztán azért vonta meg a fogyasztó kötelező jótállás alá eső, 100.000 Ft-os okostelefonja esetében a garanciát, mert azon sérülést talált. Nem lehet tehát ilyenkor ezt megvonni, mivel a jótállás kötelező és jogszabály folytán jár: ilyenkor is be kell tehát bizonyítani azt, hogy a hiba a vásárlást követően keletkezett. Így a példában jelzett esetben azt kellett volna bizonyítani, hogy a tapasztalt külsérelmi nyom és a tapasztalt hiba (nem működött a telefon kamerája és lefagyott) között ok-okozati összefüggés van. Mivel a vállalkozás ezt nem bizonyította be, ezért megalapozott volt a fogyasztónak az ingyenes kijavítás iránti igénye.

Amennyiben a kötelező jótállás alá eső árucikk elromlana, fontos, hogy ha a fogyasztó igénye a kijavításra irányul, úgy azt közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is bejelentheti (a bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni és annak másolatát meg kell kapnia a fogyasztónak). Amennyiben a termék rögzített bekötésű vagy 10 kg-nál súlyosabb (például: mosógép), akkor nem követelheti a vállalkozás meg a fogyasztótól azt, hogy szállítsa be hozzá javításra. Ugyanis az említett körbe eső árucikkeket az üzemeltetés helyén (tehát a fogyasztó otthonában) kell megjavítani.

Ha viszont olyan komoly hibáról van szó, hogy a javítást nem lehet az üzemeltetés helyén elvégezni, akkor a szállításról a vállalkozásnak – vagy pedig, ha a javítási igényt a szerviznek jelentették be, akkor annak – kell gondoskodnia.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Tényleg ki lehet mindent cseréltetni három napon belül?


Különösen az idősebbek körében, de egyébként is él olyan fogyasztói tévhit máig, ami szerint három napon belül vissza lehet vinni bármilyen terméket és bármilyen indokkal a kereskedőnek. Ez azonban nincs így, fontos ezért, hogy a fogyasztók megfelelő tudatosságot tanúsítsanak a vásárlásaik során!

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület tapasztalatai szerint máig fel-felkapja a fejét a fogyasztók körében az a tévhit, hogy bármit vissza lehet vinni indokolás nélkül a kereskedőnek három napon belül, vagy ha úgy tetszik hetvenkét órán belül. Fontos tisztázni viszont, hogy ez nincsen így, és a kereskedő nem köteles visszavenni a hibátlan terméket!

Természetesen elképzelhető, hogy önszántából a vállalkozás mégis biztosítja ezt a lehetőséget, itt a lényeg tehát, miszerint erre alapesetben nem köteles! Azt javasoljuk, hogy ha az eladók azt mondják, visszaviheti a terméket a fogyasztó a boltba, akkor kérdezzenek rá, hol találják ezt a vállalást akár írásban is és van-e annak bármilyen, különleges feltétele! Hiszen később, vita esetén erre tudnak a fogyasztók hivatkozni.

A hibás termékeknél (amik például nem működnek) viszont mindig lehet reklamálni, és itt már nem a kereskedő saját döntésén múlik, hogy a fogyasztó milyen jogokat érvényesíthet. Azonban itt is vannak bizonyos tévhitek: ugyanis a levásárlás lehetősége például nem szerepel a fogyasztó hibás termék miatti jogai között. A törvény szerint ugyanis a fogyasztó elsősorban díjmentes kijavítást vagy kicserélést kérhet, ezek hiányában pedig a teljes vételár visszafizetését vagy a vételár leszállítását. Meg kell jegyezni, hogy természetesen dönthet a vásárló a levásárlás mellett is, ha az neki jobb megoldást jelent, de fontos, hogy ha úgy véli, hogy a fenti jogokkal (kijavítás-kicserélés, vételárleszállítás-teljes vételár visszafizetés) jobban jár, akkor ebben a kereskedő őt nem akadályozhatja.

Nem akármeddig lehet azonban ezeket a jogokat gyakorolni, hanem két évig léphet fel az előbb említett igényekkel a fogyasztó. Itt is lényeges, hogy ha a vállalkozás az ingyenes javítást ajánlja fel (mert ez számára költséghatékonyabb megoldás a cserével szemben) és ennek eleget is tud tenni, akkor ezt a fogyasztó köteles elfogadni.

Ha viszont akár hetekig, hónapokig elhúzódik a javítás és ez alatt a fogyasztó nem tudja a terméket használni, avagy sor kerül a javításra, és utána az árucikk újra és újra elromlik, a fogyasztó ekkor már kérheti a cserét, sőt ha ezt nem vállalja a kereskedő, úgy a vásárló már akár a teljes vételárat is visszakérheti.

Reklamálni egyébként a vásárlástól számított két évig lehet, fontos, hogy az első hat hónapon belüli hiba esetében úgynevezett hibás teljesítési vélelemről beszéltünk. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor úgy kell tenni, már eleve az átadás pillanatában hibás volt a termék. Ez alól a vélelem alól csak akkor mentesülhet a cég, ha bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, azaz a vásárlást követőn keletkezett, ellenkező esetben viszont köteles teljesíteni a fogyasztó igényét.

De az is lényeges, hogy hat hónapon túl már a fogyasztónak kell bizonyítania, miszerint eleve hibás terméket kapott.

Ha a fogyasztó él a hibás termék miatti fenti jogaival, vagy pedig jótállási igényt jelent be, úgy erről a bejelentéséről a vállalkozásnak mindenképpen jegyzőkönyvet kell felvennie, és erről egy másolatot meg kell kapnia a fogyasztónak. Ez bizonyítja azt, hogy ő megtette a bejelentést.

Fontos tudni azt is, hogy ha esetleg a helyszínen az eladó nem tudja megmondani azt, vállalják-e például az ingyenes javítást vagy cserét, akkor erről igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót legkésőbb öt munkanapon belül.

Ha pedig átvették a terméket javításra vagy cserére, akkor a vállalkozásnak törekedni kell arra, hogy arra sor kerüljön tizenöt napon belül, egyúttal a folyamatot a fogyasztó érdekeire is figyelemmel, úgy kell elvégezni, hogy az a vásárlónak ne okozzon súlyos érdeksérelmet. Ilyen érdeksérelem lehet például az, ha hetekig-hónapokig nem tudja az elhúzódó javítás-csere miatt használni az érintett terméket.

Szintén fontos, hogy ha a fogyasztó a hibás árucikk miatt igényt érvényesít, akkor azt a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) tudja megtenni. Neki kell ugyanis bizonyítania a vásárlás megtörténtét. Azon esetekben, amikor jótállási igényt érvényesít, akkor pedig elsősorban a kapott jótállási jegyet kell bemutatnia, de ennek hiányában is, a jogait még ugyanúgy tudja érvényesíteni a kapott bizonylattal.

A tanulság ebből, hogy a kapott számlát-nyugtát a vásárlásokról (legalábbis, a nagyobb értékűekről) mindig érdemes megőrizniük a fogyasztóknak!


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Mit jelent a jótállás és milyen jogokat biztosít a fogyasztóknak?


Bizonyos termékekre a kereskedők kötelesek jótállást vállalni, és ilyenkor a fogyasztók nagyobb védelmet élveznek arra az esetre, ha esetleg az meghibásodna. A jótállást a hétköznapokban csak úgy emlegetjük, hogy garancia.

A jótállás azt jelenti, hogy ha a jótállási idő alatt az adott termék meghibásodik, akkor a vállalkozást emiatt jótállási kötelezettség terheli. A jótállási kötelezettség pedig nem jelent mást, mint hogy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, miszerint a hiba oka a vásárlást követően keletkezett, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor felelős a termék hibájáért.

A jótállásnak két különböző típusa is lehet, ugyanis bizonyos jogszabályok alapján különböző termékekre vagy szolgáltatásokra (meghatározott ideig) a vállalkozások kötelesek jótállást vállalni (kötelező jótállás). Emellett az előző eseteken kívül is, a kereskedők dönthetnek úgy, hogy bizonyos árucikkekre önként vállalnak jótállást, az általuk meghatározott feltételekkel (önkéntes avagy szerződéses jótállás).

