Hírek

Cofidis: bírság az adósságfék-szabályok megsértéséért


Az MNB 20 millió forint bírsággal sújtotta a Cofidis Magyarországi Fióktelepét, mivel egyes hitel- és pénzkölcsön-szerződéseinél megsértette a fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék-szabályokat. A jegybank a JTM-re vonatkozó hiányosságokon túl nyilvántartási és adatszolgáltatási problémákat is feltárt – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból célvizsgálatot végzett a Cofidis Magyarországi Fióktelepénél (Cofidis) annak megállapítására, hogy miként tesz eleget a fogyasztóknak történő hitel- és pénzkölcsön-nyújtása során a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) és a hitelfedezeti mutatóra (HFM) vonatkozó jogszabályoknak, az úgynevezett adósságfék-előírásoknak.

A 2015. január 1.-től kezdődő időszakot áttekintő jegybanki vizsgálat megállapításai szerint a fióktelep több, hitelkiváltással együtt folyósított szabad pénzeszköznél nem alkalmazta a JTM-előírásokat, s egyes esetekben a jogszabályi limitnél magasabb törlesztő részletet határozott meg ügyfeleinek. Az MNB azonosított olyan ügyleteket is, ahol a fióktelep a JTM meghatározásánál figyelmen kívül hagyta a pár nappal korábban (általa ugyanazon ügyfélnek) folyósított hitel törlesztőrészletét, holott a havi adósságszolgálatba az ügyfél valamennyi ismert hiteltartozását be kell számítani.

Problémát jelentett az is, hogy a fióktelep hitelkihelyezéssel összefüggő belső folyamatai és eljárásai nem álltak összhangban a túlzott eladósodást védő jogszabályi előírásokkal, illetve az ügyfelek fennálló hiteltartozásait érintő nyilvántartási hiányosságok miatt az előírt mértékű törlesztőrészlet sem volt szabályszerűen meghatározható az új hitelkihelyezéseknél.

Mindezek miatt az MNB ma közzétett határozatában kötelezte a Cofidist, hogy a hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységét mindenkor a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze, s gondoskodjon olyan belső folyamatok és nyilvántartások kialakításáról, melyek biztosítják a jövedelemarányos törlesztőrészlet meghatározására és alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírások betartását. A jegybank a feltárt szabálytalanságok miatt 20 millió forint bírságot szabott ki a fióktelepre.

A fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék-szabályok a hitelfelvételeknél – az igazolt nettó jövedelem és az ingatlan értékének függvényében – korlátozzák a törlesztőrészletek és felvehető hitelösszeg nagyságát is. Forint alapú, ingatlan fedezet mellett nyújtott jelzáloghitel esetén, ha a hiteligénylő(k) összevont havi nettó jövedelme 400 ezer forint alatti, a havi törlesztő részlet legfeljebb e jövedelem 50 százaléka, míg a felvehető hitel összege a megvásárolni kívánt ingatlan értékének maximum 80 százaléka lehet.

Az MNB vizsgálatai során kiemelt figyelmet fordít a JTM rendelet előírásai betartásának ellenőrzésére, mely rendelkezések fontos szerepet töltenek be mind pénzügyi stabilitási, mind pedig fogyasztóvédelmi szempontból, így az e körben elkövetett jogsértéseket az MNB szigorúan szankcionálja.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/cofidis-birsag-az-adossagfek-szabalyok-megserteseertMagyar Nemzeti Bank

Megtévesztő és hiányos SMS-ek miatt kapott bírságot a Telenor

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) SMS kommunikációját a kiegészítő adatszolgáltatások felhasználási idejéről. A jogsértésért 15 millió forint bírságot szabott ki a GVH, és egyúttal megtiltotta a Telenor jogsértő gyakorlatának folytatását – olvasható a GVH internetes honlapján.

A GVH a Telenor 2015 novemberében bevezetett kiegészítő mobilinternetes adatjegyeinek és adatcsomagjainak igénybevételéről szóló tájékoztatásait vizsgálta, amelyeket a cég SMS-ben és a Felfedező Magazinban tett közzé.

A GVH megállapította, hogy a Telenor tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

megtévesztő tájékoztatást nyújtott a kiegészítő adatcsomagok felhasználási idejéről, azok ugyanis a szöveges üzenetekben használt „havi” szó ellenére nem egy hónapig, hanem csak az ügyfél számlázási ciklusának végéig álltak a fogyasztó rendelkezésére;

elhallgatta számlás előfizetői elől, hogy az adatcsomag az ügyfél számlázási ciklusának végéig használható fel;

elhallgatta MyChat-et használó kártyás előfizetői elől, hogy az SMS tárgyát képező adatjegy megrendelése nem egyszeri, azaz eseti jellegű, hanem megújuló, így annak visszamondásáig szól.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett bevételekből indult ki. Súlyosító körülményként értékelte a versenyhatóság, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszabb ideig tartott, így jelentős számú fogyasztót ért el. A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy

a Telenor egyedileg intézkedett az adott havi adatjegy díjának jóváírásáról azon előfizetőknél, akik panaszt tettek a rövid felhasználási időszak miatt;

a Telenor már a versenyfelügyeleti eljárás alatt módosította kifogásolt SMS kommunikációinak egy részét.

A GVH döntésében megállapította továbbá, hogy nem volt jogsértő a Telenor tájékoztatása a Felfedező Magazinban, valamint a szolgáltatás aktiválási időpontjával összefüggő tájékoztatása és a kártyás előfizetőknek küldött, a kiegészítő adatszolgáltatásokkal kapcsolatos módosított SMS kommunikációja.

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/

megteveszto_es_hianyos_sms_ek_miatt_kapott_birsago.html

Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokság – már kitölthetőek a második forduló feladatai!

 

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Az Egyesület legnagyobb örömére az oktatási intézmények nagy számban jelentkeztek a felhívásra és sokan kitöltötték az első forduló feladatait. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a II. forduló (amelynek témái: termékbemutatók, panaszügyintézés) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A második forduló feladatainak beküldési határideje: 2017. április 7. napja.

Félmilliárdnyi bírság az elmúlt egy évben az itthonról kiszorított jogosulatlan követelésvásárlóknak


A Magyar Nemzeti Bank összességében mintegy félmilliárd forintnyi bírságot szabott ki az elmúlt bő egy évben a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében lefolytatott vizsgálatsorozata keretében, emellett több büntetőfeljelentést is tett. A vizsgálatok zárásaként egy-egy hazai és szlovákiai székhelyű engedély nélküli társasággal szemben intézkedett a jegybank – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összességében mintegy 500 millió forint bírságot szabott ki és több büntetőeljárást kezdeményezett a most lezárult, a jogosulatlan követelésvásárló társaságok kiszorítását célzó piacfelügyeleti vizsgálatsorozata keretében. Mint emlékezetes, a jegybank 2015-ben több mint 400 pénzügyi intézményt kötelezett rendkívüli adatszolgáltatásra e témában, a megkapott adatok alapján pedig több ezer engedményezési ügyletet ellenőrzött.

