Hírek

Jogsértő Black Friday reklám miatt bírságolt a GVH


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Extreme Digital Zrt. (Extreme Digital) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015. november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. A fenti promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, illetve tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg.

E reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány

-célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek),

-tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint

-időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap),

hiszen mindezekkel hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése.

A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

-reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek,

-a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

A GVH gyakorlata értelmében az „akár állítások” megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozás által forgalmazott vagy a reklámban megjelölt termékkört illetően tipikus termékeknek, és az „akár állítással” érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át. A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat

-a fogyasztók széles körét érte el;

-erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére;

-eredményeként az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt.

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

Forrás: http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/jogserto_black_friday_reklam_miatt_birsagolt_a_gvh.html

Górcső alatt az esküvői szolgáltatók


Tanulságos esetek és hasznos tippek

Napjainkban az esküvők megszervezésére már egy egész iparág specializálódott, azonban még mindig sokan döntenek úgy - elsősorban anyagi megfontolásból, - hogy nagy napjukat maguk szervezik meg. Számos fórumon olvasni azonban olyan „rémtörténeteket”, melyek azt mutatják, hogy nem árt elővigyázatosnak és körültekintőnek lenni a különböző esküvői szolgáltatókkal (zenekar, dj, fotós-videós, ceremóniamester, dekoratőr, sminkes stb.) kötött megállapodások során.

A házasulni vágyók feladatát ráadásul az is nehezíti, hogy gyakran az esküvő időpontja előtt már egy évvel, vagy akár még korábban köttetnek ezen megállapodások, melyeket nem minden esetben, vagy épp nem mindenre kiterjedően foglalnak szerződésbe a felek. Utóbb azonban ezek nem várt problémákhoz is vezethetnek.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület ezért az alábbiakban néhány jó tanácsot gyűjtött össze, melyek ismerete, illetve figyelembevétele megkönnyítheti a kevésbé rutinos szervezők dolgát is.

1.Esküvői szolgáltatói szerződések fontossága

Az egyik menyasszony arról számolt be, hogy az esküvőt megelőző évben egy ismerős DJ-vel kötött szóbeli megállapodást, aki ígérte, hogy a talpalávaló zenét kedvezményes megbízási díjért biztosítja majd a nagy napon. Az esküvő előtt két héttel azonban, mikor újra felmerült a szolgáltatás díja, a lemezlovas már dupla áron vállalta volna a fellépést. A pár - mivel szerződés hiányában nem tudta bizonyítani a korábban megbeszélteket (megbízási díj összege) - végül az utolsó pillanatban egy másik szolgáltatót keresett.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében lehetőség szerint mindig kérjük a szolgáltatóval megbeszéltek írásba foglalását. Általánosságban kijelenthető, hogy ahány szolgáltatás, annyiféle szerződés. Érdemes tudni azonban, hogy akármilyen elnevezés is szerepeljen a megállapodáson, valamennyi szolgáltatóval megbízási szerződés jön létre, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. - 6:280. § rendelkezései az irányadók. Kivételt általában a menyasszonyi ruha kölcsönzése, illetve bérlése képez, mivel ott bérleti szerződést kötnek a felek. (Ptk. 6:331. § - 6:341. §).

2.A szolgáltató hibás teljesítése

Az Egyesülethez érkezett olyan panasz is, mely szerint az esküvői helyszín díszítésére (dekoráció, illetve virágdíszek) megbízott dekorációs szolgáltató nem az elvárt minőségben nyújtotta szolgáltatását. Például a szerződésben tételesen rögzített dekorelemek helyett csak néhány darab dísz került kihelyezésre, az élő virágok többsége pedig már az esküvő reggelén hervadt volt.

Éppen ezért fontos, hogy a megbízó pár minden esetben legyen tisztában a hibás teljesítés fogalmával. Hiszen ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában - mely jelen esetben az esküvő napja - nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, akkor a szerződésszegés ezen esetéről beszélünk. Kérhető ekkor a megbízási díj arányos leszállítása, ahogyan kirívó esetekben kártérítésre is jogosulttá válhatnak a megbízók. Ha bárki tehát hasonlóan járna, mint a fenti példában, akkor a későbbi bizonyítás miatt érdemes fényképfelvételekkel is dokumentálnia a kifogásolt végeredményt.