Egy példával illusztrálva, hogy a jótállás mit jelent a gyakorlatban: bizonyos termékekre (mint például a 10.000 Ft feletti laptop, számítógép, mobiltelefon, E-book, stb.), amelyeket tipikusan tartós használatra rendeltek és tartós fogyasztási cikknek minősülnek, egyéves kötelező jótállás vonatkozik. E szerint pedig, ha az említett egyéves jótállási időn belül hibásodik meg az árucikk, akkor a kereskedő a jótállási felelősség alól csak akkor mentesülhet, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha ezt nem teszi meg, úgy köteles eleget tenni a fogyasztó által érvényesített jótállási jogoknak. Mik is ezek a jogok?

A fogyasztó elsősorban ingyenes kijavítást vagy kicserélést kérhet, ennek hiányában pedig vételár-leszállítást vagy a teljes vételár visszafizetését. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy nem kérhető vissza rögtön a pénz a hibás termék miatt, de azt is, hogy a levásárlásra irányuló kereskedői felajánlást a fogyasztó nem köteles elfogadni, ha számára például a kijavítás vagy kicserélés kedvezőbb megoldást jelent.

Amennyiben önként vállalt jótállásról van szó, és például ötéves garanciával (jótállással) hirdet egy cég egy terméket, akkor az előbb ismertetett jótállási kötelezettség egészen öt évig terheli. Meg kell jegyezni azonban, hogy itt már a jótállás feltételhez köthető. Ilyen feltétel lehet akár például egy gépjármű esetében, hogy a fogyasztó évente elvigye azt szervizre.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Mit tehetnek a fogyasztók, ha kiderült, hogy a megvett termék hibás?


A fogyasztók rendkívül fontos alapjogokat érvényesíthetnek a vállalkozásokkal szemben, ha kiderül, hogy a megvett termék hibás. Először is kérhetik az ingyenes kijavítást vagy cserét, sőt, ha ezeket a kereskedő nem vállalja vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor akár a pénzt is visszakérhetik vagy igényelhetnek vételár-leszállítást.

Fontos, hogy ezeket a jogokat sem lehet bármeddig gyakorolni, hanem arra megszabott határidő van, másrészt csak akkor lehet ezeket érvényesíteni, ha az adott termék tényleg hibás. Ha például csak a szín nem tetszik a fogyasztónak vagy kiderült, nem jó a méret, akkor az a termék nem hibás!

Akkor beszélünk hibás termékről ugyanis, ha például nem rendelkezik valamilyen, a vállalkozás által vállalt tulajdonsággal vagy a megszabott célra alkalmatlan a hiba miatt. Ilyen lehet akár, ha egy laptop be sem kapcsol vagy a képernyőjén beégés jelenik meg, esetleg hardverhiba miatt lefagy vagy ha egy televízión különböző csíkok jelennek meg a tévé valamely rossz alkatrésze miatt és nem lehet élvezni ezért a műsort.

A hibás termékek miatt összesen két évig lehet panasszal élni, a vásárlástól számítva. Ha esetleg használt dologról van szó, akkor is az igényérvényesítési határidő legalább egy év.

Nem lehet viszont rögtön a pénzt visszakérni, hanem van egy, a jogszabályokban meghatározott sorrend. Első körben ugyanis csak a kijavítást vagy kicserélést lehet kérni, és ha ezeket a vállalkozás nem teljesíti, avagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor kérhető csak a vételár leszállítása vagy éppen a teljes vételár visszafizetése.

Még egy dologra figyelni kell. Ugyanis, ha a hiba hat hónapon belül jött elő, akkor a vállalkozásnak szükséges bebizonyítania azt, hogy a hiba oka csak később, a vásárlást követően keletkezett (ez mind a használt, mind pedig az újonnan eladott termékeknél így van). Amennyiben ezt nem teszi meg vagy nem tudja bebizonyítani, köteles teljesíteni a fogyasztó igényét.

Más a helyzet viszont a hat hónapon túli hibánál: ugyanis ekkor már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, hogy hibás volt a termék akkor is, amikor megkapta.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadó” verseny és „Fogyasztóvédelmi Kisokos” elektronikus kiadvány– játszva válnak tudatos fogyasztóvá a gyermekek


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) meghirdeti az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót 2018. január 10. napjától kezdődően Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. 

A versenyre a 14-18 éves korosztályból háromfős csapatok jelentkezését várjuk, akiknek nincs más dolguk, mint a www.feosz.hu weboldalon regisztrálni és kitölteni a jelzett dátumtól a honlapon szereplő fogyasztóvédelmi totót a „Kattintson” linkre (itt érhető el) kattintva. Egy iskolából bármennyi csapat nevezhet és részt vehet a versenyen!

Az adott forduló témaköréhez kapcsolódva emellett fogyasztóvédelmi verset vagy novellát szükséges írni és megküldeni elektronikus formában az Egyesület részére, a kofe@fogyvedok.hu címre. A harmadik részfeladat pedig szintén az adott fordulóhoz kapcsolódó témakörben fogyasztóvédelmi gyakorlati, írásos feladat teljesítése.

Minden fordulóban a feladatok megoldására kb. egy hónap áll rendelkezésre, az első forduló határideje 2018. február 16. Ezt követően a helyes válaszokat és az aktuális pontállást is megkapják a csapatok. Az első forduló feladatai már kitölthetőek a feosz.hu oldalon!

A kampány során összesen három forduló kerül lebonyolításra, havonta egy, különböző témakörökben, amelyek a következőek: szavatosság-jótállás, internetes vásárlás, panaszügyintézés. Az utolsó fordulót követően kapják meg a csapatok az összpontszámaikat, amelyből kiderül a verseny végeredménye, és az, hogy mely csapatok részesülnek nyereményekben.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadó elektronikus, ingyenes szakmai háttéranyaga, a „Fogyasztóvédelmi Kisokos”, amely tartalmazza az eredményes szerepléshez szükséges információkat, ide kattintva tölthető le.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Megtagadhatja-e a webáruház a pénz visszafizetését, ha a fogyasztó már felbontotta a terméket?


A fogyasztó zenei CD-t rendelt az interneten, majd felbontást követően élni szeretett volna a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogával. Ezt viszont elutasították! Igaza volt a webáruháznak?

Igen! Nem árt ügyelniük a fogyasztóknak, mielőtt megrendelnek valamit az internetről. Vannak ugyanis bizonyos termékek, amelyeket ha felbontanak, akkor ezt követően azokat már nem lehet visszaküldeni. Ezzel függ össze, hogy a fogyasztó úgynevezett tizennégy napos, indokolás nélküli elállási joggal élhet, ha interneten vásárolt. Ezt a határidőt az átvételtől kell számítani, azonban meg kell jegyezni, hogy már az átvételt sem szükséges megvárnia, és akár már előtte is gyakorolhatja ezt a jogát.

Ez esetben – rendszerint saját költségén, ha a webáruház az elszállítást nem vállalta – vissza kell küldeni a terméket a fogyasztónak a vállalkozás számára, míg a vállalkozás kötelezettsége visszautalni a fogyasztó által kifizetett teljes összeget.

Vannak azonban bizonyos kivételek, amikor a fogyasztó már nem élhet ezzel a különleges joggal akkor, ha a csomagolást felbontotta már. Ide tartozik például a bevezetőben említett eset, vagy ha a CD-n vagy DVD-n például számítógépes szoftver, vagy filmfelvétel van. Ugyanide tartozik az az eset is, ha olyan zárt csomagolású termékről van szó, amelyet már egészségvédelmi vagy higiéniai okokból a felbontást követően nem lehet visszaküldeni. Ide tartozhat például egy borotva vagy más, hasonló jellegű termék. Ugyanakkor ez utóbbi esetben a webáruháznak meg kell határoznia, hogy mely árucikkek minősülnek álláspontja szerint higiéniai vagy egészségvédelmi okból nem visszaküldhetőnek. Más esetben ugyanis, ha ezt nem teszi meg, akkor ez arra jogosítaná fel, hogy egyoldalúan értelmezze ezt az előírást, esetleg a fogyasztó kárára.