Az ezek nyomán megindított piacfelügyeleti vizsgálatok lezárásaként az MNB számos hazai és külföldi székhelyű jogosulatlan követelésvásárlóval szemben hozott intézkedéseket. A piacfelügyeleti eljárásokat akadályozó piaci szereplőket a jegybank több ízben is eljárási bírsággal sújtotta. Az MNB emellett már a vizsgálatokat megalapozó adatszolgáltatások időszakában vezetői körlevélben hívta fel a jogosulatlan követelésvásárlási ügyletek kapcsán a piaci szereplők figyelmét arra: a velük szerződő jogosulatlan követelésvásárlók részéről akár egyetlen követeléscsomag megvásárlása, vagy több esztendőn át naptári évente egy követelés megvétele, illetve egy évben akár már két követelés megvásárlása is üzletszerű pénzügyi tevékenységnek minősülhet.

A vizsgálatsorozat zárásaként az MNB ma közzétett határozataiban egyaránt 50-50 millió forintos bírságot szabott ki a Jo(g)tanácsadó Kft.-re, illetve a szlovákiai székhelyű Yamuna s.r.o. társaságra engedély nélküli követelésvásárlási tevékenység miatt.

A jegybanki vizsgálatok a Jo(g)tanácsadó Kft. és a Yamuna s.r.o. esetében is megállapították, hogy e társaságok üzletszerű tevékenységük keretében – azaz rendszeresen, nyereség érdekében, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésével – vásároltak magyarországi székhelyű gazdasági társaságoktól követeléseket, noha nem rendelkeztek/rendelkeznek az e tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel.

Az MNB mindezek alapján – az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység miatt kiszabott piacfelügyeleti bírságok mellett – mindkét társaságnak azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A jegybank a Jo(g)tanácsadó Kft. és a Yamuna s.r.o ügyei kapcsán is büntetőfeljelentést tett az illetékes nyomozó hatóságnál.

Bár a vizsgálatsorozat lezárult, a jegybank a továbbiakban is folyamatosan áttekinti, hogy szükséges-e új eljárásokat indítani az esetlegesen itthon engedély nélküli tevékenységet végző piaci szereplőkkel szemben. Az eddigi vizsgálatok kapcsán célszerű felhívni a legális keretek közt működő pénzügyi intézmények figyelmét is arra: követeléseik értékesítése során minden alkalommal győződjenek meg arról, hogy a követelésvásárló valóban rendelkezik-e az ügylethez szükséges engedéllyel.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/felmilliardnyi-birsag-az-elmult-egy-evben-az-itthonrol-kiszoritott-jogosulatlan-kovetelesvasarloknak

Jegybanki bírság a Magyar Cetelem csoportnak

 

Az MNB összesen 18,5 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Magyar Cetelem Bankot és az ONEY Magyarország Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-t a hitelkockázati, tőkeszámítási, számviteli, adatszolgáltatási, valamint informatikai biztonsági tevékenységet érintő egyes hiányosságok miatt. A feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését – áll a Magyar Nemzeti Bank honlapján olvasható hírben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – korábban elfogadott felügyelési ütemterve részeként – átfogó csoportvizsgálatot végzett a Magyar Cetelem Bank Zrt.-nél (Magyar Cetelem Bank), illetve az összevont alapú felügyelet alá tartozó leányvállalatánál, az ONEY Magyarország Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (ONEY Magyarország Zrt.). A jegybank a 2014. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy a Magyar Cetelem Bank a hitelkockázat-kezelésnél nem minden esetben tartotta be a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatónál (JTM) előírt eladósodottsági korlátot, valamint a felmentési eseteket sem alkalmazta megfelelően. Tevékenysége során nem minden esetben végezte el az adóstársak adósminősítését, továbbá egyes hitelkonstrukcióknál a belső szabályozás is hiányos volt. Emellett tőkeszámítási, informatikai biztonsági, számviteli és adatszolgáltatási hiányosságok is felmerültek a társaságnál. Az ONEY Magyarország Zrt. vizsgálata során a jegybank az informatikai rendszer egyes biztonsági, hozzáférési és adminisztratív problémáit azonosította.

Mindezek nyomán az MNB ma közzétett határozataiban kötelezte a vizsgálat alá vont pénzügyi intézményeket, hogy legkésőbb 2017. március 31-ig intézkedjenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

A hiányosságok miatt a jegybank összesen 14,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankkal, illetve 4 millió forintot az ONEY Magyarország Zrt.-vel szemben. Mindkét társaság esetében súlyosító körülmény volt a megállapított szabályszegések egy részének a társaságok működése szempontjából nem egyedi, hanem rendszerszintű jellege, illetve jórészt jelentős és magas kockázati súlya, a Magyar Cetelem Bank esetében pedig a szabályok megsértésének ismétlődése. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a vizsgálat nem tárt fel ügyfél-érdeksérelmet, továbbá a társaságok együttműködő magatartást tanúsítottak, és a feltárt hiányosságok orvoslására azonnali intézkedéseket tettek.


Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/jegybanki-birsag-a-magyar-cetelem-csoportnak

Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokság – játszva válnak tudatos fogyasztóvá a gyermekek


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdeti az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokságot 2017. február 1. napjától kezdődően Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A versenyre a 14-18 éves korosztályból háromfős csapatok jelentkezését várjuk, akiknek nincs más dolguk, mint a www.feosz.hu weboldalon regisztrálni és kitölteni a jelzett dátumtól a honlapon szereplő fogyasztóvédelmi totót a „Kattintson” linkre (itt érhető el)kattintva. Az adott témakörhöz kapcsolódva emellett gyakorlati feladatot szükséges megoldaniuk és megküldeni szkennelt formában az Egyesület részére. Végül fotópályázat keretében pedig további plusz pontokat is szerezhetnek. Minden fordulóban a feladatok megoldására kb. négy hét áll rendelkezésre, az első forduló határideje 2017. február 28. Ezt követően a helyes válaszokat és az aktuális pontállást is megkapják a csapatok. A kampány során összesen három forduló kerül lebonyolításra, havonta egy 2017. április végéig különböző témakörökben, amelyek a következőek: jótállás-szavatosság, internetes vásárlás, termékbemutatók, panaszügyintézés, alapvető pénzügyi ismeretek, békéltető testületek.

Az utolsó fordulót követően kapják meg a csapatok az összpontszámaikat, amelyből kiderül a verseny végeredménye, erről külön e-mail útján értesítjük a versenyzőket. 2017 májusában pedig a legjobb teljesítményt nyújtó csapatok nyereményekben részesülhetnek a fővárosi zárórendezvény keretén belül.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokság elektronikus, ingyenes szakmai háttéranyaga (Fogyasztóvédelem diákoknak), amely tartalmazza az eredményes szerepléshez szükséges információkat, ide kattintva tölthető le.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében

A KÖFE információs médiakampánya a fogyasztói tudatosság erősítéséért

 

2017. január 15-én kezdetét vette a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület információs médiakampánya. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló kezdeményezés keretében a fogyasztók és vállalkozások közérthető televízió- és rádió spotban nyernek tájékoztatást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témakörében jogaikról.

A spotok az M1 TV, Duna Tv, Kossuth Rádió adókon kerülnek megjelentetésre, de elérhetőek a KÖFE internetes honlapján, emellett a youtube.com közösségi videómegosztó oldalon, és a Facebook közösségi oldalon is.