3.Ruhabérlés kockázatai

Egy másik esetben az ifjú feleség azt szerette volna megtudni az Egyesülettől, hogy jogosan kellett-e fizetnie utólag a ruhakölcsönzőnek még pluszban (ruha bérleti díján felül) azért, mert az esküvőn véletlenül leöntött ruháját maga tisztította ki, s így vitte vissza azt leadni.

A helyzet az, hogy első lépésként mindig figyelmesen végig kell olvasni a cég általános szerződési feltételeit (ÁSZF). Nem szabad erre sajnálni az időt, hiszen ezek nem kerülnek leírásra a (bérleti) szerződésben, viszont ugyanakkor a szerződés részét képezik. Általában a gyakran többoldalas, apró betűs ÁSZF a szerződés mellékleteként kerül átadásra a szerződő félnek. Azt sem árt tudni, hogy a szerződés megkötésével/aláírásával automatikusan elfogadásra kerül, így ezen feltételek nem ismerete nem mentesít - egy fenti példához hasonló esetben - például a kár megfizetése alól.

Ugyanis a példában szereplő ara kölcsönzője az ÁSZF-ben kifejezetten kikötötte, hogy a ruhát kizárólag csak a kölcsönző tisztíttathatja ki. Ruhakölcsönzésnél érdemes továbbá tájékozódni az óvadék (kaució), késedelmi kamat, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyv és/vagy visszavételezési elismervény fogalmakról is.

4. Anyakönyvvezető kontra szertartásvezető

Gyakran okoz gondot a fenti fogalmak elhatárolása, így néhány mondatban ezeket sem árt tisztázni. Először is ott lehet házasságot kötni, ahol az erre irányuló szándékot a pár bejelenti az illetékes Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél. Általában házasságkötő teremben történik a polgári szertartás, de a magyar törvények kihelyezett helyszínen történő házasságkötést is lehetővé tesznek, de ezt például nem minden hivatal vállalja. A szertartás menetrendje is egy megszokott forma szerint zajlik. Ezzel szemben a szertartásvezető tulajdonképp egy ugyanolyan szolgáltató, mint például a fotós vagy a vőfély. Az ország bármely területére kérhető, nincsenek sem helyszíni, sem időkorlátok, a felek megbízási szerződést kötnek egymással.

A szertartásvezetőt nem kötik hivatali szabályok, vagyis a szertartás levezetésében a pár igényeihez igazodik. A különbség azonban abban rejlik, hogy a szertartásvezető felkérésével tartott ceremónián a pár a kitűzött esküvő előtt korábban két tanúval bemegy az anyakönyvi hivatalba és ott aláírják a hivatali anyakönyvet, majd megkapják a házassági anyakönyvi kivonatot. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy a választott esküvő napján a szertartásvezető levezesse a pár által kért formában a ceremóniát.

5. Hová lehet fordulni egy esetleges jogvita rendezésének érdekében?

Mielőtt bárki bíróságra menne, célszerű az alternatív vitarendezés jegyében az illetékes békéltető testületek ingyenes jogi segítségét igénybe venni. Egyszerűbb és gyorsabb módja lehet annak, hogy a felek egyezségre jussanak, például egy hibás teljesítéssel összefüggő esetben.

 


Bizonyítatlan állítások miatt figyelmeztetett a GVH


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a HOLLANDIMPEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint az AMERICAN LEISURE INTERNATIONAL Kft., mert mindkét vállalkozás fiatalító és ránctalanító hatással reklámozta a „Collatan” és a „Twist” szoláriumcsöveket, de nem tudták igazolni ilyen tartalmú állításaikat.

A GVH nem szabott ki bírságot, ám figyelmeztetésben részesítette, egyúttal megfelelőségi program kialakítására kötelezte a két vállalkozást, és eltiltotta őket a jogsértő magatartás folytatásától. E mellett a GVH előírta a vállalkozásoknak, hogy tájékoztassák azokat a szolárium stúdiókat, amelyekhez jogsértő állításokat tartalmazó reklámanyagot juttattak el.

A GVH 2013 szeptemberétől a „Collatan”, majd a Twist szoláriumcsövek hirdetéseit vizsgálta, köztük az alábbiakat:

„De a bőrfiatalító szoláriumcső valóban létezik! A barnítás mellett a Coffee Love Collatan csövek serkentik a kollagén képződést, így selymesebbé, rugalmasabbá varázsolják a bőrt!”

„Az egyedülálló kivitel a kollagén termelést is stimulálja, tiszta, fiatalos és bőrhibák nélkülibőrképet biztosít.”