Azt ugyanakkor fontos tisztázni, a fentieken kívüli termékeknél (például egy laptopnál vagy televíziónál) nem kötheti a webáruház ahhoz a feltételhez az elállást, hogy meglegyen az eredeti, sértetlen csomagolás. Sőt ahhoz sem, hogy a termék kifogástalan állapotban legyen. Ha ugyanis az árucikk esetleg sérült, akkor ettől még a fogyasztó nem veszíti el az indokolás nélküli elállási jogát. Tőle ekkor ugyanis csak és kizárólag az az értékcsökkenés követelhető, amely abból eredt, hogy a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta az érintett terméket. Nem felel viszont a fogyasztó még az értékcsökkenésért sem, ha az indokolás nélküli elállási jogról és az értékcsökkenés levonása lehetőségéről a vállalkozás előzetesen őt nem tájékoztatta (például az internetes honlapján).

A fentiek mellett viszont nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy vannak további kivételek, amikor a fogyasztó nem gondolhatja meg magát, tehát nem állhat indokolás nélkül az internetes vásárlástól. Így például az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó személyére szabtak, nem lehet indokolás nélkül elállni. Ide tartozik például, ha a fogyasztó kérésére egy internetes pólóbolt ráteszi a kedvenc idézetét a megrendelt pólóra.

Ugyanígy nem lehet indokolás nélkül elállni a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék esetében, ilyenek például az internetről rendelt élelmiszerek, de ugyanúgy nem lehet lemondani erre hivatkozva egy szállodai szobát például, vagy online megrendelt repülőjegyet vagy más utazást sem.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


 

A Vodafone különböző együttműködési intézkedéseire tekintettel kiemelkedő mértékű, több százmillió forintos bírságcsökkentést kapott a GVH-tól

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentős mértékben csökkentette a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-re (Vodafone) kiszabható bírságot, mert a távközlési társaság kiemelkedő mértékű együttműködést mutatott, és egyértelmű lépések megtételét igazolta magatartása megváltoztatására. A rá kiszabott bírság összege (mintegy 200.000.000 forint) ezért kevesebb mint a fele annak, amelyre egyébként a bírságközlemény alapján számíthatott volna, hiszen korábban a GVH többször elmarasztalta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvalósításáért, így többszörös visszaesőnek kellett tekinteni – olvasható a GVH internetes honlapján.

A GVH azt vizsgálta, hogy a Vodafone valós adatokat közölt-e a fogyasztókkal a készülékek áráról, amikor ügyfeleinek szóló készülékei értékesítési ajánlatait népszerűsítő, 2013 októberétől megjelenő reklámkampányaiban nem mutatta be a készülékek akciós ára (1-19.999 forint) mellett a hűségidő alatt a készülékekhez köthetően befizetendő havidíj többletet.

A GVH döntése szerint a Vodafone megtévesztő tájékoztatást nyújtott a készülékek tényleges áráról azokban a reklámokban, amelyekben a havi (extra) készülékdíjat –egy létező tételt – nem tüntette fel, pedig a készülékek megvásárlása után, a hűségidő alatt a reklámokban megjelenített ún. készülékáron túl többletköltség terheli a fogyasztót az alapszolgáltatáshoz képest. Ezáltal az átlagos fogyasztóban az a téves benyomás alakulhatott ki, hogy számára – ugyan hűségidős elköteleződés mellett, de – különösen kedvező árat javasolnak, és tévesen hihette, hogy az árnak csupán a kiemeléssel érintett elemét kell megfizetnie a készülékkel kapcsolatban (a havidíjon túl, ami azonban a távközlési szolgáltatáshoz köthető).

A GVH jogsértőnek ítélte a fenti típusú készülék-kommunikációt. A Vodafone a jogsértést ugyan nem ismerte el, de együttműködésének jeleként

szigorította megfelelési programját a piaci gyakorlaton túlmutatóan;

módosította kereskedelmi gyakorlatát és végső soron az érintett készülékértékesítési konstrukciókat is, továbbá

felajánlotta az érintett fogyasztói körnek a határozott idejű szerződések ingyenes felbontásának lehetőségét, ezzel jelentősebb pénzügyi terhet is vállalva.

A fenti intézkedéseket – különösen a jóvátétel jellegű szerződésbontási ajánlatot –jelentős bírságcsökkentő tényezőként vette figyelembe a GVH, így a bírság összegét, amelyet az egyes kampányok költségei alapján számított ki, végül 200.000.000 forintban határozta meg egyéb tényezőket is figyelembe véve

A GVH hangsúlyozza, hogy a különböző versenyfelügyeleti célok között kiemelt célnak tekinti a jogsértés miatt kárt szenvedett vagy hátrányos helyzetbe került fogyasztók, vállalkozások lehetőség szerinti kompenzálását, illetve saját erőforrásainak lehető leghatékonyabb felhasználását, amelyhez a bírságolási gyakorlat is hozzájárulhat, beleértve a tevőleges jóvátétel, a megfelelési erőfeszítések és az eljárás során tanúsított fokozott együttműködés figyelembevételét bírságcsökkentő tényezőként.

A GVH a jövőben is kiemelten ösztönözni kívánja a kárt szenvedett fogyasztók kompenzálását a versenyfelügyeleti eljárásokban.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/12/2016.


Forrás: http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/a_vodafone_kulonbozo_egyuttmukodesi_intezkedeseire.html

 

 

 

 

 

 

Gazdálkodj okosan Karácsonykor is! - A Magyar Nemzeti Bank jótanácsai


Az ünnepi vásárlás során is érdemes átgondoltan dönteni a fogyasztási hitelek felvételéről. Az egyes hiteltípusok – hitelkártya, személyi kölcsön, áruhitel, zálogkölcsön, folyószámlahitel – eltérő jellemzői miatt fontos a szerződések előzetes áttanulmányozása, s a felhasználási célhoz leginkább igazodó hiteltermék kiválasztása – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) internetes honlapján. A megfontolt pénzügyi döntésekhez az MNB idén is kiemelt kommunikációs kampánnyal nyújt segítséget a fogyasztók részére – hogy öröm, s ne a rosszul megválasztott adósság miatti gond legyen a fa alatt.

Az ünnepi kiadásokat továbbra is sokan az egyszerűen, olykor a vásárlások helyszínén is igényelhető – de gyakorta magas költségekkel járó – kis összegű fogyasztási hitelekkel (pl. áruhitel, hitelkártya, személyi kölcsön, folyószámlahitel, zálogkölcsön) fedezik. A hangzatos reklámok időszakában is érdemes megfontolni, hogy valóban szükséges-e a hitelfelvétel, s ha igen, akkor – a hitel felhasználási céljától függően – melyik hitelfajta a legkedvezőbb. Fontos, hogy a fogyasztók mindig mérlegeljék anyagi lehetőségeiket, a hitelszerződést aláírás előtt olvassák át, s – akár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi honlapjánügyfélszolgálatánál vagy az országosan elérhető Pénzügyi Tanácsadó Irodáknál – tájékozódjanak az adott hiteltípus általános jellemzőiről.

A közelgő ünnepre tekintettel több intézmény kínál feltételekhez – pl. bankszámlanyitás, kötelező jövedelem-jóváírás – kötött, szabad felhasználású akciós személyi kölcsönt. Ha viszont a fogyasztó nem tud a futamidő alatt végig megfelelni a kedvezmény feltételeinek, akkor e hitel összességében akár drágább is lehet, mintha nem akciós konstrukciót igényelt volna. Erre külön figyelmeztet a jegybank karácsony előtti hangsúlyos üzenete: „Gazdálkodjon okosan karácsonykor is!”