Az Egyesület spotjai az alábbiakban tekinthetőek meg: 

Televízió spot

https://youtu.be/C0W98fQnd0w

Rádió spot

https://www.youtube.com/watch?v=8FR9W3q9Or8

 

nmg

 

A spotok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készültek el.

 

 


IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor- Zánka

Pályázati felhívás

 

A részletek ide kattintva olvashatók .

 

Újra lehet pályázni az országos fogyasztóvédelmi sulitáborba!


A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) ismét pályázatot hirdet Magyarország valamennyi általános – és középfokú intézményei, valamint tanulóik és pedagógusaik számára.

A cél a fiatal fogyasztók fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése. A pályázaton sikerrel szereplő intézmények tanulóinak és pedagógusainak díjmentesen biztosítjuk a IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban és az annak programjain történő részvétel lehetőségét.

A tábor terveink szerint 2017. április 26-28. között kerül megrendezésre legfeljebb 46, a 14-18 éves korosztályba tartozó gyermek számára, amelynek során természetesen a szakmai felügyelet biztosított az intézmények pályázati eredményei alapján a táborban szintén résztvevő pedagógusok által.

A IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor helyszínéül az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka került kiválasztásra, amely a Balatonhoz való közelsége miatt páratlan környezetet kínál a program megvalósítására. Ennek során a fiatal fogyasztók a koruknak megfelelő játékos formában, szórakozva bővíthetik fogyasztóvédelmi ismereteiket amellett, hogy például sportolásra is lehetőségük nyílik. A tábor keretén belül továbbá fogyasztóvédelmi szakemberek ismertetik a fogyasztóvédelem szerepét és fontosságát közérthető módon a gyermekekkel.

A sikeres pályázathoz az szükséges, hogy a pályázó intézményben ún. „Tudatos fogyasztó leszek!” kampány keretében általunk meghatározott konkrét feladatokat és egyéb szabadon megválasztható és kivitelezhető feladatokat valósítsanak meg, melynek során fő központi szerepet kapjon a fogyasztóvédelem, amelyhez természetesen a teljes szakmai háttéranyagot biztosítjuk. A pályázóknak ezután igazolniuk kell a „Tudatos fogyasztó leszek!” kampány kapcsán, hogy az megtartásra került intézményükben: így maximum 2 oldalas terjedelemben be kell mutatniuk, hogy a kampány keretében milyen programot valósítottak meg, illetve az annak eredményeként elkészült dokumentumokat, pályaműveket, fényképeket, elektronikus formában meg kell küldeniük a feosz@feosz.hu e-mail címre. A pályázók közül a legjobb öt pályázati anyagot benyújtó intézmény tanulói részére tudjuk biztosítani a IV. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban való részvételt, intézményenként körülbelül 6-14 tanuló számára.

A pályázathoz kapcsolódó részletes feltételeket tartalmazó Pályázati felhívás megtalálható a www.feosz.hu honlapon is, valamint ide kattintva.

Pályázat forrása: Szervezők sikerrel pályáztak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírásra került, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2016. évi támogatására meghirdetett, „FV-I-16-2016-00013” kategória kóddal rendelkező felhívásra.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - a fogyasztók érdekében”

Azonnali tiltás a Profit Square Business Kft.-nek


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank piacfelügyeleti eljárást folytat a társaságnál – olvasható az MNB internetes honlapján.

Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi sajtóközleményéből ismeretes, a jegybank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű Profit Square Business Kft. tevékenységének áttekintésére.

A Profit Square Business Kft.-vel szembeni piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy a társaság végez-e, vagy végzett-e bejelentés hiányában – rendszeres gazdasági tevékenység keretében – a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti függő ügynöki tevékenységet.

A jegybank nyilvántartásaiban a Profit Square Business Kft. nem szerepel, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat.

Befektetővédelmi okokból a jegybank nemrég közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve – azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – már 2016 tavaszán közzétette a befektetőknek szóló figyelmeztetését a Profit Square Business Kft.-re vonatkozóan is honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/azonnali-tiltas-a-profit-square-business-kft-nek

Samsung botrány - Visszajár a fogyasztóknak a hibás, túlmelegedő Galaxy Note 7 készülékek vételára!



A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a médiából értesült arról, hogy a dél-koreai gyártó Samsung 2016. október 11-i közleményében felszólította globális partnereit, hogy állítsák le a Galaxy Note 7 típusú készülékek értékesítését, mert balesetet okozhatnak. A fogyasztók életét és egészségét veszélyeztető, túlmelegedő hibás készülékeknél akkor járnak el felelősen a hazai forgalmazók, ha szó nélkül visszafizetik a mobiltelefon vételárát!

A médiát már bejárta korábban az a hír, amely szerint a 2016 szeptemberben megjelent, több százezer forintos vételárú Galaxy Note 7 készülékek nem biztonságosak a használóikra nézve. Az interneten fellelhető információk alapján már a világ több tájáról érkeztek bejelentések, miszerint a telefon akkumulátora túlmelegszik, kigyullad, épp ezért robbanás- és balesetveszélyes. Ezért több mobilszolgáltató is arra kérte a készüléktulajdonos fogyasztókat, hogy áramtalanítsák a telefont és kapcsolják ki addig, míg azt ki nem cserélik. A bejelentések folytán ugyanis - ahogyan az olvasható a Samsung hivatalos magyar honlapján - akkumulátor problémákra történő hivatkozással ”Készülékcsere Program” került meghirdetésre. Ennek keretében díjmentesen cserélhették a fogyasztók a már meglévő, alig pár hónapos telefonjaikat, már biztonságosnak mondott, új Galaxy Note 7 készülékekre. 2016. október 11-én viszont ismét a sajtóban jelent meg az a hír, amelyben a gyártó már arra szólította fel globális partnereit, hogy állítsák le az érintett típus eladását, ne is cseréljék ki azokat újakra sem, szüntessék be teljesen az értékesítést. A fogyasztóknak pedig azt ajánlották, hogy a mobiltelefont ne használják, be se kapcsolják a kockázatok miatt és érvényesítsék garanciális jogaikat.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület felhívja a magyarországi forgalmazók figyelmét, hogy felelős vállalkozói magatartás esetén minden további nélkül vissza kell kapniuk a fogyasztóknak a hibás termékek vételárát! Anélkül, hogy a pénzvisszatérítés helyett először cserét ajánlanának fel a vásárlónak.

Alapesetben ugyanis a fogyasztóvédelmi előírások szerint az eladó vállalkozás hibás terméknél csak annak kijavítására vagy kicserélésére köteles, és ha ezt nem vállalja vagy ennek teljesítésére nem képes, ekkor lehetséges a teljes vételár visszafizetése. Azonban az előállt helyzet miatt kijavítás-csere most szóba sem jöhet, figyelemmel a gyártó által megtett legfrissebb bejelentésre, és az értékesítés leállítására.

Nem engedhető meg, hogy a fogyasztókhoz a cserével esetleg újra veszélyes termék kerüljön, ezért visszajár számukra a hibás, túlmelegedő mobiltelefonok vételára!