A GVH megállapította, hogy a két vállalkozás nem tudta igazolni a szoláriumcsövekkel kapcsolatos, bőrfiatalításra vonatkozó állításait. A benyújtott bizonyítékok ugyanis nem voltak alkalmasak a reklámként használt kijelentések alátámasztására, mert nem érték el az elvárt igazolási szintet, illetve egyéb aggályokat is felvetettek, példáulna vizsgálatok egyike sem az érintett termékekre vonatkozott, és ekvivalencia igazolást sem nyújtottak be, az egyik csatolt tanulmányt 2014-ben tették közzé, míg a reklámok 2013-tól futottak, a fogyasztókon végzett vizsgálat ismertetése kizárólag a vizsgálati alanyok szubjektív érzékelésén alapult.

Így a GVH jogsértőnek találta 2013. szeptember 1-től kezdődően a „Collatan” szoláriumcsövek, 2016. január 15-től kezdődően pedig a „Twist” szoláriumcsövek népszerűsítésekor alkalmazott reklámokat, mert azokban a termékeknek olyan kedvező – fiatalító, bőrfiatalító és ezekhez hasonló, pl. ránctalanító – hatásokat tulajdonítottak, amelyek valóságtartalmát a vállalkozások nem tudták igazolni.

A GVH a HOLLANDIMPEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint az AMERICAN LEISURE INTERNATIONAL Kft.-t a figyelmeztetés jogintézménye keretében egyúttal olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására kötelezte, amely alkalmas a jövőbeni jogsértések megelőzésére (megfelelőségi program). A megfelelőségi programot a vállalkozásoknak rögzíteniük kell belső eljárásrendjükben, és gondoskodniuk kell arról, hogy a jövőben megjelenő reklámjaikat egy hozzáértéssel rendelkező belső munkatárs, illetve egy külső, független szakértő (például megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd/ügyvédi iroda, tanácsadó cég, független társadalmi szervezet) ellenőrizze – még azok megjelenése előtt – abból a szempontból, hogy az adott kampány megfelel-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak.

A versenytörvény értelmében a GVH a figyelmeztetés eszközét is alkalmazhatja a célból, hogy a magyar gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalkozásokat (KKV) a versenyjogi megfelelés irányába terelje. E szankció a KKV-k által elkövetett jogsértések esetében alkalmazható, de csak akkor, ha az adott vállalkozás első alkalommal valósít meg jogsértést, feltéve, hogy a jogsértés nem közbeszerzési kartell keretében, nem uniós jogot sértve vagy sérülékeny fogyasztók kárára történik.

A figyelmeztetésben részesített vállalkozásoknak be kell számolniuk a Versenyhatóságnak megfelelőségi programjuk megvalósításáról, amelynek elmulasztása esetén a GVH haladéktalanul megindítja a végrehajtást, és végrehajtási bírságot is kiszabhat.

A GVH megszüntette az eljárást a „finomító” jelzőt, illetve a hozzá hasonló hatások ígéretét tartalmazó állítások, valamint a 2013. január 1. és augusztus 31. közötti kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában, továbbá a LIGHTTECH Lámpatechnológai Kft.-vel szemben.

Forrás:http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/bizonyitatlan_allitasok_miatt_figyelmeztetett_a_GV.html

Az Unicredit is kínálhat Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket


Az MNB nemrég értesítette az UniCredit Bank Hungary Zrt-t a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek forgalmazására vonatkozó pályázata pozitív elbírálásáról. A minősített termékek forgalmazása ezt követően a hitelintézet döntésétől függően akár azonnal megkezdődhet. Az újabb sikeres pályázattal tovább nő a minősített termékeket kínáló hitelintézetek köre, így a fogyasztók még több intézmény kínálatából választhatják ki a számukra legkedvezőbb lakáshitelt - olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pozitívan bírálta el, és erről ma értesítette a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel program keretében pályázatot benyújtó UniCredit Bank Hungary Zrt-t. Mivel az intézmény sikerrel pályázott a minősítés megszerzésére, az MNB felé bejelentett lakáshitelekre vonatkozóan megkezdheti a minősített termékek forgalmazását.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshiteltermék elterjesztését tűzte ki célul. Az MNB a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel való intenzív konzultáció eredményeképp a minősítés koncepcióját és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírást úgy alakította ki, hogy a fogyasztói igényeket minél inkább kielégítő, a piaci versenyt erősítő és a hitelkiváltásokat ösztönző termékek forgalmazása indulhasson meg. A 2017. május 19-én közzétett pályázati feltételek alapján a minősítés elnyerésére 2017. június 1-jétől pályázhatnak a hitelintézetek.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek termékismertetőit az MNB minositetthitel.hu oldalán érhetik el a fogyasztók.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/az-unicredit-is-kinalhat-minositett-fogyasztobarat-lakashiteleket