Hasonló körültekintéssel kell eljárni az olyan korábban akciósan, kedvezményesen (sokszor kamat- és díjmentesen) felvett személyi kölcsönök („gyorskölcsönök”) megújításával is, melyek lejárata a karácsonyi időszakra esik. Előfordul ugyanis, hogy az érintett pénzügyi intézmények részéről a lejárat előtt (vagy fizetési probléma esetére) felkínált újabb kölcsönhöz már magas kamatok és díjak kapcsolódnak.

Az áruhitel meghatározott kereskedőknél elérhető árucikkek megvásárlására szóló, általában a vásárlás helyszínén is igényelhető kölcsönfajta. Ennél a fogyasztó nem a hitelösszeget, hanem a megvásárolt terméket kapja kézhez. A pénzügyi intézmények, illetve a hitelt közvetítő áruházak többek között az áruhitelek kamatáról, díjáról, a teljes hiteldíj mutatóról (THM) kötelesek tájékoztatni az ügyfeleiket.

A hiteldíj mellett azonban a termék árát is érdemes összehasonlítani, mert lehet, hogy más kereskedőnél hitel nélkül akár jóval olcsóbb ugyanaz az árucikk. A 0 százalékos THM-mel kínált áruhiteleknél – szerződésszerű teljesítés esetén – a termék árán felül jellemzően nincs egyéb költség. Érdemes azonban a feltételeket alaposan áttekinteni, mivel elképzelhető, hogy e díjmentesség csak a legrövidebb (pl. 6 hónapos) futamidő vállalása esetén érvényes, míg a hosszabb, pl. 8-12 hónapos visszafizetést biztosító konstrukcióknál már a jogszabályi plafonhoz közelítenek a THM-értékek.

Az áruhitel egyszeri, a termék megvásárlására felvett kölcsön visszafizetéséig tartó kapcsolat a pénzügyi intézmény és az ügyfél között. Ezzel szemben – az áruvásárlások helyszínén egyre több esetben kínált – hitelkártya konstrukció már folyamatos (kártyaszámla megnyitásával, éves kártyadíjjal is járó) tartós viszony a felek közt. A hitelkártyáknál mindig van egy kamatmentes periódus, amely – bankonként eltérő hosszúságú – „költési” és türelmi időszakból áll. A „költési” időszakban (általában a hónap meghatározott napjától kezdődő 30 nap) teljesen költségmentesen lehet vásárolni a kártyával, ha az ügyfél az ezt követő türelmi időszak (általában 15 nap) végéig visszafizeti a teljes elköltött összeget. Ha nem a teljes összeget fizeti vissza, akkor a bank – szerződéstől függően – a teljes hitelkeretre vagy csak a vissza nem fizetett részre kamatot számol fel. A „költési” és türelmi időszak nem az első kártyás vásárlással indul, hanem mindig kötött az adott hónapban. Így, ha valaki a „költési” időszak utolsó napjaiban vásárol kártyájával, csak egy-két hete marad a törlesztésre. A türelmi időszakon túli törlesztés magasabb kamattal járhat.

Mivel a fogyasztási hitelek költségei jelentősen eltérhetnek, hitelfelvétel előtt érdemes több intézmény ajánlatát is összehasonlítani. A döntéshez a legfontosabb (a reklámokban is kötelezően megjelenítendő) mutatószám a THM, mely százalékos formában egy évre vetítve tartalmazza a hitelhez kapcsolódó közel összes kamatot és költséget.

A THM értéke a személyi kölcsön esetében ma maximum 24,9 százalék lehet, szemben az egyéb fogyasztási kölcsönökkel – áruhitel, hitelkártya, folyószámlahitel, kézizálogkölcsön – amelyek esetében magasabb, 39,9 százalék a plafon. A megfelelő termék kiválasztásához további segítséget nyújt az MNB honlapján elérhető Hitelválasztó alkalmazás, mely a hazai pénzügyi intézményeknél aktuálisan elérhető valamennyi fogyasztási hitel kondícióját tartalmazza.

A jegybanki alkalmazás december eleji adatai szerint számos pénzügyi intézménynél már 15 százalék körüli THM-mel is elérhetők személyi kölcsönök, míg a hitelkártyák THM-je jellemzően 30 százalék felett van. Az áruhitelek átlagos THM-je 22 százalék körüli, de három intézmény kínálatában 0 százalék THM értékű konstrukció is szerepel. A választás előtt a hosszabb futamidejű változó kamatozású áruhiteleknél, személyi kölcsönök kamatváltozásának kockázatát is érdemes figyelembe venni.

Amennyiben egy fogyasztó úgy dönt, lehetősége van a hitelszerződéstől az annak megkötése utáni 14 napban elállni, illetve, ha már megtörtént a kölcsönösszeg folyósítása, lehetősége van – legfeljebb ugyanezen időszakban – felmondani a szerződést, a kölcsönösszeg visszafizetésével.

Az MNB a tudatos „karácsonyi” hitelfelvétel érdekében idén is kiemelt kommunikációs kampánnyal támogatja a fogyasztók felelős és körültekintő döntéseit. Ennek keretében a jegybank 2017. november végétől „Gazdálkodjon okosan karácsonykor is” címmel önálló oldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, online is elérhető Pénzügyi Navigátor füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezésérőlFacebook oldalán hetente tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos főbb tudnivalókról, háztartásiköltségvetés-számító kalkulátorával pedig segít a kiadások megtervezésében.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/gazdalkodjon-okosan-karacsonykor-is


Jogsértő Black Friday reklám miatt bírságolt a GVH


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Extreme Digital Zrt. (Extreme Digital) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015. november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. A fenti promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, illetve tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg.

E reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány

-célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek),

-tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint

-időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap),

hiszen mindezekkel hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése.

A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

-reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek,

-a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

A GVH gyakorlata értelmében az „akár állítások” megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozás által forgalmazott vagy a reklámban megjelölt termékkört illetően tipikus termékeknek, és az „akár állítással” érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át. A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat

-a fogyasztók széles körét érte el;

-erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére;

-eredményeként az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt.

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

Forrás: http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/jogserto_black_friday_reklam_miatt_birsagolt_a_gvh.html

Górcső alatt az esküvői szolgáltatók


Tanulságos esetek és hasznos tippek

Napjainkban az esküvők megszervezésére már egy egész iparág specializálódott, azonban még mindig sokan döntenek úgy - elsősorban anyagi megfontolásból, - hogy nagy napjukat maguk szervezik meg. Számos fórumon olvasni azonban olyan „rémtörténeteket”, melyek azt mutatják, hogy nem árt elővigyázatosnak és körültekintőnek lenni a különböző esküvői szolgáltatókkal (zenekar, dj, fotós-videós, ceremóniamester, dekoratőr, sminkes stb.) kötött megállapodások során.

A házasulni vágyók feladatát ráadásul az is nehezíti, hogy gyakran az esküvő időpontja előtt már egy évvel, vagy akár még korábban köttetnek ezen megállapodások, melyeket nem minden esetben, vagy épp nem mindenre kiterjedően foglalnak szerződésbe a felek. Utóbb azonban ezek nem várt problémákhoz is vezethetnek.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület ezért az alábbiakban néhány jó tanácsot gyűjtött össze, melyek ismerete, illetve figyelembevétele megkönnyítheti a kevésbé rutinos szervezők dolgát is.

1.Esküvői szolgáltatói szerződések fontossága

Az egyik menyasszony arról számolt be, hogy az esküvőt megelőző évben egy ismerős DJ-vel kötött szóbeli megállapodást, aki ígérte, hogy a talpalávaló zenét kedvezményes megbízási díjért biztosítja majd a nagy napon. Az esküvő előtt két héttel azonban, mikor újra felmerült a szolgáltatás díja, a lemezlovas már dupla áron vállalta volna a fellépést. A pár - mivel szerződés hiányában nem tudta bizonyítani a korábban megbeszélteket (megbízási díj összege) - végül az utolsó pillanatban egy másik szolgáltatót keresett.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében lehetőség szerint mindig kérjük a szolgáltatóval megbeszéltek írásba foglalását. Általánosságban kijelenthető, hogy ahány szolgáltatás, annyiféle szerződés. Érdemes tudni azonban, hogy akármilyen elnevezés is szerepeljen a megállapodáson, valamennyi szolgáltatóval megbízási szerződés jön létre, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. - 6:280. § rendelkezései az irányadók. Kivételt általában a menyasszonyi ruha kölcsönzése, illetve bérlése képez, mivel ott bérleti szerződést kötnek a felek. (Ptk. 6:331. § - 6:341. §).