A fővárosi fürdők és szolgáltatásaik – mire figyeljenek a látogatók?



A budapesti fürdők 2016. október 8-án, a Magyar Fürdőkultúra Napján, fürdőlátogatásokkal és változatos, kulturális programokkal várják az érdeklődőket - olvashatják a fogyasztók több fórumon is. Az őszi időjárás beköszöntével pedig egyébként is sokan választják a kikapcsolódás ezen formáját, azonban nem árt körültekintően tájékozódni a fürdők szolgáltatásainak igénybevétele előtt.

Az alábbiakban a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület összegyűjtött néhány fontos tudnivalót.

1.Fürdők házirendjei

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett fürdők mindegyikében például egységes Házirend van érvényben, azzal, hogy az általános rendelkezéseken túl, az adott fürdő speciális szabályokat is meghatározhat a látogatók részére. A vendég egyebekben a Házirendet a belépési jog megvásárlásával egyidejűleg (pl. jegy, bérlet, kupon, voucher stb.) elfogadja és tudomásul veszi, ahogyan annak tényét is, hogy a fürdők területén általában elektronikus megfigyelőrendszer is működik.

2. Értékőrzés

Fontos, hogy a vendégek személyes dolgaiért, illetve értéktárgyaiért (pl. mobiltelefon, autókulcs, karóra stb.), a fürdők csak abban az esetben vállalnak felelősséget, ha azokat erre kialakított értékőrzőkben helyezték el. Ebből az is következik, hogy a folyosókon, várókban vagy épp a fogason hagyott tárgyak elvesztéséből származó károkért a vendég felel.

3. Belépők

Fontos időben tájékozódni, hogy a megváltani kívánt belépő pontosan mit foglal magában, azaz jogosít-e további szolgáltatások (pl. szauna, gőzkamra használat) igénybevételére is, vagy azok csak kiegészítő jegy megvásárlása esetén vehetők igénybe. Kedvezményes jegyek vásárlása esetén (pl. diák, nyugdíjas) pedig figyeljenek a fogyasztók, hogy a kedvezményre jogosító igazolványaikat ne hagyják otthon. Negyed-, fél-, vagy éves bérlet esetén olvassák el a Fürdőhasználati Feltételeket és/vagy a belépőhöz kapott Tájékoztatót, hiszen akár a bérlet letiltásával is járhat, ha nem elég figyelmesek. Ügyeljenek a vendégek azon részletekre, hogy pl. a bérlet átruházható-e vagy sem, összesen hány alkalmas belépésre jogosít stb. Jogosulatlan bérlethasználat következménye a letiltáson kívül akár az is lehet, hogy a bérlet tulajdonosa a következő évben már nem lesz jogosult törzsvásárlói kedvezményre.

4. Proxyórák használata

Azokban a fürdőkben, ahol a vendégeknek ún. proxyórát kell viselniük, - melynek chipje a belépésre, valamint a megvásárolt szolgáltatásokra vonatkozó információkat tartalmazza - ügyelniük kell arra, hogy azt lehetőség szerint ne hagyják el. Míg a többszöri belépésre jogosító órákat tulajdonosaik magukkal vihetik, úgy az egyszeri belépéshez kapott órát kilépéskor az óraelnyelő nem adja vissza. A proxyóra elvesztésének vagy pl. a bérlethez kapott óra otthon felejtésének esetén a vendégeknek számolniuk kell azzal, hogy bizonyos előre meghatározott elvesztési díj befizetése ellenében van lehetőség annak pótlására.

5. Hibás teljesítés

A fürdőbe érkezéskor a vendégeknek célszerű időben tájékozódniuk arról, hogy minden medence, illetve egyéb, - a belépő árban foglalt - szolgáltatás működik-e. Például ha a gőzkamrák vagy a szaunák szolgáltatásait nem lehet igénybe venni az adott napon, annak ellenére, hogy a megváltott jegy erre feljogosítaná a fogyasztót, és erről semmilyen nemű tájékoztatást belépéskor nem kapott, úgy jogosan kérhet további kedvezményt vagy arányos pénzvisszafizetést a szolgáltatótól. Nem jogosult azonban a látogató a meglévő bérlete árának visszatérítésére, abban az esetben, ha időben megkapta a tájékoztatást felhasználásának szabályairól, azonban ennek ellenére bérletét jogosulatlanul használta (például azt tiltás ellenére másra átruházta vagy kölcsönadta). Szinte minden hasonló esetben a fürdők bérletletiltást alkalmaznak, mely feloldása általában már méltányosság gyakorlásának kérdése.

6. Reklamáció, panasz

A vendégek jogosultak a fürdők szolgáltatásinak módjára, minőségére, de akár a szolgáltatást (pl. masszázs) végző személy magatartására is észrevételt tenni (szóban vagy írásban). A Vásárlók Könyve általában a pénztárnál, illetve a fürdőosztályokon áll rendelkezésre. A fürdő vezetőjének kötelessége a panaszokat, észrevételeket, javaslatokat kivizsgálnia, illetőleg azok alapján intézkednie. A fürdővendégeket ért balesetről, káresetről, sérülésről pedig minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. Jó tudni, hogy a fogyasztók vita esetén - ha azt nem sikerül rendezniük közvetlen az intézménnyel - a békéltető testületekhez fordulhatnak (ingyenes) jogi segítségért, illetve megoldásért.


A termékbemutatók pszichológiai oldala – jótanácsok a fogyasztóknak!

 

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez beérkező panaszok alapján kijelenthető, hogy még mindig sok fogyasztó kér segítséget a tisztességtelen kereskedelmi magatartást tanúsító termékbemutatós cégek eljárásával, illetve átveréseivel kapcsolatban.

De melyek azok a „speciális elemek”, amelyek jellemzőek, illetve amelyek visszatérőek ezekben az ügyekben a tapasztalatok szerint?

1.Veszélyeztetett korosztály

A legnagyobb veszélynek az egyedül élő, időskorú, nyugdíjas fogyasztók vannak kitéve, akiknek a hiszékenységét és befolyásolhatóságát használják ki a termékbemutatós cégek.

2.Az érdeklődés felkeltése - hívogató, csalogató telefonhívások

Legtöbbször telefonos megkeresések eredményeképp jutnak el a fogyasztók a különböző termékbemutatós előadásokra. A panaszosok rendre arról számolnak be, hogy a telefonvonal túlsó végén egy kedves női hang invitálja őket - szinte minden esetben - egy ingyenes, általános egészségügyi állapotfelmérésre illetve szűrésre. Szintén a figyelem felkeltésére szolgál, hogy forradalmian új (alternatív) gyógymódok megismerését, továbbá kedvezmények, valamint nyeremények lehetőségét helyezi kilátásba az ügyfeleket felhajtó telefonáló.

3.Értékesítési gyakorlat - jól kigondolt, előre felépített stratégiák

A résztvevők hasonlóan adják elő a bemutatókra történő megérkezésüket követő eseményeket is. Személyes adataik felvétele után, valamilyen orvosi „csodaeszközzel” végeznek rajtuk vizsgálatokat/méréseket, majd amíg annak kiértékelése zajlik, különböző filmeket vetítenek le számukra (időskori) betegségek következményeiről. Sokszor „nyereményjátékokat” is rögtönöznek a helyszínen, gyakran borítékok rejtik a „vissza nem térő lehetőséget”, miszerint „csak most” van lehetősége a fogyasztóknak „kedvezményes” áron terméket vásárolni.