Ötmilliós bírság egy magánszemélynek jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásért


Az MNB ötmillió forint bírsággal sújtotta J. Lászlót visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése – az amerikai Benefit Barcode Inc. „részvényértékesítése” – miatt, s véglegesen megtiltotta, hogy jegybanki engedély nélkül bármilyen pénzügyi szolgáltatást végezzen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében többek között azt vizsgálta, hogy J. László a www.edc.hu/reszvenyek (legutóbb www.bercode.com) címen elérhető honlapján keresztül végez-e jegybanki engedélyhez kötött tevékenységet. Mint emlékezetes, az MNB a feltárt bizonyítékok alapján már az eljárás közben ideiglenes intézkedést rendelt el, így végzésében – az eljárást lezáró döntéshozatalig – már korábban megtiltotta, hogy J. László bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

A jegybank a Benefit Barcode Inc. cég részvényei vonatkozásában figyelmeztetést is elhelyezett honlapján, továbbá bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte. A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy a vizsgált időszakban a honlapot üzemeltető J. László magánszemély átlagosan 8-10 ezer amerikai dollárért kínálta a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság dematerializált „részvényeit”, s azok 3 éven belül történő visszavásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás mellett üzletszerűen gyűjtött visszafizetendő pénzeszközöket magyar ügyfeleitől. J. László azonban pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére nem rendelkezett engedéllyel.

Az MNB J. László magatartását – az ügy összes körülményére tekintettel – a hitelintézeti törvény megsértéseként értékelte. A jegybank ezért a nemrég publikált határozatában visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése miatt 5 millió forint bírságot szabott ki J. Lászlóra, s véglegesen megtiltotta, hogy az MNB engedélye nélkül bármilyen pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezzen. A közzétett jegybanki határozat semmilyen formában nem érinti J. Lászlónak a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/otmillios-birsag-egy-maganszemelynek-jogosulatlan-penzugyi-szolgaltatasert

Újabb adathalász támadássorozat banki ügyfelek ellen


Június óta három nagybank ügyfeleitől próbálták megszerezni bizalmas banki adataikat bűnözők, így feltételezhetően célzott adathalász-támadássorozat zajlik a hazai hitelintézetek fogyasztói ellen. A bankok sohasem kérik el ügyfeleik bizalmas adatait e-mailben, SMS-ben vagy levélben. A fogyasztóknak célszerű azonnal felvenni a kapcsolatot hitelintézetükkel ilyen kísérletek esetén-olvasható az MNB internetes honlapján.

A nyár folyamán eddig három jelentős hazai bank – jelenlegi vagy korábbi – ügyfeleit érte adathalász-támadás a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett fogyasztói jelzések és piaci adatok alapján. A támadók a fogyasztók e-mail címein túl – új eszközként – SMS-üzenetekkel is adategyeztetésekre szólítják fel a címzetteket. Ők maguk is éppen arra hivatkoznak, hogy biztonsági réseket akarnak megszüntetni, illetve az ügyfelek személyes adatait és tranzakcióit kívánják megvédeni.

Az adategyeztetést a fogyasztóknak egy, az adott bank honlapjához nagyon hasonló weboldalon kellene elvégezniük, a bűnözők ezeken kérik be netbank azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámlaszámukat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek. Az adatok begyűjtésén túl a támadók a fogyasztók egy az adott bankok nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják, valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.

A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további lépések is történnek.

Mindezek alapján feltételezhető, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.

A magyarországi bankok soha semmilyen alkalommal nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni (például a telefonos ügyfélszolgálatok révén vagy akár személyesen) számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/ujabb-adathalasz-tamadassorozat-banki-ugyfelek-ellen


Megtéveszti a fogyasztókat a WS Teleshop - Hatósági bejelentés a tisztességtelen cég ellen!