2.A szolgáltató hibás teljesítése

Az Egyesülethez érkezett olyan panasz is, mely szerint az esküvői helyszín díszítésére (dekoráció, illetve virágdíszek) megbízott dekorációs szolgáltató nem az elvárt minőségben nyújtotta szolgáltatását. Például a szerződésben tételesen rögzített dekorelemek helyett csak néhány darab dísz került kihelyezésre, az élő virágok többsége pedig már az esküvő reggelén hervadt volt.

Éppen ezért fontos, hogy a megbízó pár minden esetben legyen tisztában a hibás teljesítés fogalmával. Hiszen ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában - mely jelen esetben az esküvő napja - nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, akkor a szerződésszegés ezen esetéről beszélünk. Kérhető ekkor a megbízási díj arányos leszállítása, ahogyan kirívó esetekben kártérítésre is jogosulttá válhatnak a megbízók. Ha bárki tehát hasonlóan járna, mint a fenti példában, akkor a későbbi bizonyítás miatt érdemes fényképfelvételekkel is dokumentálnia a kifogásolt végeredményt.

3.Ruhabérlés kockázatai

Egy másik esetben az ifjú feleség azt szerette volna megtudni az Egyesülettől, hogy jogosan kellett-e fizetnie utólag a ruhakölcsönzőnek még pluszban (ruha bérleti díján felül) azért, mert az esküvőn véletlenül leöntött ruháját maga tisztította ki, s így vitte vissza azt leadni.

A helyzet az, hogy első lépésként mindig figyelmesen végig kell olvasni a cég általános szerződési feltételeit (ÁSZF). Nem szabad erre sajnálni az időt, hiszen ezek nem kerülnek leírásra a (bérleti) szerződésben, viszont ugyanakkor a szerződés részét képezik. Általában a gyakran többoldalas, apró betűs ÁSZF a szerződés mellékleteként kerül átadásra a szerződő félnek. Azt sem árt tudni, hogy a szerződés megkötésével/aláírásával automatikusan elfogadásra kerül, így ezen feltételek nem ismerete nem mentesít - egy fenti példához hasonló esetben - például a kár megfizetése alól.

Ugyanis a példában szereplő ara kölcsönzője az ÁSZF-ben kifejezetten kikötötte, hogy a ruhát kizárólag csak a kölcsönző tisztíttathatja ki. Ruhakölcsönzésnél érdemes továbbá tájékozódni az óvadék (kaució), késedelmi kamat, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyv és/vagy visszavételezési elismervény fogalmakról is.

4. Anyakönyvvezető kontra szertartásvezető

Gyakran okoz gondot a fenti fogalmak elhatárolása, így néhány mondatban ezeket sem árt tisztázni. Először is ott lehet házasságot kötni, ahol az erre irányuló szándékot a pár bejelenti az illetékes Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél. Általában házasságkötő teremben történik a polgári szertartás, de a magyar törvények kihelyezett helyszínen történő házasságkötést is lehetővé tesznek, de ezt például nem minden hivatal vállalja. A szertartás menetrendje is egy megszokott forma szerint zajlik. Ezzel szemben a szertartásvezető tulajdonképp egy ugyanolyan szolgáltató, mint például a fotós vagy a vőfély. Az ország bármely területére kérhető, nincsenek sem helyszíni, sem időkorlátok, a felek megbízási szerződést kötnek egymással.

A szertartásvezetőt nem kötik hivatali szabályok, vagyis a szertartás levezetésében a pár igényeihez igazodik. A különbség azonban abban rejlik, hogy a szertartásvezető felkérésével tartott ceremónián a pár a kitűzött esküvő előtt korábban két tanúval bemegy az anyakönyvi hivatalba és ott aláírják a hivatali anyakönyvet, majd megkapják a házassági anyakönyvi kivonatot. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy a választott esküvő napján a szertartásvezető levezesse a pár által kért formában a ceremóniát.

5. Hová lehet fordulni egy esetleges jogvita rendezésének érdekében?

Mielőtt bárki bíróságra menne, célszerű az alternatív vitarendezés jegyében az illetékes békéltető testületek ingyenes jogi segítségét igénybe venni. Egyszerűbb és gyorsabb módja lehet annak, hogy a felek egyezségre jussanak, például egy hibás teljesítéssel összefüggő esetben.

 


Bizonyítatlan állítások miatt figyelmeztetett a GVH


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a HOLLANDIMPEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint az AMERICAN LEISURE INTERNATIONAL Kft., mert mindkét vállalkozás fiatalító és ránctalanító hatással reklámozta a „Collatan” és a „Twist” szoláriumcsöveket, de nem tudták igazolni ilyen tartalmú állításaikat.

A GVH nem szabott ki bírságot, ám figyelmeztetésben részesítette, egyúttal megfelelőségi program kialakítására kötelezte a két vállalkozást, és eltiltotta őket a jogsértő magatartás folytatásától. E mellett a GVH előírta a vállalkozásoknak, hogy tájékoztassák azokat a szolárium stúdiókat, amelyekhez jogsértő állításokat tartalmazó reklámanyagot juttattak el.

A GVH 2013 szeptemberétől a „Collatan”, majd a Twist szoláriumcsövek hirdetéseit vizsgálta, köztük az alábbiakat:

„De a bőrfiatalító szoláriumcső valóban létezik! A barnítás mellett a Coffee Love Collatan csövek serkentik a kollagén képződést, így selymesebbé, rugalmasabbá varázsolják a bőrt!”

„Az egyedülálló kivitel a kollagén termelést is stimulálja, tiszta, fiatalos és bőrhibák nélkülibőrképet biztosít.”

A GVH megállapította, hogy a két vállalkozás nem tudta igazolni a szoláriumcsövekkel kapcsolatos, bőrfiatalításra vonatkozó állításait. A benyújtott bizonyítékok ugyanis nem voltak alkalmasak a reklámként használt kijelentések alátámasztására, mert nem érték el az elvárt igazolási szintet, illetve egyéb aggályokat is felvetettek, példáulna vizsgálatok egyike sem az érintett termékekre vonatkozott, és ekvivalencia igazolást sem nyújtottak be, az egyik csatolt tanulmányt 2014-ben tették közzé, míg a reklámok 2013-tól futottak, a fogyasztókon végzett vizsgálat ismertetése kizárólag a vizsgálati alanyok szubjektív érzékelésén alapult.

Így a GVH jogsértőnek találta 2013. szeptember 1-től kezdődően a „Collatan” szoláriumcsövek, 2016. január 15-től kezdődően pedig a „Twist” szoláriumcsövek népszerűsítésekor alkalmazott reklámokat, mert azokban a termékeknek olyan kedvező – fiatalító, bőrfiatalító és ezekhez hasonló, pl. ránctalanító – hatásokat tulajdonítottak, amelyek valóságtartalmát a vállalkozások nem tudták igazolni.

A GVH a HOLLANDIMPEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint az AMERICAN LEISURE INTERNATIONAL Kft.-t a figyelmeztetés jogintézménye keretében egyúttal olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására kötelezte, amely alkalmas a jövőbeni jogsértések megelőzésére (megfelelőségi program). A megfelelőségi programot a vállalkozásoknak rögzíteniük kell belső eljárásrendjükben, és gondoskodniuk kell arról, hogy a jövőben megjelenő reklámjaikat egy hozzáértéssel rendelkező belső munkatárs, illetve egy külső, független szakértő (például megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd/ügyvédi iroda, tanácsadó cég, független társadalmi szervezet) ellenőrizze – még azok megjelenése előtt – abból a szempontból, hogy az adott kampány megfelel-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak.