4.Pszichikai nyomásgyakorlás

Ezt követően az előadásra látogatók megkapják a „kiértékelt” eredményeiket - általában negatív, egészségromlást valószínűsítő adatokat -, melyek alapján „megoldásként” a cégek saját termékeiket ajánlják megvételre. Majd az általában jó megjelenésű, határozott fellépésű, kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező, hitelesnek tűnő üzletkötők, több esetben „álorvosok” kezdik meg érvelésüket a termékek megvásárlásának az érdekében. Nem riadnak vissza az olyan kijelentésektől sem, mint például „.. az Ön érdeke, hogy megvegye ezt a terméket, ha a következő karácsonyt is az unokákkal szeretné tölteni” vagy a termék, általában több százezres vételárát illetően „… ez nem egy magas összeg, ennyit manapság minden embernek tudnia kell áldozni az egészségéért”. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel, valamint rábeszéléssel addig győzködik a fogyasztókat, mire az esetek túlnyomó részében vásárlás, azaz szerződéskötés nem történik.

5.Helyzetfelismerés – késő bánat?

A fogyasztók beszámolóiból kitűnik, hogy sokszor csak azért vásárolják meg a cég termékét, hogy minél hamarabb szabadulhassanak a bemutatóról, ezzel pedig minél hamarabb véget vessenek a rájuk gyakorolt lelki nyomásnak. Emiatt sokan a régóta félretett pénzükből vásárolnak, vagy épp bonyolódnak hosszú lejáratú kölcsönszerződés megkötésébe is, melyet utóbb megbánnak.

Mire figyeljenek a fogyasztók? - Hasznos tippek, tanácsok

-Amennyiben hasonló telefonhívást kapnak a fogyasztók, úgy kérdezzenek rá, hogy melyik cég is tartja pontosan a termékbemutatót. Ennek azért van jelentősége, mert így időben lehet tájékozódni (újság, internet, egyéb fórumok) a vállalkozás híréről, más fogyasztók esetleges (negatív) tapasztalatairól.

-Az időskorú fogyasztók, ha lehet, ne menjenek el egyedül, kiszolgáltatottan ilyen bemutatókra, illetve kérjék ki ezzel kapcsolatosan családtagjaik véleményét is. Példának okáért az egyik nyugdíjas résztvevőt azért nem tudta rávenni vásárlásra az egyik termékbemutatós cég, mert vele volt két tinédzserkorú unokája is, akiknek időben feltűnt az átverés.

-Ha mégis részt vesznek a fogyasztók hasonló rendezvényeken, akkor nyugodtan kérdezzenek rá az előadásokat tartó személyek iskolai végzettségére, és ha elbizonytalanodnak, akkor mondjanak bátran NEM-et a vásárlásra. Ne habozzanak tehát hangot adni annak, hogy nincs szükségük az eladásra kínált termékre.

-Végezetül pedig az egyik legfontosabb: győződjenek meg minden esetben arról, hogy van-e elállási joguk, ha később mégis meggondolnák magukat!

Ne feledjék a fogyasztók, hogy rendezetlen jogvitájukat illetően ingyenesen kaphatnak jogi segítséget a független, szakmai alapon eljáró békéltető testületektől!


Biztosítási és pénzpiaci közvetítőket bírságolt a jegybank


A Magyar Nemzeti Bank összesen 14 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Consequit Pénzügyi Tanácsadó és Biztosításközvetítő Zrt.-nél, illetve a Consequit Alkusz Kft.-nél feltárt ügyfél-tájékoztatási, panaszkezelési és egyéb – számos, de rendkívülinek nem számító – szabálytalanság miatt, derül ki a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján közzétett sajtóhírből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott le a Consequit Pénzügyi Tanácsadó és Biztosításközvetítő Zrt.-nél (Consequit Zrt.), illetve a Consequit Alkusz Kft.-nél, a 2012. januártól a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot áttekintve.

A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy a Consequit Zrt. pénzpiaci közvetítői tevékenysége során nem mindenkor teljesítette dokumentáltan a szerződéskötést megelőző ügyfél-tájékoztatási, igényfelmérési és ajánlat-elemzési kötelezettségét. A társaság többes biztosítási ügynöki tevékenysége kapcsán használt ügyfél-tájékoztató dokumentumai és közvetítői nyilvántartásai egyes lényegi információkat nem tartalmaztak.

Az írásbeli tájékoztatókban nem szerepelt például, hogy a közvetítő mely biztosító nevében jár el, s hogy megkötheti-e helyette a szerződést. A Consequit Zrt. panaszkezelési szabályzata és panasznyilvántartása hiányos volt, a telefonos panaszokat nem rögzítette megfelelően, s az írásbeli panaszra adott válaszaiban nem minden esetben tájékoztatta teljeskörűen ügyfeleit a panaszkivizsgálás eredményéről.

A Consequit Alkusz Kft.-nél az MNB eljárása megállapította, hogy a társaság biztosítókkal kötött megállapodásai több ponton ellentétesek voltak az alkuszi tevékenységre vonatkozó törvényi előírásokkal, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásai több esetben is megtévesztőek voltak (pl. a biztosítási alkuszi és pénzpiaci többes ügynöki tevékenységét nem különítette el egyértelműen, nem utalt a biztosításközvetítői minőségére) és az ügyféligényeket sem mindig mérte fel megfelelően.

Az alkuszcég olyan biztosításközvetítő személyeket is igénybe vett, akik nem szerepelnek a felügyeleti nyilvántartásban, nem volt a termékekről részletes ismeretük és szakmai továbbképzésüket sem igazolták megfelelően. Az eljárás rámutatott arra is, hogy a társaság – a panaszkezelési szabályzatának és nyilvántartásának hiányosságai mellett – nem biztosította az írásbeli válaszok tartalmi teljes körűségét, illetve azt sem, hogy az ügyfelek a jogszabály által meghatározott valamennyi panasz-bejelentési módot igénybe vehessék.