 

Elképesztő ajánlat, 40.000 Ft helyett 19.990 Ft-ba kerül csak a termék, ha most megrendeli, megtakarítás: 20.000 Ft!”állítja a WS Teleshop a televíziós reklámban, közben fut a kétperces visszaszámlálás. Holott a cég webáruházában még a tv-reklám után több nappal is bárki megrendelheti 19.990 Ft-ért az érintett terméket! A WS Teleshop valótlanul állítja tehát, hogy a kedvezményes árajánlata csak pár percig érhető el, és megtéveszti a fogyasztókat! A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt!

Az „elképesztő ajánlatról”....

Az egyik televíziós csatornán a cég (Telemarketing International Kft.) egy multifunkciós kamerát (webkamera, szelfi kamera, megfigyelő kamera, fényképezőgép és hangfelvevő is egyben) ajánl megvásárlásra a fogyasztóknak.

Ebben nincs is semmi különös, abban azonban igen, amilyen módon teszi ezt: megismételhetetlen, egyedi ajánlatként feltüntetve, a terméket 40.000.-Ft helyett 19.990.-Ft vételárért kínálja.

„Elképesztő ajánlatát” pedig azzal nyomatékosítja, hogy a képernyő jobb alsó sarkában egy kétperces visszaszámlálót pörget, ameddig az „akciós ajánlat” még elérhető.

Azonnali vásárlásra buzdító, megtévesztő „push marketing”!

A vállalkozás célja nem kérdéses: minden áron eladni a potenciális vásárlónak a terméket. A fogyasztónak nincs ideje átgondolni, illetve megfontolni az „akciós” ajánlatot, esetlegesen tájékozódni a termék valódi árának vonatkozásában, hiszen az idő ketyeg, és ha kihagyja az akciót, akkor már csak dupla áron juthat később a termékhez – legalábbis ezt mondják a reklámban.

A műsorban megadott honlapcímeket (www.mediashop.hu, és www.wsteleshop.hu) felkeresve azonban azt látja a fogyasztó, hogy valójában szó sincs 40.000.-Ft-os vételárról, hiszen ott a terméket a cég - ugyanúgy, ahogyan „az elképesztő ajánlatban” - pontosan 19.990.-Ft-ért kínálja eladásra, még jelenleg is, a tv-reklám után több nappal! Mindezekből nem nehéz megállapítani, hogy a műsorban beharangozott egyedi akció igazából sose létezett, a vállalkozás fentiekben leírt magatartása pedig az ide vonatkozó jogszabály szerint egyenesen „feketelistás”.

Törvény védi a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben!

A 2008. évi XLVII. törvény mellékletében a jogalkotó pontokban is nevesíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Annak melléklete, 7. pontja szerint kifejezetten tisztességtelennek minősül:

A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.”

A WS Teleshop tehát valótlanul, a fogyasztókat megtévesztve állítja azt, hogy kedvezményes ajánlata csak rövid ideig él! Arról nem is beszélve, hogy a cég akciója - ismerve a körülményeket és a valós hátteret - egyértelműen nem bizonyult sem egyedinek, sem megismételhetetlennek. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a fogyasztók további megtévesztésére!


Akár a mesefigurák, kabalák is állhatnak az elhízás hátterében – így hatnak a gyermekekre az élelmiszerek dobozain elhelyezett képek és reklámok

 


Mese- és kabalafigurák alkalmazása a reklámokban. Ezek úgy hatnak a gyermekekre, akár a felnőttek esetében egy hatalmas mértékű leárazás vagy más akció. Emiatt jelentős a gyártók és az áruházláncok felelőssége is, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyerekkori elhízás hátterében egyik okként a magas só-, cukor-, és zsírtartalommal bíró élelmiszerek marketingje áll.

Mindeközben az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) felmérése alapján Európában, tizenhárom különböző országban, száz esetből csupán egy alkalommal reklámoztak ilyen módszerrel olyan élelmiszert, ami kifejezetten egészséges volt. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint a gyártóknak, és a forgalmazóknak is törekedniük kell a reklámozás során, hogy elősegítsék az egészséges élelmiszerek melletti fogyasztói döntéseket. Ennek érdekében pedig a tájékoztatást segítő védjegyek bevezetésére van szükség.

olvasd tovább

 

Hatnapos ellenőrzés-sorozatot tartott a fővárosi „Bulinegyedben” a NAV és a NÉBIH

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezésében hatnapos célellenőrzést tartottak a NAV és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei Budapest VI. és VII. kerületeinek vendéglátó- és szórakozóhelyein – olvasható a NÉBIH internetes honlapján. A razzia során 43 egységet ellenőriztek, 169 alkoholos termék tételt zároltak és 47 hatósági eljárás indult. 1 vendéglátóhely esetében a teljes körű működést, míg további 6 üzletben az ételkészítő tevékenységet függesztették fel azonnali hatállyal a NÉBIH ellenőrei. A hivatal laboratóriumában 20 alkoholos termék mintát vizsgáltak, amelyekből 3 terméknél találtak analitikai problémát a szakemberek.