A versenytörvény értelmében a GVH a figyelmeztetés eszközét is alkalmazhatja a célból, hogy a magyar gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalkozásokat (KKV) a versenyjogi megfelelés irányába terelje. E szankció a KKV-k által elkövetett jogsértések esetében alkalmazható, de csak akkor, ha az adott vállalkozás első alkalommal valósít meg jogsértést, feltéve, hogy a jogsértés nem közbeszerzési kartell keretében, nem uniós jogot sértve vagy sérülékeny fogyasztók kárára történik.

A figyelmeztetésben részesített vállalkozásoknak be kell számolniuk a Versenyhatóságnak megfelelőségi programjuk megvalósításáról, amelynek elmulasztása esetén a GVH haladéktalanul megindítja a végrehajtást, és végrehajtási bírságot is kiszabhat.

A GVH megszüntette az eljárást a „finomító” jelzőt, illetve a hozzá hasonló hatások ígéretét tartalmazó állítások, valamint a 2013. január 1. és augusztus 31. közötti kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában, továbbá a LIGHTTECH Lámpatechnológai Kft.-vel szemben.

Forrás:http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/bizonyitatlan_allitasok_miatt_figyelmeztetett_a_GV.html

Az Unicredit is kínálhat Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket


Az MNB nemrég értesítette az UniCredit Bank Hungary Zrt-t a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek forgalmazására vonatkozó pályázata pozitív elbírálásáról. A minősített termékek forgalmazása ezt követően a hitelintézet döntésétől függően akár azonnal megkezdődhet. Az újabb sikeres pályázattal tovább nő a minősített termékeket kínáló hitelintézetek köre, így a fogyasztók még több intézmény kínálatából választhatják ki a számukra legkedvezőbb lakáshitelt - olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pozitívan bírálta el, és erről ma értesítette a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel program keretében pályázatot benyújtó UniCredit Bank Hungary Zrt-t. Mivel az intézmény sikerrel pályázott a minősítés megszerzésére, az MNB felé bejelentett lakáshitelekre vonatkozóan megkezdheti a minősített termékek forgalmazását.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshiteltermék elterjesztését tűzte ki célul. Az MNB a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel való intenzív konzultáció eredményeképp a minősítés koncepcióját és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírást úgy alakította ki, hogy a fogyasztói igényeket minél inkább kielégítő, a piaci versenyt erősítő és a hitelkiváltásokat ösztönző termékek forgalmazása indulhasson meg. A 2017. május 19-én közzétett pályázati feltételek alapján a minősítés elnyerésére 2017. június 1-jétől pályázhatnak a hitelintézetek.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek termékismertetőit az MNB minositetthitel.hu oldalán érhetik el a fogyasztók.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/az-unicredit-is-kinalhat-minositett-fogyasztobarat-lakashiteleket


Ötmilliós bírság egy magánszemélynek jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásért


Az MNB ötmillió forint bírsággal sújtotta J. Lászlót visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése – az amerikai Benefit Barcode Inc. „részvényértékesítése” – miatt, s véglegesen megtiltotta, hogy jegybanki engedély nélkül bármilyen pénzügyi szolgáltatást végezzen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében többek között azt vizsgálta, hogy J. László a www.edc.hu/reszvenyek (legutóbb www.bercode.com) címen elérhető honlapján keresztül végez-e jegybanki engedélyhez kötött tevékenységet. Mint emlékezetes, az MNB a feltárt bizonyítékok alapján már az eljárás közben ideiglenes intézkedést rendelt el, így végzésében – az eljárást lezáró döntéshozatalig – már korábban megtiltotta, hogy J. László bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

A jegybank a Benefit Barcode Inc. cég részvényei vonatkozásában figyelmeztetést is elhelyezett honlapján, továbbá bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte. A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy a vizsgált időszakban a honlapot üzemeltető J. László magánszemély átlagosan 8-10 ezer amerikai dollárért kínálta a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság dematerializált „részvényeit”, s azok 3 éven belül történő visszavásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás mellett üzletszerűen gyűjtött visszafizetendő pénzeszközöket magyar ügyfeleitől. J. László azonban pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére nem rendelkezett engedéllyel.

Az MNB J. László magatartását – az ügy összes körülményére tekintettel – a hitelintézeti törvény megsértéseként értékelte. A jegybank ezért a nemrég publikált határozatában visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése miatt 5 millió forint bírságot szabott ki J. Lászlóra, s véglegesen megtiltotta, hogy az MNB engedélye nélkül bármilyen pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezzen. A közzétett jegybanki határozat semmilyen formában nem érinti J. Lászlónak a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/otmillios-birsag-egy-maganszemelynek-jogosulatlan-penzugyi-szolgaltatasert

Újabb adathalász támadássorozat banki ügyfelek ellen


Június óta három nagybank ügyfeleitől próbálták megszerezni bizalmas banki adataikat bűnözők, így feltételezhetően célzott adathalász-támadássorozat zajlik a hazai hitelintézetek fogyasztói ellen. A bankok sohasem kérik el ügyfeleik bizalmas adatait e-mailben, SMS-ben vagy levélben. A fogyasztóknak célszerű azonnal felvenni a kapcsolatot hitelintézetükkel ilyen kísérletek esetén-olvasható az MNB internetes honlapján.

A nyár folyamán eddig három jelentős hazai bank – jelenlegi vagy korábbi – ügyfeleit érte adathalász-támadás a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett fogyasztói jelzések és piaci adatok alapján. A támadók a fogyasztók e-mail címein túl – új eszközként – SMS-üzenetekkel is adategyeztetésekre szólítják fel a címzetteket. Ők maguk is éppen arra hivatkoznak, hogy biztonsági réseket akarnak megszüntetni, illetve az ügyfelek személyes adatait és tranzakcióit kívánják megvédeni.

Az adategyeztetést a fogyasztóknak egy, az adott bank honlapjához nagyon hasonló weboldalon kellene elvégezniük, a bűnözők ezeken kérik be netbank azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámlaszámukat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek. Az adatok begyűjtésén túl a támadók a fogyasztók egy az adott bankok nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják, valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.

A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további lépések is történnek.

Mindezek alapján feltételezhető, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.

A magyarországi bankok soha semmilyen alkalommal nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni (például a telefonos ügyfélszolgálatok révén vagy akár személyesen) számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/ujabb-adathalasz-tamadassorozat-banki-ugyfelek-ellen


Megtéveszti a fogyasztókat a WS Teleshop - Hatósági bejelentés a tisztességtelen cég ellen!

 

Elképesztő ajánlat, 40.000 Ft helyett 19.990 Ft-ba kerül csak a termék, ha most megrendeli, megtakarítás: 20.000 Ft!”állítja a WS Teleshop a televíziós reklámban, közben fut a kétperces visszaszámlálás. Holott a cég webáruházában még a tv-reklám után több nappal is bárki megrendelheti 19.990 Ft-ért az érintett terméket! A WS Teleshop valótlanul állítja tehát, hogy a kedvezményes árajánlata csak pár percig érhető el, és megtéveszti a fogyasztókat! A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt!

Az „elképesztő ajánlatról”....

Az egyik televíziós csatornán a cég (Telemarketing International Kft.) egy multifunkciós kamerát (webkamera, szelfi kamera, megfigyelő kamera, fényképezőgép és hangfelvevő is egyben) ajánl megvásárlásra a fogyasztóknak.

Ebben nincs is semmi különös, abban azonban igen, amilyen módon teszi ezt: megismételhetetlen, egyedi ajánlatként feltüntetve, a terméket 40.000.-Ft helyett 19.990.-Ft vételárért kínálja.

„Elképesztő ajánlatát” pedig azzal nyomatékosítja, hogy a képernyő jobb alsó sarkában egy kétperces visszaszámlálót pörget, ameddig az „akciós ajánlat” még elérhető.

Azonnali vásárlásra buzdító, megtévesztő „push marketing”!