A feltárt jogsértések miatt az MNB nemrég közzétett határozataiban a Consequit Zrt.-re 6 millió, a Consequit Alkusz Kft.-re 8 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, kötelezte a társaságokat a hiányosságok pótlására és a jogszabályszerű működésre. Az MNB a Consequit Alkusz Kft.-re kiszabott bírság összegének a meghatározása során különös súllyal értékelte, hogy a társaság szinte valamennyi biztosítóval kötött megállapodásában a független biztosításközvetítői minőségével összeegyeztethetetlen kötelezettségeket is vállalt.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/biztositasi-es-penzpiaci-kozvetitoket-birsagolt-a-jegybank

Vizsgálja a MEKH a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlatát

Hatósági eljárást indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Tigázzal szemben a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata miatt – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közzétett közleményben. A Hivatalhoz közel 1500 megkeresés érkezett az elmúlt hetekben arra vonatkozóan, hogy előzetes értesítés nélkül behajtási költségátalányt alkalmaz a szolgáltató.A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, melyben vizsgálja, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.A behajtási költségátalányról szóló 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók részére a behajtási költségátalány alkalmazására, azonban annak alkalmazását nem teszi kötelezővé. A Tigáz nem jelezte sem a Hivatal, sem a felhasználói felé, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának ennek megfelelő módosítását sem.A Hivatalhoz május vége óta közel 1500 megkeresés érkezett a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, ezek közül 345 írásos panasz. A tárgyban a Hivatal június 10-én egyeztetést kezdeményezett a szolgáltatóval szemben. Az egyeztetést követően a szolgáltató közleményében ismerte el, hogy bizonyos esetekben hibásan alkalmazta a jogszabályt. A MEKH az általa megindított hatósági eljárás keretében írásos nyilatkozattételre szólította fel a Tigázt, és vizsgálja, hogy pontosan milyen fogyasztói körben, mekkora mértékben, milyen feltételekkel és tájékoztatás mellett alkalmazza a társaság a behajtási költségátalányt.A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét egy európai uniós jogszabály hazai átültetése alapozza meg. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, a törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése.

Forrás: http://www.mekh.hu/vizsgalja-a-mekh-a-tigaz-kesedelmes-fizetes-eseten-alkalmazott-gyakorlatat

Intézkedésekkel zárult az OTP-csoport jegybanki vizsgálata

 

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata nyomán összesen 54,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP-csoportra, s kötelezte a csoporttagokat a feltárt jogsértések megszüntetésére – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos átfogó vizsgálatot folytatott le az OTP Bank Nyrt.-nél (OTP Bank) és az összevont felügyelet alá tartozó egyes leányvállalatainál, az OTP Jelzálogbank Zrt.-nél (itt a jelzáloghitelintézeti törvénynek való megfelelésről célvizsgálatra is sor került), a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.-nél, az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél, az OTP Ingatlanlízing Zrt.-nél és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-nél.

A vizsgálat az OTP Banknál jogszabálysértést állapított meg egyebek közt az ügyletminősítési tevékenység (értékvesztés-elszámolás, céltartalék megképzése), az ügyfelek jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójának (JTM) számítása, a felügyeleti adatszolgáltatás, az ingatlanfedezetek értékelése és értékbecslése, a befektetésekre vonatkozó belső szabályzatok aktualizálása, könyvvitel számviteli megfelelősége a csoportszintű tőkeszámítás, a nemteljesítő kitettségek minősítése, illetve az informatikai (IT) biztonsággal kapcsolatosan. A feltárt problémák nem jelentenek kockázatot a bank jövőbeni működését illetően.

Mindezek miatt az MNB összességében 42 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra és történt, s a hitelintézet a vizsgálat során együttműködött az MNB-vel. Súlyosító körülménynek számított a bank erős hatásbesorolása.

kötelezte a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartására. A bírság összegének megállapításakor a jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy ügyfél-érdeksérelem nem Az MNB az OTP Jelzálogbankra adatszolgáltatási hiányosságok miatt további 1 millió forint bírságot , az OTP Faktoringra fedezetértékelési és IT-biztonsági hiányosságok miatt 1,5 millió forint bírságot,  az OTP Ingatlanlízingre ügyletminősítési, adatszolgáltatási és informatikai hibák nyomán 5,25 millió forint bírságot, illetve a Merkantil Bankra hitelkockázatkezelési, számviteli és informatikai hiányosságok miatt 5 millió forintnyi bírságot szabott ki.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/intezkedesekkel-zarult-az-otp-csoport-jegybanki-vizsgalata

 

Többtízezres termék darabokban érkezik meg a fogyasztóhoz, és egymásra mutogat a házhozszállítást végző cég és a kereskedő? Sajnos előfordult már.

Mit kell tudniuk a fogyasztóknak ebben az esetben?


Az egyik esetben a fogyasztó egy nagy értékű műszaki cikket rendelt az interneten, és mikor az megérkezett, azt látta a kibontás után, hogy a termék sérült, annak ellenére, hogy ő új készüléket rendelt.

Egy másik, hasonló esetben az történt, hogy a fogyasztó szintén interneten rendelt, élt 14 napos elállási jogával, de a vállalkozás a terméket sérülten vette át, ezért nem a teljes vételárat, csak annak arányos részét fizette vissza a fogyasztónak, aki hiába reklamált, hogy ő épen adta fel a terméket.

Egy harmadik esetben pedig a fogyasztó jelezte a külföldi székhelyű vállalkozásnak, hogy a készülék, amit nem sokkal korábban vásárolt, meghibásodott, az pedig futárt küldött érte, hogy a szervizbe juttassa a terméket. A szerviz véleményében azonban azzal szembesült a fogyasztó, hogy a szerviz a készüléket mechanikai sérüléssel vette át. A hibáról fényképet is csatolt a szerviz, így a fogyasztó be tudta azonosítani, hogy ez a sérülés biztosan nem volt a készüléken a feladáskor.

Mit tehet a fogyasztó?

Valamennyi esetben a legfontosabb, ami minden esetben létfontosságú, hogy dokumentálni kell azt, hogy hogyan, milyen állapotban adták fel a fogyasztók a szállítandó terméket. E nélkül nem fogják tudni igazolni azt, hogy a sérülés az út során, vagy korábban, még a fogyasztó birtokában történt. Ma már szinte minden fogyasztó zsebében fényképezőgép funkcióval is rendelkező telefon van, amit érdemes használni, mert ezzel kényelmesen be tudják biztosítani magukat a fogyasztók a hasonló helyzetekre.

Fontos az is, hogy tisztában legyenek vele, ki az, aki a szállítást biztosító vállalkozással jogviszonyban áll, vagyis ki az, aki panasszal léphet fel vele szemben.

Az első és a harmadik esetben az a közös, hogy a szállítást az a vállalkozás szervezte, akitől a fogyasztó a készüléket vásárolta, illetve a szerviz, aki a fogyasztó kifogását ki szerette volna vizsgálni. Ezekben az esetekben a szállító cég a vállalkozással állt jogviszonyban, így az ő hibájáért vagy mulasztásáért a fogyasztó semmiféleképpen sem lehet felelős, és amiatt nem is érheti hátrány.

Ezzel szemben a második esetben a visszaszállítást a fogyasztó szervezte, a saját költségén és a saját elhatározásából. Ennek két következménye is van a fogyasztóra nézve. Az egyik, hogy a vállalkozásnak, akihez a termék érkezett, nem kell figyelembe venni azt, hogy a készülék nem a fogyasztó hibájából sérült. A másik pedig az, hogy a fogyasztó közvetlenül jogosult fellépni a szállítást végző vállalkozással szemben, és annak üzletszabályzata és az általános szabályok alapján kártérítést vagy kompenzációt kérhet. Ehhez azonban tudnia kell igazolni azt, hogy a feladott termék a feladáskor még jó állapotban volt, és a kicsomagoláskor már sérült volt, tehát az nem a fogyasztó és nem is a címzett hibájából sérült meg.A bosszúságok elkerülése érdekében a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület az alábbi tanácsokat adja a fogyasztóknak:

1, Bármikor adnak fel értéket, közvetlenül a becsomagolást megelőzően készítsenek róla fényképet, hogy igazolni tudják, milyen állapotban adták át a szállító cégnek a terméket.