A május 30-tól június 4-ig tartó közös akciósorozatban a fővárosi „Bulinegyed” üzleteit vették górcső alá a NAV és a NÉBIH felügyelői. A helyszíni ellenőrzések során tapasztalt jogsértések alapján a NÉBIH összesen 47 hatósági eljárást indított a vendéglátó- és szórakozóhelyekkel, az ital kereskedőkkel és előállítókkal szemben.

Az akció során 169 alkoholos ital tételt zároltak a felügyelők, melyek közül 11 termék nem tartalmazott egyedi tételazonosítót, míg 158 tétel esetében a palackon feltüntetett azonosítót nem lehetett összeegyeztetni a termékkísérő dokumentumokkal. 235 gyorsmérésből 17 esetben tapasztaltak jelentős eltérést a szeszes italok palackján jelzett, illetve azok valós alkoholtartalma között. 3 szeszesital tétel az előzetes címkebírálaton bukott el, további 2 tétel sört pedig annak lejárt minőség-megőrzési ideje miatt vontak ki a forgalomból. Az ellenőrzések során több esetben jelöletlenül vagy más italkategóriával jelölt palackban tárolt, bontott alkoholos italt foglaltak le a helyszíneken.

A NÉBIH által a vendéglátás élelmiszer-biztonsági előírásai szempontjából ellenőrzött 8 létesítményből 6 esetében azonnali hatállyal felfüggesztették az ételkészítő tevékenységet. A dolgozók szinte sehol nem rendelkeztek érvényes egészségügyi könyvvel, az előkészítést igénylő nyersanyagok feldolgozása szűkös, zsúfolt és higiéniai szempontból erősen kifogásolható körülmények között történt.

Egy vendéglátóhely teljes körű működését – kirívó higiéniai hiányosságok és élelmiszer-biztonságot veszélyeztető okok miatt – azonnali hatállyal felfüggesztették az ellenőrök. Az egységben az egyes helyiségeket nem rendeltetésszerűen használták, a penészes hűtőszekrényben bontott italok sorakoztak, valamint egymás mellett tárolták az élelmiszereket a fagyálló folyadékkal és más bontott vegyszerekkel.

A NÉBIH laboratórium szakemberei 20 alkoholos italt vizsgáltak, amelyek közül háromnál találtak analitikai problémát. A 20 termék kapcsán 3 esetben – nyomon követési, illetve jelölési hiba miatt – figyelmeztetést, míg 5 esetben bírságot szabnak ki szankcióként az ellenőrök. Az ellenőrzések során a vendéglátó egységek üzemeltetői a hatóságokkal együttműködve törekedtek a hibák kijavítására, azonnali megszüntetésére.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a NÉBIH egy, a termékkísérő dokumentumok helyes kiállítását segítő tájékoztató anyag összeállítását tervezi.

Az érintett egység adatai megtekinthetők a NÉBIH jogsértésekről tájékoztató aloldalán

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/hatnapos-ellenorzes-sorozatot-tartott-a-fovarosi-bulinegyedben-a-nav-es-a-nebih

Jogsértően nyújtott áruhitelt termékbemutatókon az OTP Bank ügynöke


Az MNB 12,8 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra, mivel annak függő ügynöke árubemutatóval egybekötött termékértékesítések során pénzügyi szolgáltatást nyújtott. A jegybank jó egy éve levélben hívta fel a bankok figyelmét: az ilyen rendezvényeken történő hitelezésre vonatkozó törvényi tiltásnak szigorúan érvényt fog szerezni – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból megindított fogyasztóvédelmi vizsgálatot végzett az OTP Bank Nyrt. függő ügynöke áruhitelezéshez kapcsolódó tevékenységének áttekintésére.