A vállalkozás célja nem kérdéses: minden áron eladni a potenciális vásárlónak a terméket. A fogyasztónak nincs ideje átgondolni, illetve megfontolni az „akciós” ajánlatot, esetlegesen tájékozódni a termék valódi árának vonatkozásában, hiszen az idő ketyeg, és ha kihagyja az akciót, akkor már csak dupla áron juthat később a termékhez – legalábbis ezt mondják a reklámban.

A műsorban megadott honlapcímeket (www.mediashop.hu, és www.wsteleshop.hu) felkeresve azonban azt látja a fogyasztó, hogy valójában szó sincs 40.000.-Ft-os vételárról, hiszen ott a terméket a cég - ugyanúgy, ahogyan „az elképesztő ajánlatban” - pontosan 19.990.-Ft-ért kínálja eladásra, még jelenleg is, a tv-reklám után több nappal! Mindezekből nem nehéz megállapítani, hogy a műsorban beharangozott egyedi akció igazából sose létezett, a vállalkozás fentiekben leírt magatartása pedig az ide vonatkozó jogszabály szerint egyenesen „feketelistás”.

Törvény védi a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben!

A 2008. évi XLVII. törvény mellékletében a jogalkotó pontokban is nevesíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Annak melléklete, 7. pontja szerint kifejezetten tisztességtelennek minősül:

A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.”

A WS Teleshop tehát valótlanul, a fogyasztókat megtévesztve állítja azt, hogy kedvezményes ajánlata csak rövid ideig él! Arról nem is beszélve, hogy a cég akciója - ismerve a körülményeket és a valós hátteret - egyértelműen nem bizonyult sem egyedinek, sem megismételhetetlennek. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a fogyasztók további megtévesztésére!


Akár a mesefigurák, kabalák is állhatnak az elhízás hátterében – így hatnak a gyermekekre az élelmiszerek dobozain elhelyezett képek és reklámok

 


Mese- és kabalafigurák alkalmazása a reklámokban. Ezek úgy hatnak a gyermekekre, akár a felnőttek esetében egy hatalmas mértékű leárazás vagy más akció. Emiatt jelentős a gyártók és az áruházláncok felelőssége is, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyerekkori elhízás hátterében egyik okként a magas só-, cukor-, és zsírtartalommal bíró élelmiszerek marketingje áll.

Mindeközben az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) felmérése alapján Európában, tizenhárom különböző országban, száz esetből csupán egy alkalommal reklámoztak ilyen módszerrel olyan élelmiszert, ami kifejezetten egészséges volt. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint a gyártóknak, és a forgalmazóknak is törekedniük kell a reklámozás során, hogy elősegítsék az egészséges élelmiszerek melletti fogyasztói döntéseket. Ennek érdekében pedig a tájékoztatást segítő védjegyek bevezetésére van szükség.

olvasd tovább

 

Hatnapos ellenőrzés-sorozatot tartott a fővárosi „Bulinegyedben” a NAV és a NÉBIH

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezésében hatnapos célellenőrzést tartottak a NAV és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei Budapest VI. és VII. kerületeinek vendéglátó- és szórakozóhelyein – olvasható a NÉBIH internetes honlapján. A razzia során 43 egységet ellenőriztek, 169 alkoholos termék tételt zároltak és 47 hatósági eljárás indult. 1 vendéglátóhely esetében a teljes körű működést, míg további 6 üzletben az ételkészítő tevékenységet függesztették fel azonnali hatállyal a NÉBIH ellenőrei. A hivatal laboratóriumában 20 alkoholos termék mintát vizsgáltak, amelyekből 3 terméknél találtak analitikai problémát a szakemberek.

A május 30-tól június 4-ig tartó közös akciósorozatban a fővárosi „Bulinegyed” üzleteit vették górcső alá a NAV és a NÉBIH felügyelői. A helyszíni ellenőrzések során tapasztalt jogsértések alapján a NÉBIH összesen 47 hatósági eljárást indított a vendéglátó- és szórakozóhelyekkel, az ital kereskedőkkel és előállítókkal szemben.

Az akció során 169 alkoholos ital tételt zároltak a felügyelők, melyek közül 11 termék nem tartalmazott egyedi tételazonosítót, míg 158 tétel esetében a palackon feltüntetett azonosítót nem lehetett összeegyeztetni a termékkísérő dokumentumokkal. 235 gyorsmérésből 17 esetben tapasztaltak jelentős eltérést a szeszes italok palackján jelzett, illetve azok valós alkoholtartalma között. 3 szeszesital tétel az előzetes címkebírálaton bukott el, további 2 tétel sört pedig annak lejárt minőség-megőrzési ideje miatt vontak ki a forgalomból. Az ellenőrzések során több esetben jelöletlenül vagy más italkategóriával jelölt palackban tárolt, bontott alkoholos italt foglaltak le a helyszíneken.

A NÉBIH által a vendéglátás élelmiszer-biztonsági előírásai szempontjából ellenőrzött 8 létesítményből 6 esetében azonnali hatállyal felfüggesztették az ételkészítő tevékenységet. A dolgozók szinte sehol nem rendelkeztek érvényes egészségügyi könyvvel, az előkészítést igénylő nyersanyagok feldolgozása szűkös, zsúfolt és higiéniai szempontból erősen kifogásolható körülmények között történt.

Egy vendéglátóhely teljes körű működését – kirívó higiéniai hiányosságok és élelmiszer-biztonságot veszélyeztető okok miatt – azonnali hatállyal felfüggesztették az ellenőrök. Az egységben az egyes helyiségeket nem rendeltetésszerűen használták, a penészes hűtőszekrényben bontott italok sorakoztak, valamint egymás mellett tárolták az élelmiszereket a fagyálló folyadékkal és más bontott vegyszerekkel.

A NÉBIH laboratórium szakemberei 20 alkoholos italt vizsgáltak, amelyek közül háromnál találtak analitikai problémát. A 20 termék kapcsán 3 esetben – nyomon követési, illetve jelölési hiba miatt – figyelmeztetést, míg 5 esetben bírságot szabnak ki szankcióként az ellenőrök. Az ellenőrzések során a vendéglátó egységek üzemeltetői a hatóságokkal együttműködve törekedtek a hibák kijavítására, azonnali megszüntetésére.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a NÉBIH egy, a termékkísérő dokumentumok helyes kiállítását segítő tájékoztató anyag összeállítását tervezi.

Az érintett egység adatai megtekinthetők a NÉBIH jogsértésekről tájékoztató aloldalán

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/hatnapos-ellenorzes-sorozatot-tartott-a-fovarosi-bulinegyedben-a-nav-es-a-nebih

Jogsértően nyújtott áruhitelt termékbemutatókon az OTP Bank ügynöke


Az MNB 12,8 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra, mivel annak függő ügynöke árubemutatóval egybekötött termékértékesítések során pénzügyi szolgáltatást nyújtott. A jegybank jó egy éve levélben hívta fel a bankok figyelmét: az ilyen rendezvényeken történő hitelezésre vonatkozó törvényi tiltásnak szigorúan érvényt fog szerezni – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból megindított fogyasztóvédelmi vizsgálatot végzett az OTP Bank Nyrt. függő ügynöke áruhitelezéshez kapcsolódó tevékenységének áttekintésére.

A jegybank megállapította, hogy a függő ügynök a vizsgált 2 hónapos időszakban több száz árubemutatóval egybekötött termékértékesítést szervezett, ahol magas áron kínált gyógyászati termékeket. A vizsgálat során több ilyen rendezvény vonatkozásában bizonyítást nyert, hogy a függő ügynök ezek megvásárlásához az OTP Bank áruhitelét közvetítette a fogyasztóknak, akik többségében idős, az átlagosnál érzékenyebb pénzügyi helyzetű és egészségmegőrzési kérdésekben életkoruknál fogva könnyebben befolyásolható ügyfelek voltak.

A hitelintézeti törvény – nyilvánvalóan az ezen eseményeken részt vevő fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében – azonban 2015 decembere óta tiltja, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során (a bankkártyás fizetést kivéve) bárki pénzügyi szolgáltatást nyújtson.