2, Ha terméket kapnak házhozszállítás útján, akkor azt még a szállító jelenlétében bontsák ki, és amennyiben sérült, erről a tényről azonnal vegyenek fel jegyzőkönyvet.

3, Amennyiben értékes tárgy szállítására kötnek szerződést, feltétlenül előre tájékozódjanak a vállalkozás üzletszabályzatáról, vagy általános szerződési feltételeiről, és tudják meg, hogy pontosan milyen feltételekkel adhatják fel a csomagot, hogy arra a vállalkozás felelősséget vállaljon. Az esetleges kártérítés érvényesítésének pontos feltételeit és menetét is ismerjék meg előre.


További információk: Dr. Noviczki Csilla, szakértő +3670/316-1213

 

Tisztességtelen szerződési feltételeket tüntetett fel az általános szerződési feltételeiben az UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület bíróság előtt támadta meg az UPC Magyarország Kft. fizetési felszólítás díjával összefüggő szerződési feltételeit mind a kábeltelevízió-, mind az internet, mind a telefonszolgáltatással kapcsolatosan. A bíróság jogerős ítéletében megállapította a támadott feltételek tisztességtelenségét.

Egyesületünk mind a három szolgáltatás esetében azt a feltételt támadta meg, mely szerint „amennyiben az előfizető határidőben történő díj fizetési kötelezettségének az elmulasztása miatt a szolgáltató a díjfizetésre történő felszólítást küld az előfizető részére, az előfizető köteles a szolgáltató fizetési felszólítás kiküldésével kapcsolatban felmerült költségét a szolgáltató részére megtéríteni. A díj mértéke 600,- forint.”

A bíróság megállapította ezen feltételek tisztességtelenségét, mert véleménye szerint ezek a feltételek lehetővé teszik, hogy az UPC tetszése szerinti alkalommal és módon megküldött fizetési felszólítás után követeljen díjat az előfizetőktől függetlenül attól, hogy az adott felszólítási mód ténylegesen milyen költséggel jár. A bíróság kötelezte az UPC-t, hogy a támadott és érvénytelennek nyilvánított feltételeket az általános szerződési feltételeiből törölje és eltiltotta az UPC-t a feltételek alkalmazásától, ezen kívül a honlapján közlemény közzétételére kötelezte.

Részletes indoklásában kifejtette, hogy a támadott feltételek ebben a formában lehetővé teszik a tényleges költségek összegét meghaladó díj érvényesítését, hiszen ad absurdum az is előfordulhat, hogy tíz emailt küld egy nap egy késedelembe esett fogyasztónak, az illetőtől pedig így 6.000 Ft-ot követelhetne a szerződési feltételek szerint.

A fizetési felszólítás eljárási díjára vonatkozó szerződési feltételek csak akkor lennének tisztességesek, ha részletesen szabályoznák, hogy hány alkalommal, mikor és milyen módon történő felszólítás esetén köteles az előfizető a díj megfizetésére. Ennek hiányában ellenőrizhetetlen, hogy a 600 Ft eltúlzott-e vagy arányban áll-e az UPC tényleges költségeivel. Így ezek a feltételek a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköznek, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztók hátrányára állapítják meg a felek jogait és kötelezettségeit.


További információ: Dr. Mátyás Petra szakértő 06-20-233-0509

Astra: július végéig adhatók be a kifizetési kérelmek a díjvisszatérítésre, s a casco-s és lakásbiztosítási károkra


Megkezdte a román garanciaalap (FGA) a károk kifizetését azon ügyfeleknek, akik már benyújtották kárkifizetési kérelmüket. Akik ezt még nem tették meg, már csak július 27-éig (a kárkifizetési kérelem nyomtatványon) nyújthatják be az FGA-hoz azt bármilyen biztosítás – így a kgfb – esetében a befizetett, de a biztosító által meg nem szolgált díjaikra vonatkozóan. Ugyaneddig az időpontig adhatják be a román Astra Biztosító nem kgfb-s károsultjai is az FGA-nál a kárkifizetési kérelmeiket – olvasható az MNB internetes honlapján.

A román fellebbviteli bíróság 2016. április 28-án jogerősen elrendelte a román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) felszámolását. Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban felhívta a figyelmet, a román törvények szerint a nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – hanem például casco vagy lakásbiztosítási – magyarországi károsultak eddig nyittathatták meg káraktájukat a román pénzügyi felügyelet mellett működő FGA-nál.

Aki ezt már megtette (vagyis írásban benyújtotta a kárigény rendezésére vonatkozó kérelmét), de – a román törvények szerint emellett szükséges – kárkifizetési kérelmét és az iratok valódiságát igazoló felelősségi nyilatkozatot esetleg még nem adta be az FGA-nak, annak erre 2016. július 27-éig van lehetősége. Ugyancsak július 27-éig igényelhetők vissza az FGA-tól az ügyfelek által befizetett, de a biztosító által meg nem szolgált időszakra vonatkozó díjak, függetlenül attól, hogy azok kgfb vagy egyéb biztosítási szerződéshez kötődtek-e.

Azok részére, akik már minden dokumentumot beküldtek – román sajtóértesülések szerint –, az FGA megkezdte a kifizetést. A magyarországi kgfb-károsultak kárkifizetéseit – a törvény előírása, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és az FGA megállapodása alapján – a MABISZ folyamatosan fizeti. A felszámolás jogerőre emelkedését követően ez immár nem a Kártalanítási Számla, hanem a Kártalanítási Alap terhére történik, amelyet ezután a MABISZ el fog számolni az FGA-val a megállapodásuk szerinti mértékben.

A román jogszabályok szerint a felszámoló KPMG Restructuring SPRL-nek már korábban lezárult a lehetősége arra (ha még nem tette volna meg), hogy az esetleg még változatlanul élő magyarországi Astra biztosítási szerződéseket felmondja. A még meglévő itthoni, határozott idejű szerződések így csak lejártukkor szűnnek meg, a határozatlan idejűek viszont érvényben maradnak. Utóbbiak közül a kgfb szerződéseknél esetlegesen felmerülő károkra a MABISZ-nál lehet csak fedezet, az egyéb biztosítások esetében pedig egyáltalán nincs olyan jogi személy, amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetében teljesítene. Ennek fokozott kockázata miatt a még meglévő Astra-biztosítottaknak célszerű minél hamarabb egy másik hazai biztosítónál új biztosítást kötni.

Az MNB – amely nem felügyeli a román Astra Biztosítót – az érintett magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/astra-julius-vegeig-adhatok-be-a-kifizetesi-kerelmek-a-dijvisszateritesre-s-a-casco-s-es-lakasbiztositasi-karokra

Luxus termék – kiemelkedő minőség? - avagy könnyebb-e a fogyasztói igényérvényesítés prémium kategóriás áruk hibája esetén?


Napjainkban egyre nagyobb divat neves márkaboltok, luxusüzletek árucikkeit megvásárolni illetve viselni, de vajon könnyebb helyzetben vannak-e az ilyen termékeket kedvelő, illetve előnyben részesítő fogyasztók egy-egy reklamáció esetén? Az alábbi példákban olyan - az Egyesülethez eljuttatott - esetek szerepelnek, melyek alapját a bevezetőben említett termékek megvásárlása szolgáltatta.