A jegybank megállapította, hogy a függő ügynök a vizsgált 2 hónapos időszakban több száz árubemutatóval egybekötött termékértékesítést szervezett, ahol magas áron kínált gyógyászati termékeket. A vizsgálat során több ilyen rendezvény vonatkozásában bizonyítást nyert, hogy a függő ügynök ezek megvásárlásához az OTP Bank áruhitelét közvetítette a fogyasztóknak, akik többségében idős, az átlagosnál érzékenyebb pénzügyi helyzetű és egészségmegőrzési kérdésekben életkoruknál fogva könnyebben befolyásolható ügyfelek voltak.

A hitelintézeti törvény – nyilvánvalóan az ezen eseményeken részt vevő fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében – azonban 2015 decembere óta tiltja, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során (a bankkártyás fizetést kivéve) bárki pénzügyi szolgáltatást nyújtson.

Az MNB 2016 februárjában levélben tájékoztatta a hazai hitelintézeteket arról: a jegybank nem lát lehetőséget e jogszabályi előírás szűkítő értelmezésére, és ennek alapján olyan gyakorlat kialakítására, amelynek során a piaci szereplők a termékértékesítést időben vagy fizikailag próbálják elkülöníteni (illetve elkülönítve láttatni) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásától, noha azokra nyilvánvalóan együtt kerül sor. A jegybank sürgette azt is, hogy a hitelintézetek vizsgálják felül kapcsolataikat az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéssel is foglalkozó közvetítőkkel, építsenek ki erre vonatkozó belső kontrollokat, s különösen méltányosan járjanak el az e témára vonatkozó fogyasztói panaszok esetén.

Vizsgálati megállapításai nyomán az MNB 12,8 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a – függő ügynök tevékenységéért felelős – OTP Bankra, s felhívta annak figyelmét a jogsértő magatartástól való tartózkodásra.

A bírság mértékét befolyásolta, hogy viszonylag rövid idő alatt több rendezvényen került sor áruhitel jogsértő közvetítésére, s hogy – az ebből termelődő nyereség miatt – egy hitelintézet is anyagilag érdekelt lehet abban, hogy közvetítője vitatható módon megvalósított árubemutatókon ügyfeleket csatornázzon be hozzá. A bírság mértéke jelzés valamennyi érintett piaci szereplő számára: a jogszerűtlen tevékenységből eredő előny annak mértékét ellensúlyozó bírság kiszabásával jár együtt.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/jogsertoen-nyujtott-aruhitelt-termekbemutatokon-az-otp-bank-ugynoke

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetes vásárlással kapcsolatos fogyasztóvédelmi felmérése


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete számára kiemelten fontos terület az elektronikus kereskedelem. Kérjük, segítse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkáját a vonatkozó kérdőívek kitöltésével annak érdekében, hogy még hatékonyabbá válhasson az e-kereskedelem fogyasztóvédelme!


A kérdőívek az alábbi linken érhetőek el:

http://www.ecommerce.hu/kerdoivek.html

http://survey.gkidigital.hu/app/index.php/791895?lang=hu


Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/node/27194


Elektronikus hírközlési szolgáltatók fogyasztóvédelmi tesztje


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló közösségi médiakampánya keretében a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület fogyasztóvédelmi tesztnek vetette alá az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatait. Ennek eredménye megtekinthető ide kattintva.


Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.


Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”

A KÖFE közérdekű kereset beadása útján érvényesítette és védte meg sikerrel a fogyasztók érdekeit


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület sikerrel védte meg és képviselte a fogyasztók érdekeit a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel szemben. A cég még korábban a jogszabályokba ütköző általános szerződési feltételeket alkalmazott internetes honlapján, de a KÖFE által indított közérdekű kereset hatására később fogyasztóbarát magatartást tanúsított. Önként módosította ugyanis általános szerződési feltételeit, amelyek immár megfelelnek a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Az Egyesület korábban azzal szembesült, hogy a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a www.jogamania.hu weboldalon több, jogszabálysértő általános szerződési feltételt tett közzé, amelyek a fogyasztók érdekeivel szembementek.

Így például a fogyasztót megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogot lerövidítették nyolc munkanapra, és ez alapján egy régi, már hatálytalan jogszabályt is szerepeltettek.

Szintén előírták azt, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesítése esetén az adott terméket csak akkor veszik vissza, ha azt eredeti állapotában, bontatlan csomagolásban, hiánytalan mennyiségi, minőségi állapotban kapják meg. Ez a feltétel is viszont jogszabályba ütközött, hiszen az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét nem lehet megkövetelni minden terméktípusra. Az irányadó előírások szerint ugyanis erre csak kivételesen van mód, ha például higiéniai jellegű árucikkről van szó.