Az MNB 2016 februárjában levélben tájékoztatta a hazai hitelintézeteket arról: a jegybank nem lát lehetőséget e jogszabályi előírás szűkítő értelmezésére, és ennek alapján olyan gyakorlat kialakítására, amelynek során a piaci szereplők a termékértékesítést időben vagy fizikailag próbálják elkülöníteni (illetve elkülönítve láttatni) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásától, noha azokra nyilvánvalóan együtt kerül sor. A jegybank sürgette azt is, hogy a hitelintézetek vizsgálják felül kapcsolataikat az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéssel is foglalkozó közvetítőkkel, építsenek ki erre vonatkozó belső kontrollokat, s különösen méltányosan járjanak el az e témára vonatkozó fogyasztói panaszok esetén.

Vizsgálati megállapításai nyomán az MNB 12,8 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a – függő ügynök tevékenységéért felelős – OTP Bankra, s felhívta annak figyelmét a jogsértő magatartástól való tartózkodásra.

A bírság mértékét befolyásolta, hogy viszonylag rövid idő alatt több rendezvényen került sor áruhitel jogsértő közvetítésére, s hogy – az ebből termelődő nyereség miatt – egy hitelintézet is anyagilag érdekelt lehet abban, hogy közvetítője vitatható módon megvalósított árubemutatókon ügyfeleket csatornázzon be hozzá. A bírság mértéke jelzés valamennyi érintett piaci szereplő számára: a jogszerűtlen tevékenységből eredő előny annak mértékét ellensúlyozó bírság kiszabásával jár együtt.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/jogsertoen-nyujtott-aruhitelt-termekbemutatokon-az-otp-bank-ugynoke

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetes vásárlással kapcsolatos fogyasztóvédelmi felmérése


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete számára kiemelten fontos terület az elektronikus kereskedelem. Kérjük, segítse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkáját a vonatkozó kérdőívek kitöltésével annak érdekében, hogy még hatékonyabbá válhasson az e-kereskedelem fogyasztóvédelme!


A kérdőívek az alábbi linken érhetőek el:

http://www.ecommerce.hu/kerdoivek.html

http://survey.gkidigital.hu/app/index.php/791895?lang=hu


Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/node/27194


Elektronikus hírközlési szolgáltatók fogyasztóvédelmi tesztje


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló közösségi médiakampánya keretében a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület fogyasztóvédelmi tesztnek vetette alá az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatait. Ennek eredménye megtekinthető ide kattintva.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

A KÖFE közérdekű kereset beadása útján érvényesítette és védte meg sikerrel a fogyasztók érdekeit


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület sikerrel védte meg és képviselte a fogyasztók érdekeit a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel szemben. A cég még korábban a jogszabályokba ütköző általános szerződési feltételeket alkalmazott internetes honlapján, de a KÖFE által indított közérdekű kereset hatására később fogyasztóbarát magatartást tanúsított. Önként módosította ugyanis általános szerződési feltételeit, amelyek immár megfelelnek a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Az Egyesület korábban azzal szembesült, hogy a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a www.jogamania.hu weboldalon több, jogszabálysértő általános szerződési feltételt tett közzé, amelyek a fogyasztók érdekeivel szembementek.

Így például a fogyasztót megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogot lerövidítették nyolc munkanapra, és ez alapján egy régi, már hatálytalan jogszabályt is szerepeltettek.

Szintén előírták azt, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesítése esetén az adott terméket csak akkor veszik vissza, ha azt eredeti állapotában, bontatlan csomagolásban, hiánytalan mennyiségi, minőségi állapotban kapják meg. Ez a feltétel is viszont jogszabályba ütközött, hiszen az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét nem lehet megkövetelni minden terméktípusra. Az irányadó előírások szerint ugyanis erre csak kivételesen van mód, ha például higiéniai jellegű árucikkről van szó.

Szintén jogszabályba ütközött az ÁSZF azon pontja, amely a fogyasztó indokolás nélküli elállási joga gyakorlása esetén a kifizetett összeg visszatérítésére harminc napot adott a vállalkozásnak: erre tizennégy napon belül kell, hogy sor kerüljön.

A fentiek miatt a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület közérdekű keresetet indított a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt.

Az érintett cég ezt követően fogyasztóbarát magatartást tanúsított és módosította általános szerződési feltételeit, amelyek immár megfelelnek a fogyasztóvédelmi előírásoknak. Emellett közétett egy közleményt is internetes honlapján, amelyben tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy az ÁSZF-ek korábban jogszabálya ütköztek, és hogy ezt követően módosításra kerültek. Egyúttal felhívta a fogyasztókat is arra, hogy akit sérelem ért az előző jogszabályellenes feltételek miatt, jelentse be számára annak érdekében, hogy a panasz orvoslásra kerülhessen.

Figyelemmel a fentiekre, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a Fővárosi Törvényszékhez való fordulást követően a közérdekű keresettől elállt. A per ugyanis okafogyottá vált, és elérte célját: az érintett cég már nem alkalmazza a fogyasztók érdekeivel ütköző általános szerződési feltételeket.

 


Az online vitarendezésről


Mit tegyünk, ha külföldi webáruházzal alakult ki jogvitánk? Mi a leggyorsabb módja az ügyintézésnek? Hova lehet fordulni és ki dönt ilyen esetekben?

Az online vásárlók egy része bátran rendel például más európai országokból is, azonban ha a csomag nem érkezik meg, vagy épp sérülten került kiszállításra, netalántán a webshop nem akarja kicserélni a terméket, - érdemes tudni, hogy létezik egy fórum, melyet éppen a határon átnyúló fogyasztóvédelmi viták rendezésére hoztak létre.

Egy magyar fogyasztónak például egy bukaresti székhelyű, román webáruházzal alakult ki vitája azért, mert a cég nem szállította ki - az egyebekben általa vállalt - határidőben a megrendelt terméket. A fogyasztó érdekmúlásra hivatkozva kérte vissza a termék vételárát. (Előadta, hogy már nincs szüksége a termékre, ugyanis születésnapi ajándékba szánta volna azt, mivel azonban nem érkezett meg időben, így máshonnan kellett beszereznie az ajándékot a jeles alkalomra.) Végül az uniós békéltető honlapon sikerült a feleknek megegyezniük az ügyben.

De mit érdemes tudni erről a fórumról?

1.Az Európai Bizottság hozta létre

Az Európai Bizottság hozta létre a honlapot (European Online Dispute Resolution (ODR) Platform), ahol a fogyasztóknak egy regisztrációt követően nyílik lehetőségük arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat ezen keresztül rendezzék. Vita esetén érdemes igénybe venni, hiszen ezzel elkerülhető a hosszadalmas bírósági eljárás.

2. Milyen típusú viták esetén vehető igénybe az online vitarendezési platform?

Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén van erre lehetőség.

3. Elérhetőség

Az online vitarendezési platform 2016. február 15. napjától, díjmentesen áll rendelkezésére a fogyasztóknak, elérhetősége: http:/ /ec.europa.eu/odr

4.Az eljárás megindítása, hatáskör

Magyarországon a platformon keresztül történő vitarendezésre csak a fogyasztó kezdeményezésére van lehetőség, a vita elbírálására pedig kizárólag a Budapesti Békéltető Testületnek van hatásköre. A panasz benyújtása a platform weboldalán elérhető elektronikus űrlap kitöltésével történik. A panaszos fél az űrlaphoz bármilyen dokumentumot csatolhat elektronikus formában.

5.Kereskedők kötelezettsége

Az online webáruházaknak kötelező jelleggel el kell helyezniük egy linket, amely az online vitarendezési platformra mutat. Emellett azoknak a kereskedőknek, akik kötelezettséget vállalnak alternatív vitarendezési fórum igénybevételére a fogyasztói jogvitáik rendezéséhez, az általános szerződési feltételeikben is szerepeltetniük kell ezt az információt, illetve tájékoztatniuk kell fogyasztóikat a felületről és annak funkciójáról.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”



 

 

 

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014