Anyaghibás kabát 467.000.- Ft vételárért

Egy fogyasztó arról számolt be az Egyesületnek, hogy 467.000.-Ft-os kabátját néhány alkalommal tudta csak viselni, mivel hamar kiderült a ruhadarabról, hogy anyaghibás. Az egyebekben szavatossági határidőben bejelentett panasza szerint megdöbbenve észlelte, hogy több helyen, a varrások mentén bomlani kezdett a kabát anyaga, illetve a hát résznél két szakadás is keletkezett. Hiába reklamált azonnal a vállalkozásnál, az üzlet arra hivatkozott, hogy szerintük az utcán vághatta ki a kifogásolt résznél valaki. A kabát javítását ezért nem is vállalta, csak a bélésnél. A fogyasztó később ismét kifogást terjesztett elő, mikor a vállalkozás végre bevizsgálásra küldte a terméket a gyártóhoz Olaszországba, mint utóbb kiderült eredménytelenül, hiszen ugyanúgy kapta vissza a fogyasztó, ahogy a terméket a boltban leadta. Végül a fogyasztó kálváriája egy általa indított békéltető testületi eljárásban ért eredményesen véget, ahol a vállalkozás elismerte a hibás teljesítést és visszafizette a kabát vételárát.

Csereigény egy luxus-, de nem hibás ágynemű miatt

Szerencsésen alakult viszont annak a fogyasztónak az esete, aki luxus divatháztól vásárolt ágyneműt, azonban egy véletlen folytán elnézte a méretet és kisebbet vitt haza, mint amilyet szeretett volna. Jogszabály szerint mivel a terméknek minőségi hibája nincs, ezért a csereigény sem megalapozott, így azt követelni nem lehet, a teljesítése csupán a kereskedő jóindulatán múlik. Az üzletben azonban a fogyasztó által bemutatott nyugta ellenében azonnal kicserélték az ágynemű garnitúrát a megfelelő méretre.

A drága sport karóra garanciális javításának esete

Szintén egy fogyasztóval történt, hogy csúcskategóriás sport karórájának a csatja eltörött, ezért - értelemszerűen még a jótállási időn belül - leadta azt a márkaüzletben javításra. Az óráért csupán egy hónap múlva mehetett a fogyasztó. Kiderült, hogy a vállalkozás csak nehezen tudta beszerezni a csatot, illetve a garanciális ügyintézés is hosszú ideig tartott, mivel a fogyasztót egyik üzletből a másikba küldték, végül egy olyan szakszerviz végezte el a javítási munkát, mely a terméket eladó üzlethez képest a főváros túlsó pontján volt fellelhető. A fogyasztó ezért is, és végül azért is csalódott a márkában, mert a javítást követően nem sokkal ismét eltörött a csat, ráadásul vételár visszatérítési igényét is csak egy későbbi békéltető testületi eljárásban tudta érvényre juttatni.

Neves divatmárka ruhadarabja színezte el a fogyasztó táskáját

Egy fogyasztó igencsak meglepődött, mikor újonnan vásárolt márkás, fekete színű nadrágja már az első viselés során elszínezte a nála lévő, egyebekben vajszínű kézi kistáskát. Ezért minőségi kifogást terjesztett elő a kereskedőnél, aki a nadrágba varrt címkén szereplő figyelemfelkeltő felhívás (vigyázat! az anyag elszínezheti a vele érintkező ruhadarabokat) ellenére visszatérítette a nadrág vételárát, továbbá felajánlotta a fogyasztónak, hogy a táska tisztíttatásának költségét átvállalja.

Végezetül a fenti, kevésbé szerencsés példák esetén is kijelenthető, hogy jól jöhet a fogyasztóknak egy gyors, egyszerű és hatékony megoldás - békéltető testületi eljárás keretében -, ha nem sikerül a vitájukat rendezni közvetlenül a kereskedőkkel.

MNB: szigorúbb elvárások a tőzsdei kibocsátóknak a jogszerű tájékoztatásért

 

Az MNB az I. negyedévben 43,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki és jelenleg is hat kibocsátó tőzsdei kereskedése tekintetében tart fenn moratóriumot azok tájékoztatási kötelezettségeinek megsértése miatt. A jegybank – amely vezetői körlevelet adott ki a kibocsátói felügyelés megújult irányáról – egyebek közt adatbekérésekkel, közgyűlési részvételekkel, s a könyvvizsgálókkal való fokozott együttműködéssel kiemelten ellenőrzi a nyilvánosan értékpapírok kibocsátóinak jogszerű tájékoztatásait a befektetők felé, áll a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanktörvény alapján folyamatosan ellenőrzi a tájékoztatási szabályok megtartását a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinál a tisztességes, áttekinthető és rendezett tőzsdei kereskedés, a befektetők esélyegyenlősége érdekében.

Az elmúlt időszakban ezért a jegybank több kibocsátótól is számos alkalommal, széles körű tájékoztatást kért azok tevékenységéről, a folyamatos felügyelet keretében pedig helyszíni ellenőrzéseket tartott, és munkatársai több kibocsátó közgyűlésén is részt vettek. A tőkepiaci törvény új felhatalmazásával élve az MNB a kibocsátók által megbízott könyvvizsgálókkal is intenzívebb együttműködésre törekszik.

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt a befektetők között információs aszimmetria alakulhat ki, egyes piaci szereplők számára pedig visszaélésekre – így tiltott bennfentes kereskedelemre – is lehetőség nyílhat. A közelmúltban bevezetett gyakorlat alapján az MNB célja ezért az, hogy a tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem (megfelelően) teljesítő kibocsátó értékpapírjaival a tőzsdén ne lehessen kereskedni. A jegybank ilyen esetekben – megelőző intézkedésként – a továbbiakban is a tőzsdei kereskedés mielőbbi felfüggesztésére törekszik. E moratóriumok a jogsértő állapot megszüntetéséig (amíg a kibocsátó teljesíti tájékoztatási kötelezettségét) maradnak érvényben.

Jelenleg is 6 kibocsátó értékpapírjának kereskedése szünetel a Budapesti Értéktőzsdén emiatt, illetve a jegybank 2016. I. negyedévében 43,5 millió forint bírságot is kiszabott a tájékoztatási kötelezettségek megsértéséért.

A jegybank – amely felügyeleti stratégiájának fontos része a pénzügyi tudatosság és kultúra fejlesztése – ennek kapcsán szükségesnek tartja, hogy a kibocsátók tulajdonosai, vagyis maguk a befektetők is tevékenyen éljenek jogaikkal. Őket számos olyan részvényesi jog (így a közgyűlési részvételhez és szavazáshoz, a közgyűlés napirendjének kiegészítéséhez és a tájékoztatáshoz való jog) illeti meg, amelyek tudatos használatával aktívan hozzájárulhatnak a magyar tőkepiac fejlődéséhez.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/mnb-szigorubb-elvarasok-a-tozsdei-kibocsatoknak-a-jogszeru-tajekoztatasert

 

 

 

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014