Szintén jogszabályba ütközött az ÁSZF azon pontja, amely a fogyasztó indokolás nélküli elállási joga gyakorlása esetén a kifizetett összeg visszatérítésére harminc napot adott a vállalkozásnak: erre tizennégy napon belül kell, hogy sor kerüljön.

A fentiek miatt a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület közérdekű keresetet indított a Yoga Room Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt.

Az érintett cég ezt követően fogyasztóbarát magatartást tanúsított és módosította általános szerződési feltételeit, amelyek immár megfelelnek a fogyasztóvédelmi előírásoknak. Emellett közétett egy közleményt is internetes honlapján, amelyben tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy az ÁSZF-ek korábban jogszabálya ütköztek, és hogy ezt követően módosításra kerültek. Egyúttal felhívta a fogyasztókat is arra, hogy akit sérelem ért az előző jogszabályellenes feltételek miatt, jelentse be számára annak érdekében, hogy a panasz orvoslásra kerülhessen.

Figyelemmel a fentiekre, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a Fővárosi Törvényszékhez való fordulást követően a közérdekű keresettől elállt. A per ugyanis okafogyottá vált, és elérte célját: az érintett cég már nem alkalmazza a fogyasztók érdekeivel ütköző általános szerződési feltételeket.

 


Az online vitarendezésről


Mit tegyünk, ha külföldi webáruházzal alakult ki jogvitánk? Mi a leggyorsabb módja az ügyintézésnek? Hova lehet fordulni és ki dönt ilyen esetekben?

Az online vásárlók egy része bátran rendel például más európai országokból is, azonban ha a csomag nem érkezik meg, vagy épp sérülten került kiszállításra, netalántán a webshop nem akarja kicserélni a terméket, - érdemes tudni, hogy létezik egy fórum, melyet éppen a határon átnyúló fogyasztóvédelmi viták rendezésére hoztak létre.

Egy magyar fogyasztónak például egy bukaresti székhelyű, román webáruházzal alakult ki vitája azért, mert a cég nem szállította ki - az egyebekben általa vállalt - határidőben a megrendelt terméket. A fogyasztó érdekmúlásra hivatkozva kérte vissza a termék vételárát. (Előadta, hogy már nincs szüksége a termékre, ugyanis születésnapi ajándékba szánta volna azt, mivel azonban nem érkezett meg időben, így máshonnan kellett beszereznie az ajándékot a jeles alkalomra.) Végül az uniós békéltető honlapon sikerült a feleknek megegyezniük az ügyben.

De mit érdemes tudni erről a fórumról?

1.Az Európai Bizottság hozta létre

Az Európai Bizottság hozta létre a honlapot (European Online Dispute Resolution (ODR) Platform), ahol a fogyasztóknak egy regisztrációt követően nyílik lehetőségük arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat ezen keresztül rendezzék. Vita esetén érdemes igénybe venni, hiszen ezzel elkerülhető a hosszadalmas bírósági eljárás.

2. Milyen típusú viták esetén vehető igénybe az online vitarendezési platform?

Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén van erre lehetőség.

3. Elérhetőség

Az online vitarendezési platform 2016. február 15. napjától, díjmentesen áll rendelkezésére a fogyasztóknak, elérhetősége: http:/ /ec.europa.eu/odr

4.Az eljárás megindítása, hatáskör

Magyarországon a platformon keresztül történő vitarendezésre csak a fogyasztó kezdeményezésére van lehetőség, a vita elbírálására pedig kizárólag a Budapesti Békéltető Testületnek van hatásköre. A panasz benyújtása a platform weboldalán elérhető elektronikus űrlap kitöltésével történik. A panaszos fél az űrlaphoz bármilyen dokumentumot csatolhat elektronikus formában.

5.Kereskedők kötelezettsége

Az online webáruházaknak kötelező jelleggel el kell helyezniük egy linket, amely az online vitarendezési platformra mutat. Emellett azoknak a kereskedőknek, akik kötelezettséget vállalnak alternatív vitarendezési fórum igénybevételére a fogyasztói jogvitáik rendezéséhez, az általános szerződési feltételeikben is szerepeltetniük kell ezt az információt, illetve tájékoztatniuk kell fogyasztóikat a felületről és annak funkciójáról.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”



 

 

 

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014